Donáth Anna a Momentum hétfői közleményében jelentette ki, hogy a Kelet hanyatlik. A dörgedelmes beszédben minden megtalálható volt, kivéve a tényeket, de ezt most nézzük el, elvégre újdonsült anyukaként kinek lenne ideje gazdaságpolitikával foglalkozni. Nem, persze nem állítjuk, hogy a pártelnök asszony mindenben téved, de azért egy kis utánajárás belefért volna.
Kezdjük például az elején: Donáth Anna szerint Kína gazdasága súlyos gondokkal küzd, növekedése lassul, kipukkadt az ész nélkül fűtött ingatlanpiaci buborék, nő a fiatalok munkanélkülisége. Nos, ez az első pont éppenséggel igaz. Kína gazdasági növekedése lelassult, hiszen az ország egyre kevesebb külföldi befektetést fogad, az olcsó kínai munkaerő toposza megszűnt. Ezért is nő a munkanélküliség, hiszen Kína megkezdte kiszervezni saját gyártási kapacitását más országokba. Például hozzánk, a németekhez, Franciaországba, vagy az USA-ba. Az ingatlanlufi kipukkadt, a kínai növekedés lelassult, de Peking nemhogy össze nem dőlt, hanem éppen átszervezi a gazdaságát.
Emlékszünk 2008-ra? Nos, akkor ugyanez a folyamat játszódott le egy másik országban, nevezetesen az Egyesült Államokban. Megúsztuk a válságot? Nem, mert volt a nyakunkon egy Gyurcsány Ferenc, aztán egy Bajnai Gordon, de ki volt az, aki épkézláb túlvészelte, és rövidesen újabb növekedésbe kezdett? Pontosan, az USA. Ha tehát Kína gazdasága lassul, nem ők omlanak össze, hanem a tőlük függő államok. De még ettől is messze vagyunk.
A következő pont, hogy Anna szerint Törökországban egyre mélyebb a megélhetési válság, miután a júniusi 38%-os inflációs adat után júliusban ismét 47% fölé ugrott az éves pénzromlás. Ez stimmel, az azonban nem, hogy ebbe Erdoğan belebukna. És hogy mi igazolja ezt? Az, hogy éppen most nyert választást. A teljes balliberális elit arra számított, hogy most aztán bukik az isztambuli Orbán, aztán ez se jött össze. Mivel az egész világon válság van, értelemszerű, hogy Törökországban is az lesz, ahogyan nálunk is van, hála a szankciós politikának és a háborúnak a szomszédunkban. Ebbe még nem fog belebukni a Kelet (nem mellesleg Törökország mióta a “Kelet”, ők nem NATO-tagok véletlenül?). Menjünk tovább!
Oroszország gazdasága mélyrepülésben: a GDP-vel és a rubel árfolyamával párhuzamosan zuhan a lakosság életszínvonala is
– írta Anna, aki nem olvas híreket. Nem, ez nem az ő hibája, nincs rá ideje. Értjük. Már egy hónappal ezelőtt is látható volt, hogy a tizenháromezer szankció ellenére az orosz gazdaság nem omlott össze. Sőt, a BRICS-államok éppen, hogy szorosabb együttműködésbe kezdtek, és ne higgyük azt, hogy egy olyan ország, amely nyersanyag- és energiaexportőr, majd nem fogja tudni eladni a termékeit, mert nem szeretik.
A Telex és a 444 megírhatja, hogy Moszkvában éheznek az emberek, de a moszkvai emberek közben inkább bemennek az államosított McDonald’s-ba és esznek egy pirogot, miközben a lekalózkodott amerikai filmeket nézik kínai telefonokon.
Tovább is van: Donáth szerint a migráció pontosan megmutatja, mely országokban van jólét és honnan menekülnek az emberek. Az Oroszországból kivándorolt több százezer képzett szakember és a kínai vendégmunkások áradata mellett Donáth a német–török helyzet kapcsán is világosan fogalmaz: továbbra is törökök milliói dolgoznak Németországban, és nem németek milliói Törökországban – szól a közlemény. Na de Anna, a bevándorlásról nem a Wilkommenskultur tehet? Sőt! A bevándorlás most már nem jó, üdvös és élvezendő? Ezt nem értjük. Ami az orosz szakembereket illeti, igen, a több százezer influenszer, aki ezután nem tud OnlyFans-videókat készíteni otthon, világosan jelzi, hogy Moszkva elesett. A kínai vendégmunkások pedig nem kémkedni jönnek? A múlt heti eligazításon még erről volt szó. És ami a törököket illeti, nos, igen, velük tele van Németország. Kivéve, amikor választás van és hazamennek Erdoğanra szavazni.
Magyarország gazdasági pedig párhuzamba állítható ezen autokráciákkal, hiszen magas a kivándorlás és 1 éve recesszióban van. A nyugati típusú liberális demokráciák tökéletlenek. Olyanok, mint az élő organizmusok: folyamatos javításra szorulnak. A keleti autokráciák első ránézésre stabilak, erősek és lenyűgözőek, mint egy momumentális emlékmű. De szükségszerű hanyatlásuk is ebből fakad: rendíthetetlennek szánt építőelemeik képtelenek a megújulásra
– zárja posztját a Momentum EP-képviselője, és teljesen egyetértünk vele: a nyugati liberális demokráciák tökéletlenek, a keleti autokráciák nem jók. De akkor kérdezzük mi naivan: nem lehetne azt, hogy a saját utunkat járjuk? Kedves Anna, miért kell Önöknek mindig helyezkedni valahová, és miért nem akarnak Önök is magyar modellt, mondjuk egy olyat, ami már tizenhárom éve működik?
Forrás: MTI, Világgazdaság; Fotó: Képernyőfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS