Az azonnali kérdések és válaszok órájában a képviselők a miniszterelnököt kérdezték aktuális ügyekről a parlamentben, amelyek között az is szerepelt, hogy a Karmelita kolostor előtti tüntetést elítéli-e a miniszterelnök, de megtudtuk azt is, hogy nem kell aggódniuk a magyar munkavállalóknak, hiszen ha lesz is külföldi munkaerő az akkumulátorgyárakban, a magyarok elsőbbséget élveznek. A pedagógusok béremelése és a kisvállalkozók támogatása pedig Brüsszel kezében van. Kövessék velünk élőben!
Az első felszólaló Gelencsér Ferenc volt a Momentum részéről és azt kérdezte, hogy elítéli-e a Karmelita kolostornál történt rendőri intézkedést. Orbán Viktor elmondta, hogy a törvényeket be kell tartani és tartatni a képviselői eskü szerint. Középületeket viszont nem lehet megrongálni, építési területre nem lehet betörni és rendőröket sem lehet megdobálni. Majd arra kérte Gelencsért, hogy tartsa be a törvényeket.
Gelencsér szerint a miniszterelnök nem érti a kérdést, ezért másodjára is feltette azt. Másodjára is az volt a válasz, hogy törvényes keretek között fejezzék ki a nemtetszésüket és tiltakozásukat.
A hivatásnak más szabályozásra van szüksége
Kunhalmi Ágnes a szocialisták részéről arról érdeklődött, hogy a pedagógusok miért nem nyilváníthatnak véleményt a köznevelési rendszer működéséről, valamint miért nem fejezhetik ki nemtetszésüket polgári engedetlenség formájában.
Orbán Viktor a válaszában elmondta, hogy a hivatás szakmáknak más szabályozásra van szükségük: ilyen az orvosoké, a pedagógusoké és a rendőröké is. A pedagógusi pályát eddig is hivatásnak tartottuk, ezért kell másik hivatásrend. A pedagógusok munkája egyébként életbevágó – tette hozzá a miniszterelnök, kiemelve: az a cél, hogy a diákoknak és a tanároknak jó legyen. Hozzátette: 1400 milliárd forinttal többet fordít a kormány az oktatásra, mint a baloldal.
Kell a kereskedelmi iparkamara
Lukács László György a Jobbik részéről arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi iparkamarai tagság kötelezővé tételét meg kellene szüntetni. A tagsági pénzeket ugyanis úgymond felesleges dolgokra költik.
Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy a kamara felett nincs hatalma a kormánynak; arra tudnak csak választ adni, hogy van-e szükség a kamarára. A kormány döntése az volt, hogy kamarára szükség van és tagdíjra is. Arról viszont, hogy mire használja ezt a kamara, a demokratikusan megválasztott vezetősége dönt. A hitelek nélkül, amit a kamara meghirdet a vállalkozóknak, nagyon fontosak, főleg ebben a gazdasági helyzetben – fűzte hozzá.
A rezsicsökkentéssel védik a legszegényebbeket is
A párbeszédes Berki Sándor az energiaügyi miniszternek tett fel kérdést, mégpedig arról, hogy sokan tartoznak az MVM-nek, de olyan családok is vannak, ahol nincsen áram, sem gáz. Mire számíthatnak ezek az emberek a kormánytól? – tette fel a kérdést.
Lantos Csaba miniszter válaszában elmondta, hogy a kormány azt tette, hogy a rezsicsökkentést életben tartották, a gáz és villany ezért Magyarországon a legolcsóbb Európában. A végső eszköz, amikor a kikapcsolással fenyeget a szolgáltató, de ezeknek a háztartásoknak az aránya nagyon alacsony.
A magyar munkaerő elsőbbséget élvez az akkumulátorgyárakban
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté az akkumulátorgyárak építését kifogásolta; szerinte összeszerelő üzemmé akarják tenni Magyarországot. Ez a biztos eszköz ahhoz, hogy a közepesen fejlett országok között maradjunk. Az akkumullátorgyárak ugyanis “zabálják” a vizünket, a földünket. Kiderült, hogy a vendégmunkások érdekeit szolgálja mindez, hiszen ők fognak itt dolgozni – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta: megérti Kanászt, hogy ha meglátja őt, egyből az akkumulátorgyárakra gondol. A magyarországi akkumulátorgyárak építése nagyon szigorú szabályok alá esik, még a németországi szintet is meghaladja. Mindenki nyugodt lehet, be fogják tartani a környezetvédelmi szabályokat, de a vízkészletünk is óriási, nekünk vízbőségünk van, és az a kérdés, hogy ezt hogyan tudjuk hasznosítani. Azt pedig, hogy kik dolgoznak ott, arra is van egy szabály. Elsősorban a hazai munkaerő dolgozhat ott, aztán a környező országoké, és csak utána jöhetnek munkavállalók messzebbről.
Régi baloldali hagyomány, hogy kifogy a baloldal mások pénzéből
Dunai Mónika, a kormánypártok képviselője arról érdeklődött, hogy hova lett Budapest pénze. Karácsony Gergely most épp a kormányt támadja, mert a fővárossal már bebizonyította, hogy nem tud érdemben foglalkozni. Ő lett Gyurcsány Ferenc bábja, ami mára egyértelművé vált. Most pedig a szolidaritási adót nem akarja megfizetni. Viszont Karácsony 2024-ben indulni akar a főpolgármesteri posztért, ezért megteszi, amit kérnek tőle.
Panyi Miklós államtitkár válaszában elmondta: ez egy visszatérő hagyomány a baloldalon, hogy pár év alatt felélik a pénzt. Budapest 2019-ben egy kiváló adottságú és tartalékokkal teli város volt; ma már csődöt jelentenek. 2019-ben 214 milliárddal kapta meg a kasszakulcsot, de már elköltötték, és nőttek a fővárosi adók is.
A pedagógusok béremelése és a kisvállalkozók támogatása Brüsszel kezében van
Hollik István a KDNP padsoraiból az EU-s pénzekről érdeklődött az igazságügyi minisztértől. Felídézte: a baloldal kijelentette, hogy hazafias kötelezettségük az EU-s pénzek visszatartása. Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő viszont Orbán Viktor a CPAC-en mondott beszédére – miszerint no migration, no gender, no war – azt válaszolta, hogy ez esetben no money. A kérdés pedig az, hogy ez ellen a zsarolás ellen mit lehet tenni?
Varga Judit elmondta: számára régóta egyértelmű, hogy a jogállamisági viták mögött a politika áll, a ceruzát pedig magyar baloldaliak fogják. Ennek ellenére sikerült teljesítenie a kormánynak azokat a feltételeket, amiket az EU kért tőlünk. Az igazságügyi csomagot több hétig konzultálták civilszervezetekkel, a társadalommal stb. Brüsszelnek a közeljövőben ki kell éppen ezért fizetnie ezeket a forrásokat.
A pedagógusok béremelése és a kisvállalkozók támogatása Brüsszel kezében van
– emelte ki Varga Judit.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS