Habár Lázár János neve az elmúlt napokban a teljesen érthetetlen és ultimátumszerű vasútvonal-bezárások miatt pörög a sajtóban, csekély jóvátételként az építésügyi és közlekedési miniszter ma behúzott egy jó pontot (legalábbis nálam). Kiderült ugyanis, hogy a minisztériumában megvizsgálják végre: indokolt-e a még Gergényi Péter magyarverő budapesti rendőrfőkapitány által kiagyalt zéró tolerancia fenntartása a közlekedésszabályozásban. Figyelem, szubjektív vélemény!
A hírre reagálva ma Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón egyből előszedte a rendvédelmisek jól ismert riposztját:
Bizonytalan vagyok abban, hogy egy magyar ember fél pohárnál meg tud állni.
Pedig Európa legtöbb kormánya e téren többre tartja a saját polgárait. Szinte mindenhol 0,5-ös (a briteknél 0,8-as) véralkoholszintig engedélyezett az alkoholfogyasztás autóvezetés előtt. Ahol mégis teljes tiltás van (mint a magyar példát eltanuló Romániában), ott is a csekély mennyiségű alkohol megivását csak szabálysértésként, kisebb tétellel büntetik. Mi magyarok 2008 óta ott tartunk, hogy még az enyhe másnaposságért is súlyosan meg kell lakolni, ráadásul a pénzbüntetések és az eltiltások időtartama brutálisan megnőtt az elmúlt években. Egy ismerősöm például csekély mértékű italfogyasztás után akadt fenn a szondáztatáson, 200 ezer forintos bírságot fizetett és fél évre ugrott a jogsija. Ennek visszaszerzése újabb 300 ezer forintjába került.
Az átnevelő tanfolyamon, azaz az utánképzésen tucatmagával ült. Két, súlyos balesetet okozó szociopata mellett még négy közepes ivóval és öt olyan sorstárssal, akiknek semelyik másik országban nem kellett volna bűnhődnie az átlagosan két sör megivásáért. Közülük mégis többeknek romba dőlt az élete: a kőműves autó híján munka nélkül is maradt, a másik szerencsétlen családja meg egyszerűen ráment a sokszázezer forintos költségre. Ausztriában eközben a 0,5-ös szintet kissé túllépő sofőrök, enyhe figyelmeztetés gyanánt, csak pár tíz, esetleg száz eurót fizetnek. Egyszóval akik ezeket a szabályokat hozták, nincsenek tisztában a magyar emberek anyagi teljesítőképességével és életviszonyaival.
Az ismerősöm az utánképzésen megkapta a közlekedési hatóság elrettentő prospektusát is. Ebből kiderül, hogy az ittas vezetők potenciális gyilkosok, ugyanis 0,8 ezrelékes véralkoholszint után jelentősen megemelkedik a baleseti kockázat, 1 ezreléktől pedig már exponenciálisan nő. Ezt persze mindannyian tudjuk, 4-5 sör után valóban gazemberség a volán mögé ülni. Nem is az ő védelmükben írok most. Mégis meghökkentő, hogy az ominózus átnevelő tanfolyam felére nem vonatkozott az elrettentő brosúra, hiszen az ő italfogyasztásuk még nem okozott semmilyen kockázatot, mégis ott ültek letaglózva, kifosztva.
Elrettentő grafikon a Közlekedési Főfelügyelet az utánképzésben ma is használt “Az alkohol és a járművezetés” című brosúrájából. Az érdemi kockázat 3-4 sör, vagy bor után jelentkezik.
Jogos tehát a kérdés: ha a statisztikák szerint 0,5, de még 0,8 alatt sem mutatható ki jelentős összefüggés a balesetek okozása és az alkoholfogyasztás között, akkor miért kell bűnözőt csinálni jogkövető, tisztességes, tradicionális magyar életet élő családapákból, úrhölgyekből? (Mellesleg a kormányoldal jellemző támogatóiból.) Miért kell őket lenullázni, tönkretenni, az autózástól eltiltani? Egy olyan országban, ahol kultúránk része egy jó vacsora mellé egy finom pohár bor elfogyasztása. Meg egy olyan országban, ahol Budapesten a hajléktalanbűz, a rossz közbiztonság és a dekadens őrület okán elviselhetetlen, vidéken pedig gyakorlatilag csak nappal és iskolaidőben használható a tömegközlekedés, a sofőrt pedig csak kevesek engedhetik meg maguknak.
Itt nem csak azokra kell gondolni, akik egyenesen a kocsmából autóznának haza, két sörrel a hasukban. A jelenlegi magyar szabályok szerint ha egy családfő elviszi a famíliát autóval egy szombati lakodalomba, ott megiszik négy felest és négy nagyfröccsöt, akkor csak hétfőn autózhatna haza. (Egy felest, nagyfröccsöt vagy korsó sört két óra alatt bont le egy átlagos szervezet.) Ne mondják már, hogy ez normális! Az ismerősöm-féle átnevelő tanfolyamon is ült olyan, aki enyhén másnaposan várakozott a pirosnál, hátulról belérohantak, a baleset miatt szondát kellett fújnia és így ugrott a jogsija.
Most, amikor elszomorodva látjuk, hogy éppen a középréteg minőségi turizmusra és gasztronómiára szánt pénzét vitte el a háborús infláció és az ország rangos éttermei, borvidékei, kirándulóhelyei csak félgőzzel üzemelnek (múlt vasárnap a tavasszal is nyüzsgő Badacsony például csaknem teljesen üres volt), igenis érdemes volna megfontolni a dekriminalizációt. A külföldiek már eddig sem értették, miként várja el tőlük a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy reklámjai hatására a fő turisztikai célpontokat elhagyva a vidéket is bebarangolják kulináris élvezetekért, hiszen ha a drága jó Fritz Keszthelyről átautózik az öt kilométerre lévő Cserszegtomajra két jó pohárka fűszerest kóstolni, jó eséllyel láncra verve végzi az őrszobán.
Szerintem igaza van Nagy István agrárminiszternek, Lázár János közlekedési miniszternek és az enyhítést kezdeményező Bock József és Varga Zoltán borászoknak! Az ittas vezetést továbbra is büntessék szigorúan, de a baleseti kockázattal a statisztikák szerint sem járó csekély alkoholfogyasztást és a “másnap” autózókat ne üldözzék!
Azt az érvelést pedig felejtsék végre el, hogy a magyar ember valamiféle gügye kretén, aki nem tud különbséget tenni az egy és tíz sör között. Ha az osztrákok, olaszok vagy horvátok erre simán képesek, akkor talán mi sem vagyunk alábbvalóak! Aki pedig nem bízik magában, vásároljon az autósboltban alkoholtesztet, mindössze párezer forintért.
Ide tartozik, hogy a háborús, szankciós nehézségek közepette talán az 54-el és 135-el autózókat sem kellene rommá büntetni a zéró tolerancia jegyében (sajnos már erre is van számos valós példa), de asszem máris sok “új barátot” szereztem, ebbe a témába most nem kezdek bele…
A vezető képen Lázár János miniszter sört kóstol az Igazi Csíki Sört gyártó csíkszentsimoni sörfőzdében. MTI Fotó: Veres Nándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS