A magyar embereknek nem kell elfogadni, ha kisebbítik, relativizálják 1956 nagyszerűségét és jelentőségét, érkezzen ez a törekvés bármely oldalról vagy a világ bármely pontjáról – mondta a PestiSrácok.hu-nak Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság alelnöke, azután, hogy félinformációk nyomán közvita alakult ki egy orosz tankönyv a magyar szabadságharcról szóló fejezete miatt. Máthé Áron az eredeti forrás elolvasása után ma saját blogján, a Huszárvágáson “A jereváni rádió sztereóban” című írásában tisztázta: a balliberális sajtó erősen csúsztat, ugyanakkor tényleg sértő, amit az ominózus tankönyv 1956-ról állít. A történész szerint azonban ebben semmi új és meglepő nincs.
Máthé Áron megkeresésünkre így érvelt: “az első, amit meg kell jegyeznünk, az rövid keresés után bárki számára nyilvánvaló: számos orosz történelemkönyv van használatban, a szóban forgó közülük csak az egyik. A többit nem ismerjük, nem tudjuk mit írnak 56-ról vagy a magyarokról.” A szóban forgó tankönyv eredeti szövegét tanulmányozva, kijelenthető:
Nem állítják, hogy 1956 fasiszta felkelés lett volna, de azt azért kijelentik, hogy “a régi fasiszta Magyarország katonái is részt vettek benne.” Ez a szöveg a régi kádári propagandán alapul, amikor nagyítóval kerestek nyilasokat, köztörvényes bűnözőket és úgymond horthystákat az 1956-os szabadságharcos hősök soraiban – vagy akár azokon kívül is.
A történész így folytatta: Azt írják, például, hogy a felkelés során megrongálták a szovjet szimbólumokat. Valóban! Hiszen ezek a magyar emberek számára az utálatos, elnyomó diktatúra jelképei voltak. Azt is tanítják az orosz diákoknak, hogy gyilkosságok áldozataivá váltak a rendfenntartó erők munkatársai és családtagjaik. Persze valójában az ÁVH-sokra gondolnak, s itt is elhallgatják, hogy előzőleg éveken át eszement, gyilkos diktatúra volt Magyarországon, és 1956-ban számos brutális, véres sortűz és provokáció történt a lakosság ellen. Ehhez képest viszonylag kevés számú népítéletről beszélhetünk.
1956 nem arról szólt, amit az orosz tankönyv felvázol, nem gyanús elemek felkelése volt, hanem dicső szabadságharc volt, melyben a magyar nép a kezébe vette a saját sorsát. Ezek a féligazságok tehát valóban feketére festik 1956 összképét.
Ugyanakkor az ominózus orosz tankönyvről szóló hazai cikkekben is féligazságok fedezhetőek fel. Nem érthető az sem, hogy miért éppen most került elő a téma. Sajnos közismert Oroszország hozzáállása a témához. Bár Jelcin hivatalosan, írásban is bocsánatot kért a magyaroktól és Putyin is részben így cselekedett, a szovjetekre hárítva a felelősséget, de azért – akárcsak a Szabadság téri szovjet emlékmű rendszeres koszorúzásából – és más attitűdökből tudhatjuk, hogy az ő szemszögük más, számunkra gyászos emlékeket idéző módon beszélnek 1956-ról. Ilyen alapon ugyanakkor sok mindenre rácsodálkozhatnánk – folytatta a történész. Most, augusztus 29-én volt a mohácsi csata évfordulója. Vajon olvasott valaki erről török tankönyveket? Beszélhetünk a szlovák, vagy akár az ukrán történelemkönyvekről is. Vagy arról, hogy éppen most is egy újabb magyar középiskola ellehetetlenítésén munkálkodik az ukrán állam. Izgalmas kérdés, hogy mindebből a baloldali sajtót miért pont orosz tankönyv bosszantja fel és miért éppen most.
Máthé Áron történész, szociológus gondolatait részletesen a, a forrásokat elemezve “A jereváni rádió sztereóban” című bejegyzésében osztotta meg ma, a Huszárvágás blogon. Írása ITT olvasható.
Vezető kép: Máthé Áron a PestiSrácok.hu Modellválltás’89 című történelmi fesztiválján. Készítette: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS