Ideje volt pontokba szedni Karácsony Gergely fővárosi ámokfutását a budapesti közlekedéssel szemben. A mentők munkájának nehezítése, a felesleges biciklisávozás, az átgondolatlan közlekedési struktúra mind-mind szóba kerül a Magyar Nemzet írásában. Budapest főpolgármestere inkább közlekedési dugókat okozott döntéseivel mintsem azokat csillapította volna.
Bár Karácsony Gergely a 2019-es önkormányzati választási kampányban elmondta, hogy a közösségi közlekedést és az alternatív közlekedési módokat részesítené előnyben az autókkal szemben, arra azonban senki sem számított, ami megválasztása utána következett. Átfogó koncepció nélkül, rajtaütésszerűen létrehozott kerékpárutak, önkényes lezárások, forgalmi káosz, fullasztó dugók nap mint nap. Bemutatjuk egy évek óta tartó ámokfutás főbb állomásait.
Karácsony már 2019 elején közzétette programját, amely szerint a dízeljárművek használatát visszaszorítanák „pozitív és negatív ösztönzők” alkalmazásával. Pár nappal később a konkrétumok is szóba kerültek: a Pirkadat című műsorban beszélt arról, hogy a város attól lesz jobb, ha kevesebb az autó, amit a közösségi közlekedés olcsóbbá tételével és P+R parkolók építésével lehetne elérni. Ebből azóta sem lett semmi.
A körút elesett
2020 tavaszán, a koronavírus-járvány első hullámának idején kezdték el kialakítani Karácsonyék a nagykörúti kerékpársávot, amelyet sokszor éjszaka festettek fel, reggelre megbénítva a belvárost. A Magyar Autóklub elnöke arra figyelmeztetett, hogy 2020 szeptemberétől, az iskolakezdés idejétől forgalmi káosz lesz a belvárosban – ami be is következett. A fővárosi közlekedők dolgát nemsokára tovább nehezítette a Blaha Lujza tér 2021 nyarán indult átépítése, ami szintén jelentős hatással volt a korút forgalmára. A helyzetet tovább terhelték a tér kereszteződésében létrehozott felszíni gyalogátkelők.
Lánchíd, rakpartok lezárása
A Lánchíd 2021-es tavaszi felújítása tovább fokozta a már akkor is súlyosnak ítélt közlekedési helyzetet Budapesten. Hogy teljes legyen káosz, 2021 nyarán a főváros elkezdte a pesti alsó rakpart felújítását is, ezért lezárták az Eötvös tér és a Margit híd közötti útszakaszt. A közfelháborodást fokozta, hogy ekkoriban láttak napvilágot a főpolgármester azon tervei is, melyek szerint a rakpart egy részét végleg átadja a gyalogos forgalomnak, tovább nehezítve az autósok helyzetét. A híd 2023 nyári átadása végül nem segíthette a budapesti közlekedés helyreállását, ugyanis a főváros nem engedte, hogy az autók ismét birtokba vegyék a Lánchidat.
Biciklisáv a mentők kárára
2023 augusztusában Karácsonyék már ahhoz is vették a bátorságot, hogy a mentőszolgálatnak üzengessenek. Történt ugyanis, hogy az Üllői úti biciklisávot kisebb oszlopokkal választották el az úttest többi részétől. Emiatt a mentőautók csak nehezebben közlekedhetnek és a gépkocsik sem tudnak rendesen félrehúzódni.
„Nem életszerű, hogy fordulóval, különböző manőverekkel verekedje be magát a mentőautó a cölöpök közé.”
– mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
A városvezetés azzal a szakmainak messze nem nevezhető válasszal vágott vissza, hogy remélik, Győrfi Pál nem akarja a „kampányba belerángatni a mentőszolgálatot”.
Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook
Útvesztők a belvárosban
Karácsonyék „forgalomcsökkentő” terveit a baloldali vezetésű kerületek is igyekeznek átültetni a gyakorlatba. A főpolgármester legszorgalmasabb budapesti tanítványának Niedermüller Péter, a gyurcsányista Demokratikus Koalíció VII. kerületi polgármestere bizonyult. 2023 január elejétől új közlekedési rend lépett érvénybe a Nagykörút és a Károly körút (Kiskörút), illetve a Király utca és a Rákóczi út által határolt területen, valamint korlátozták három nagy forgalmú utca, a Dohány, a Dob és a Wesselényi átmenő forgalmát. A területet lényegében labirintussá változtatták az autósok számára, az új forgalmi rendet pedig szigorúan ellenőrizték és röpködtek a több tízezres közlekedési bírságok. A megoldást a momentumos Soproni Tamás vezette VI. kerület is átvette.
Sebességcsökkentés, traffipax
„A balesetek számának és súlyosságának mérséklésére a legfőbb megoldás a közúti forgalom csillapítása és lassítása. Ezért általános sebességcsökkentést, a 30-as zónák kiterjesztését vezetjük be a lakóterületeken a legfőbb, városi fontosságú főutak kivételével”.
– ígérte Karácsony Gergely a kampányban.
A sebességkorlátozások és a sebességmérő kamerák ügye jellemzően a súlyos, halálos kimenetelű balesetek után kerültek elő: idén tavasszal egy körúti megállóba csapódott autó, nemrég pedig egy biciklist ért halálos baleset az Árpád-hídon. Az esetek után Karácsony sebességkorlátozásról és kamerák kihelyezéséről beszélt, ám átgondolt fellépés helyett itt is inkább a kampányüzemmód tapasztalható.
Budapest nagykörút dugó biciklisáv forgalom korlátozás 2020.04.29. Fotó: Horváth Péter Gyula
Romló tömegközlekedés
A főpolgármester választási programjában központi helye volt a tömegközlekedési szolgáltatások javításának, hiszen ez kulcskérdés a forgalomcsökkentés eléréséhez. A politikus a kampányban azt is felvetette, hogy a buszok, villamosok, metrók nem eléggé komfortosak. A jegyek és bérletek árának beígért csökkentése azóta sem került napirendre, az emelés annál inkább: a vonaljegy szeptember elsejétől 450 forintba kerül majd, a buszokon megvásárolható jegy ára 600 forint lesz, a tízes gyűjtőjegyért négyezer forintot kérnek el. A hármas metró szerelvényeinek légkondicionálóval való ellátása eközben lassan négy éve várat magára.
Az ember, aki semmit nem kezdett el
Karácsony Gergely 2019-es őszi hivatalba lépése óta egyébként nem indult el egyetlen olyan nagyobb projekt, építkezés, felújítás sem, amely a jelenleg regnáló főpolgármester kezdeményezése lett volna. A metrófelújítást, a Lánchíd-renoválást és a Blaha Lujza tér átépítését is Tarlós István indította el.
Forrás: Magyar Nemzet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS