A háború okozta gazdasági nehézségek ellenére a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtótermékek jelentős, többmilliárd forintos bevételre tettek szert 2022-ben. Politikai hatékonyságuk ugyanakkor elmaradt a megrendelők elvárásaitól: olvasottságuk visszaesett és a kormány pozícióját sem sikerült meggyengíteniük. A balliberális pártok után médiájukat is elérte a politikai apátia, amelyet tömeges távozások kísértek. A balliberális oldal médiaorgánumai között végbemenő strukturális átrendeződés vélhetően a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokra való előzetes felkészülés jele – írja legfrissebb elemzésében a XXI. Század Intézet.
A szervezet a beszámolóban tételesen leírja, hogy az ellenzéki sajtóorgánumok többmilliárd forintos bevételre tettek szert 2022-ben is.
- A külföldi tulajdonban lévő M-RTL Zrt. 2021-ben 47,4 milliárd forint, 2022-ben 47,2 milliárd forint árbevételt realizált. Az RTL Services Kft. 4,5 milliárd forint árbevételre tett szert a megelőző év 4 milliárd forintjához képest, miközben az adózott eredménye 181 millió forintról 580 millió forintra növekedett 2022-ben.
- A HVG kiadója 2022-ben 4,5 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el, amely összeg 2021-ben még 4 milliárd 155 millió forint volt.
- A 444, a Qubit, valamint a Lakmusz kiadója, a Magyar Jeti Zrt. nettó árbevétele tavaly elérte az 1 milliárd forintot, amely komoly növekedésnek számít a 2021-es esztendőhöz képest, amikor még csak 847 millió forint volt ez az összeg.
- A Telex kiadója, a Van Másik Zrt. 2021-ben 441 millió forint, 2022-ben 195 millió forint nettó árbevételt ért el. 2021-ben 397 millió forint „támogatás” érkezett be a céghez, majd 2022-ben további 170 millió forint.
- A Gulyás Márton fémjelezte Partizán nevű YouTube-csatorna közel 500 millió forintból gazdálkodhatott 2022-ben.
- Az EzaLényeg portál működtetője, az Oraculum 2020 Kft. az Action for Democracy által utalt 1 milliárd 82 millió forint mellett egy másik forrásból is kapott hasonló nagyságrendű összeget, 887 millió forintot. Az adományozó egy svájci alapítvány volt, amely öt részletben küldött támogatást.
A hatalmas szponzoráció ellenére a kormányellenes sajtótermékek politikai befolyásában jelentős gyengülés mutatkozik, különösképpen a 444.hu nevű internetes portálnál, amely sokáig a Soros-hálózat zászlóshajójának számított. A megalakulásának éppen a tizedik évfordulóját ünneplő felület által képviselt aktivista újságírás ugyanakkor úgy tűnik, ennyit bírt: néhány hét leforgása alatt öt munkatárs hagyta el a szerkesztőséget, többek között a lapnál tapasztalt „toxikusan zaklató magatartásra” hivatkozva (Mészáros Zsófia vezető szerkesztő és Boros Júlia szerkesztő-újságíró, valamint Kiss Imola, Magyari Péter [Mészáros Zsófia élettársa – a szerk.] és Szurovecz Illés újságírók).
A Telexnél is mozgodás tapasztalható, ugyanis eligazolt a laptól Munk Veronika tartalomfejlesztési vezető, egykori alapító–főszerkesztő, aztán távozott Haász János szerkesztő, továbbá Lovas Gergő, Rovó Attila és Tóth-Biró Marianna főszerkesztő-helyettesek, valamint lemondott a főszerkesztői pozícióról Dull Szabolcs, a Munk melletti másik alapító is, akinek a helyére Német Tamás lépett. Emellett kritikus időket él a Telexszel szimbiózisban üzemelő Transtelex nevű erdélyi portál, amely várhatóan meg is szűnik.
Rajtuk kívül az Átlátszó.hu nevezetű portálon is jönnek-mennek az újságírók, de az RTL Magyarországnál és a Partizán elnevezésű YouTube csatornánál, továbbá a 168 Óránál is voltak változások.
Az intézet a konzekvenciákat levonva megállapítja:
a balliberális ellenzéki pártok a politikai haszon maximalizálása céljából külföldről finanszírozott médiaorgánumokkal szimbiózisban igyekeznek destabilizálni a kormányt. Értelemszerűen, ha összeomlik az a politikai erő, amely masszívan támaszkodik a média támogató tevékenységére, akkor azt követően annak médiája esik el elsőként. Ennek legfőbb oka, hogy a sajtótermékek szerves politikai munkát végeztek, többnyire a pártok helyett.
Kiemelik továbbá:
a külföldről finanszírozott sajtótermékeknél végbemenő strukturális átrendeződés felkészülés a 2024. évi önkormányzati és európai parlamenti választásokra.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS