Mélypontjára zuhant a Black Lives Matter (BLM, A fekete életek számítanak) mozgalom támogatottsága – derül ki a Pew Research Center felméréséből. Az eredmények azt mutatják, hogy az amerikai felnőttek mintegy 51 százaléka támogatja a szélsőséges mozgalmat, ami öt százalékpontos csökkenés a tavalyi évhez képest, amikor még 56 százalékos volt a népszerűségük – írja a Magyar Nemzet. A 2013-ban alapított BLM mozgalom támogatottsága George Floyd halála után, 2020-ban volt a legmagasabb, amikor még az amerikai felnőttek kétharmada szimpatizált velük. Ezt követően támogatottságuk 55-56% körül mozgott.
A közvélemény-kutatásból az is látszódik, hogy a felnőtt afroamerikaiak körében a legnépszerűbb a BLM, 81 százalékuk támogatja a szerveződést. Ugyanez az ázsiai felnőttek esetében 63, a spanyolajkú felnőtteknél 61, a fehér felnőttek körében pedig 42 százalék.
A lap azt is írja, hogy az is kiolvasható a friss adatokból, hogy a fiatalabb felnőttek nagyobb valószínűséggel támogatják a szerveződést. A 18 és 29 év közötti korosztály nagyjából 64 százaléka szimpatizál velük, míg a 30 és 49 év közöttieknek csak 52 százaléka. Az 50–64 évesek körében ez az arány már csak 46 százalék, a 65 éves és idősebbek körében pedig még ennél is alacsonyabb, 41 százalék.
A mozgalom támogatottsága pártok szerint is erős megoszlást mutat. A demokraták és a demokratákhoz közel állók 84 százaléka támogatja, míg a republikánusok és a republikánusokhoz közel állók 82 százaléka ellenzi a szervezetet.
Pedig volt pénz
A BLM népszerűsége csúcsán egyébként óriási összegekkel gazdálkodott. 2020-ban 10,6 milliárd dollárt ajánlottak fel a mozgalomhoz kapcsolódó ügyeknek és szervezeteknek. A szervezet vállalati adományozói között szerepelt az Amazon, a Gatorade, a Microsoft, a 23andMe és a Tinder, míg a kedvezményezettek között ott volt a kis létszámú Unicorn Riot gerillamédia és a jelentős méretű Black Lives Matter Global Network Foundation (BLMGNF) is.
Tüntetõk a rendõri erõszak áldozatává vált afroamerikai George Floyd halálának elsõ évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Minneapolisban 2021. május 23-án. A rasszizmus és a rendõri erõszak elleni tüntetéshullámot, valamint a Black Lives Matter (a Fekete Életek is Számítanak, BLM) nevû politikai-társadalmi mozgalom ismeretségét George Floyd halála váltotta ki, aki egy brutális rendõri intézkedésben vesztette életét 2020. május 25-én Minneapolisban.
Fotó: MTI
A mozgalom az évek során egyébként többször került a címlapokra pénzügyi botrányai miatt. Tavaly ősszel például a Black Lives Matter Grassroots − amely az adományok pénzügyi kezeléséért és a pénz szétosztásáért felelős − egy bírósági keresetben a BLM Global Network Foundation (GNF) vezetőjét, Shalomyah Bowerst azzal vádolta, hogy több mint tízmillió dollárt tett zsebre az adományozóktól, és állítólag a pénzt a tanácsadó cégéhez irányította, miután belépett az alapítvány igazgatótanácsába. Bowers, aki egyike a Black Lives Matter Global Network Foundation három igazgatójának, egy nyilatkozattal válaszolt a vádakra, amelyben azt írta, hogy
A Black Lives Matter Grassroots a fehér elnyomóink lépéseihez hasonló tetteket támogatják, és a fehér felsőbbrendűség által támogatott büntetőjogi rendszert használnák a mozgalmi viták megoldására
Hasonló botrányba keveredett Patrisse Cullors, a BLM társalapítója is. Cullors nemrég elismerte, hogy személyes célokra használta azt a Los Angeles-i luxusingatlant, amelyet a szervezet hatmillió dollártért vásárolt teljes titokban.
A kastélyban egyébként hat hálószoba, buliszoba, úszómedence és irodahelyiség is található. Érdekesség, hogy az első vádakat a társalapító még hevesen tagadta, sőt egyenesen rasszizmusnak nevezte, hogy pénzügyi elszámolást kértek tőle. Később azonban bevallotta, hogy a kastély többek között születésnapi partiknak és a Biden elnök beiktatását ünneplő rendezvényeknek is otthont adott.
Forrás: Magyar Nemzet/ Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS