Minden bizonnyal léteznek idegesítőbb entitások a klímahisztériázóknál a világon, de ezeken a melegnek éppen nem nevezhető, viszont meglehetősen eseménytelen napokon, ahol már Gyurcsány Ferenc legkirívóbb tevékenysége is csupán annyi, hogy Kötcsén üldögélve elmélkedik a Tony Blair-féle szociáldemokráciáról, persze szigorúan csak délelőtt, nekünk most megteszik most azok is, akik örömmel kötik bele kezüket az aszfaltba, hogy aztán üvöltve és visongva vegyék tudomásul, hogy ezért esetleg a karjuk felét is le kell vágni.
Vagy éppen kulturális örökségünk legkiválóbb kincseit próbálják tönkretenni, mert szembejött velük TikTokon egy másik kretén, aki sokáig bizonygatta nekik, hogy ez az egyetlen út ahhoz, hogy soha többé egyetlen tehént se erőszakoljanak meg a gazdaságokban. Mármint ne fejjék meg őket, értik, ugye.
Mi most tekintsünk mégis eggyel távolabb a múltba. Arra kérem önöket, hogy tartsanak velem, amint felidézem a hazai klímahisztizők prototípusait, az ún. Ligetvédőket!
Mert jól látják, ennek az egész faszságnak az állatorvosi lova volt mindaz, amit, még egyszer, az ún. Ligetvédők csináltak. Tudják, mint az a G Ras nevű csávó, aki valahol a gandzsafüst mélyéről mormolta, hogy hasta la vista, mista prime minista’! Ez is olyan csodálatosan bejött, mint akármelyik csirkebéljóslásuk. Neki aztán majdnem összejött egyéb okokból kifolyólag egy csecsenföldi kényszermunkatábor, amikor saját fontosságától megittasodva festékkel kente össze a szovjet emlékművet a Szabadság téren, majd gyakorlatilag pár perccel később már egy budapesti kávézóban szipogott ideges csecsenek társaságában arról, hogy ő ezt nem is úgy gondolta.
Ligetvédők nevű civil mozgalom aktivistái demonstrálnak az Országház előtt 2016-ban. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Itt hadd tegyek egy aprócska zárójelet. Én még emlékszem arra, amikor a 2000-es években a szélsőjobboldaliság non plus ultrája volt, ha neked bármilyen gondod is akadt azzal a bizonyos emlékművel, sőt, annak idején az MSZP pampogott a leghangosabban, hogy mégis miért merészelték átnevezni a Moszkva teret annak eredeti nevére, Széll Kálmánra. Hiába, 15 évvel ezelőtt Novák Előd-féle szélsőségesség volt akciókat intézni a szovjet emlékmű ellen, de amióta az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ügynökök, mint például a Momentum megkapták arra a parancsot, hogy fúj, oroszok, onnantól már nem is védelmezik ezt a műtárgyat. Nekünk ebből csak annyit érdemes megjegyezni, hogy ezeknek az elemeknek mindig pont annyira számít az elvszerűség, amennyire csekket kapnak érte.
Szóval ezek a srácok és lányok az akkor még javarészt lelakott, meglehetősen mocskos, de mindenképpen elhanyagolt Városliget egy részében magukat meghúzva igyekeztek azt elérni, hogy a világon semmilyen fejlődés se válhasson valóra a Ligetben. Mert fuck you, azért. Idézzék fel magukban mindazt a műbalhét, hisztériát, amit akkor műveltek, hogy megőrizhessék a drogtanyákat, a használt tűket és leszart falakat, majd ugyanezt a környéket nézzék meg most, 2023-ban.
Az új épületekkel, bizony, az új növényekkel és minden egyébbel. És mit gondolnak, mindazok után, hogy kiderült, ja, tényleg faszkalapok voltunk, akadt bármi bocsánatkérés is? Hogy bocs, főnök, hát ezt talán mégis benéztük. Ugyan már, dehogy. Hiszen nekik ezek szerint az lett volna az érdekük, hogy minden maradjon szar.
Ja, és a leghangosabb magyar kavarók és keverők is megvannak?
Mert itt van mondjuk Puzsér Róbert, akinek egy-egy erős mondatért minden és annak az ellenkezője is üvöltve védendő lehet. Mi lehetne eme csodálatos elvszerűségre ragyogóbb példa, mint a tény, hogy 2015-ben még bőszen ostorozta a Volkswagent annak üzletpolitikája és vélhető normaszegései miatt, majd csak két év kellett hozzá, hogy saját arcával reklámozza ugyanezt a céget? Csak nem kilóra megvették a csávót, aki annyira független, hogy minden héten az MSZP pénzéből ír cikkeket? Nem, ez egyszerűen elképzelhetetlen!
És noÁr vajon feltűnt ebben a szegmensben is? Komolyan, a csávóval egyszerűen nem lehet betelni. Ez valahogy úgy nézhet ki nála – mivel saját gondolatok kifejezésre már csak úgy figura szerint is viszonylag képtelennek tűnik –, hogy szépen minden egyes balos felforgatásnál valami gépezet a megfelelő hívószavakat beletáplálja az agyába, amit aztán szabadon, időnként meglehetősen kevert felhasználással üvölthet tetszőleges színpadon.
Molnár Áron, mozgalmi nevén noÁr, akinek valamilyen módon mindig sikerül a baloldali megmozdulások középpontjába keverednie. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Vagy ugye Pumped Gabo, akit én a világért sem szeretnék bántani, mert a fentiekkel ellentétben legalább jó szándékúnak tűnik, de könyörgöm, a Pumpedék egykori címszereplője se akarjon már engem a tudatos életre nevelni, miközben szótagolva elmondja nekem, hogy milyen a megfelelő, klímabarát élet.
No, de akkor eljött az idő egy valódi sztárhoz, nem celebhez, a környezettudományok doktorához, minden hiszterizált diáklány kiindulópontjához, akinek síró hangja a lelkiismeret kísérteteként azóta is betölti az ENSZ székházat: Greta Thunberg!
A világpolitikában pár évvel ezelőtt bevezethették volna a Greta-állandót, utalva arra, hogy melyik vezetőt mennyire kell komolyan venni. Ezen nagyjából mínusz hármat ért volna el a blackface koronázatlan bajnoka, Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau, aki mint minden faszsághoz, ehhez is örömmel adta az arcát – ha ezt a fater, Fidel Castro látta volna… – és mondjuk minimum plusz 5-ről indult volna Donald Trump, aki pontosan azt tette, amit egy konferencián tenni kell a hisztérikus kislányokkal: nagy ívben elkerülte és a kellemetlen helyzetet igyekezett a legelegánsabban kezelni.
És ennyit pont elég is tudni Gretáról.
Mert itt van egy full tájékozatlan kis csaj, akinek láthatóan fingja sincs arról, miről beszél, de a mögötte álló erők a sajtónak és a közvélemény erre érzékeny részének kiválóan el tudják adni: táncikál, énekel, kamuzik, irritáló műsírással szórakoztat, rendőri intézkedéseket provokál ki, mikor teljesen nyilvánvaló, hogy az egész csak a megfelelő vágóképekről szól. Egy bohóc, abból is az a fajta, aminek a poénjait 3 perc alatt kiismered, de mégis szarásig ismétli azokat. Álszent, tudatlan, egy operettfigura, de ez senkit sem érdekel a sajátjai közül. Persze, hogy nem, mert a lényeg a műsor. Színházi előadás az egész cucc és ő játssza benne azt a szerepet, amihez se képesség, se tehetség nem kell, csak a figura. A lángoló gyereké, aki most aztán jól megmutatja ezeknek a fehér férfiaknak!
A klímahisztériázók főleg és alapvetően azért kirívóan idegesítőek, mert egy létező és orvoslandó problémát tesznek nevetségessé a nagy többség számára. Részünkről a legtöbb, amit tehetünk, hogy semmibe vesszük őket és a valódi feladatokra koncentrálunk.
Vezető kép: Greta Thunberg svéd klímaaktivistát ábrázoló gúnyfigura a düsseldorfi karneváli felvonulás előtt 2020. február 24-én. A karnevál három központjában, Düsseldorfban, Mainzban és Kölnben több százezer néző várja a figurákat szállító teherautók felvonulását. Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach
Facebook
Twitter
YouTube
RSS