A magyarországi multinacionális élelmiszerláncok után egy újabb hazai kiskereskedelmi bolthálózat támadta meg a hatósági élelmiszerárakat rögzítő kormányrendeleteket az Alkotmánybíróságon – tudta meg az Index. Orbán Viktor miniszterelnök csaknem másfél éve, 2022. január 12-én jelentette be a hivatalos Facebook-oldalán, hogy az év első kormányülésén, amelyen az áremelkedések kérdésével foglalkoztak, hat élelmiszer árának rögzítéséről döntöttek. A kormányfő azt is elmondta, hogy február 1-jétől a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak.
Amint az várható volt, a hatósági élelmiszerárakat rögzítő szabályozást a magyarországi multi-élelmiszerláncok tavaly augusztus elején megtámadták az Alkotmánybíróságon – írja az Index.hu. Az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. Az 51 oldalas indítvány két héttel később már előadó alkotmánybíróhoz került.
Nemrég egy újabb, élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal rendelkező hazai gazdasági társaság csatlakozott a szabályozás megsemmisítését indítványozókhoz. A panaszost ugyancsak a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviseli – számol be az Index.
Az indítványozó bolthálózat alkotmányjogi panaszában az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmánybírák előreláthatólag egyesítik az indítványt a multinacionális élelmiszerláncok alkotmányjogi panaszával. Mivel határidő nem sürgeti őket, elvileg két lehetőségük is van:
belátható időn belül érdemi döntést hoznak, a hatósági árak kivezetése után megszüntetik eljárásukat. Az indítványozó álláspontja szerint a szabályozás ellentétes a jogbiztonság elvéből levezethető kellő felkészülési idő követelményével, korlátozza a szerződési szabadságot, a kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik a tulajdonhoz való jogát. Mindezek mellett a bolthálózat az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának megsértésére is hivatkozik.
Forrás: Index.hu/ Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS