A Soros-birodalom európai visszavonulásáról már tudjuk, hogy átverés volt, csupán új műveleti területre csoportosították át az erőforrásokat. Soros befolyásoló hálózata Ukrajnában 1989-ben kezdett kiépülni, két évvel a Szovjetunió összeomlása előtt, amikor is egy sor civil szervezetet hozott létre. Mára a legfontosabb szervezetének, a Nyílt Társadalom Alapítványnak szinte az összes ukrán nagyvárosban van már székhelye. Harkivban, Lembergben, Odesszában, Kijevben is működtetnek irodákat, alapítványokat, de közvetlen módon több száz más egyesületet is finanszíroznak. A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány a világ legnagyobb magánfinanszírozója – saját állításuk szerint – “az igazságért, a demokratikus kormányzásért és az emberi jogokért” dolgozó “független” csoportoknak. Az OSF 1990 óta dolgozik Ukrajnában, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványon keresztül több száz millió dollárt pumpáltak különböző szervezetekhez. “Csekély összeg” ahhoz képest, hogy az ukrán átlag emberek drágán megfizetnek a háborúért. Az életükkel. Ahogy Alex Soros fogalmazott: “hajlandók vagyunk harcolni Ukrajnáért”. Igen! Az utolsó ukránig.
A kezdeti időszak, egy nagy terv alapjai
Soros befolyása Ukrajnában 1989-ben indult meg, két évvel a Szovjetunió összeomlása előtt, amikor is egy sor civil szervezetet hozott létre. A legfigyelemreméltóbb 1990 áprilisa volt, amikor Kijevben megalakult az International Renaissance Foundation (IRF), amely a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi hálózatának része. Ukrajna akkoriban még a Szovjetunió része volt, így Soros befolyása csak 1991-től nőtt meg igazán, amikor az ország teljesen függetlenné vált. Az IRF és partnerei tovább támogatták az Ukrajnában, valamint az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a Nemzetközi Büntetőbíróság általi kivizsgálását is. Összességében így az évek során Soros több mint 180 millió dollárt hagyott Ukrajnában.
Amerikai szerzők szerint nemzetközi szinten Soros György nagyobb befolyással büszkélkedhet Ukrajnában, mint bármely más országban.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
A Vesztyi ukrán lap minden év végén közzéteszi az ország legbefolyásosabb száz emberének listáját, és 2019-ben Sorost választotta a másodiknak Volodimir Zelenszkij elnök után.
Az általa finanszírozott szervezeteken keresztül Soros egész Ukrajna gazdasági és politikai életét befolyásolhatja
– jegyzi meg a kijevi lap.
Soros Ukrajnában: OSF, IRF, UDF
Ukrajnában az egyik legnagyobb szervezet a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (IRF), amelyet 1990 áprilisában hozták létre Kijevben, nem sokkal azelőtt, hogy Ukrajna 1991 augusztusában függetlenné vált a Szovjetuniótól. A 2022-es orosz inváziót megelőzően az IRF-nek Odesszában, Harkivban, Lvivben és Dnyipróban voltak irodái. Ez a központi intézmény felel lényegében a teljes ukrán hálózatért, és ehhez kapcsolódnak a Lengyelországban és a balti országokban működő Soros-szervezetek is, mint például a lengyel Báthori István Alapítvány is, amely az ukrán szervezeteket hivatott segíteni Lengyelországból.
A Nyílt Társadalom Alapítvány bázisai. Forrás: OSF
Az IRF, mint Ukrajna civil társadalmának és polgári csoportjainak több mint három évtizede tartó, élénk finanszírozója, azonnal bekapcsolódott az orosz támadásra adott vészhelyzeti válaszlépésekbe. A háború kirobbanása óta az alapítvány főbb tevékenységei közé tartozik a független újságírók és a média védelmére irányuló erőfeszítések támogatása; valamint a konfliktus során elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálásának támogatása.
Az ukrán szervezettől pedig nem sajnálták a pénzt: a támogatási és működési projektek teljes költségvetése 18 755 286 dollár volt 2022-ben. Ez forintra átszámolva több mint 6 milliárd. Ez több, mint a baloldalnak Amerikából juttatott teljes kampánytámogatás. Sorosék ebből a pénzből 515 állami projektet támogattak. Ukrán állami intézmények, szervezetek benyújtottak egy igénylistát, az Alapítvány pedig megvásárolta és átadta nekik az igényelt berendezéseket, árukat. Így 581 szervezet vagy intézmény kapott támogatást.
Elmondható, hogy Soros több mint 32 milliárd dollárt adományozott a szervezetének, amelynek jelenleg világszerte mintegy 800 munkatársa van. Mint arról mi is többször beszámoltunk, a Nyílt Társadalom Alapítvány a büntetőjogi reformtól kezdve a drogliberalizáción keresztül az illegális bevándorlás támogatásáig rengeteg baloldali kezdeményezést támogat.
A Szabad és Demokratikus Ukrajnáért Alap (UDF)
Az IRF közvetlen finanszírozásának kiterjesztése mellett az Open Society elindította a Szabad és Demokratikus Ukrajnáért alapítványt is. A Nyílt Társadalom kezdeti 25 millió dollárjával az alap 100 millió dollárt kíván összegyűjteni más független finanszírozókkal együtt az emberi jogi szervezetek, független újságírók és más civil társadalmi csoportok támogatására és védelmére. Az OSF saját hozzájárulásán túl az alap eddig több mint 18 millió dollárt gyűjtött össze olyan adományozóktól, mint a Schmidt Family, az Oak és a Ford alapítványok, és “további kötelezettségvállalások is folyamatban vannak” – mondta Jonathan Birchall, az OSF szóvivője. Az összegeket támogatások formájában osztják szét ukrajnai és más országok szervezeteinek. Az OSF elnöke, Mark Malloch-Brown a Devexnek elmondta, hogy a demokráciaalap célja az ukrán civil társadalom fenntartása, beleértve a szabad médiát és az emberi jogokat.
On this Ukrainian Independence Day, we’re proud to #StandWithUkraine as it fights off the Russian invasion, builds a democratic and open society, and works towards EU membership.
Together with our partners, here are some highlights of our work to help Ukraine prevail: pic.twitter.com/yCMVl6YiSl
— Open Society Foundations (@OpenSociety) August 24, 2023
Soros már Davosban is arról beszélt, hogy Oroszország ellen minden létező erőt be kell vetni. Az egyik legelszántabb háborús uszítóként szállt be az orosz–ukrán konfliktusba. Soros Davosban azt mondta, hogy Ukrajna orosz inváziója “lehet a harmadik világháború kezdete, és civilizációnk nem éli túl”. Soros azt mondta, hogy “minden erőforrásunkat mozgósítanunk kell, hogy a háború mielőbb véget érjen. Civilizációnk megőrzésének legjobb és talán egyetlen módja, ha Putyint mielőbb legyőzzük.” Soros, aki 120 országban működtet hálózatot, a mostani konfliktusra a demokrácia végső próbatételeként tekint. Éppen ezért befolyását és pénzét is latba veti Ukrajna mellett.
A Nyílt Társadalom Alapítvány weboldala szerint több, mint 230 millió dollárral támogatta Ukrajnát. Az elmúlt évtizedben több projektet finanszírozott, mint bármely európai ország.
Alex Soros, Ukrajna “megmentője”
Nemrég futótűzként terjedt a sajtóban, hogy a Soros-alapítványok elhagyják Európát. Ezt az ifjabb Soros gyorsan cáfolta. A Politicónak adott interjújában leszögezte: alapítványaik nem távoznak a kontinensről, sőt, fokozni fogják a tevékenységüket. Így fogalmazott:
Nem távozunk. Európa továbbra is óriási stratégiai jelentőséggel bír az OSF munkája szempontjából, amely az 1980-as években kezdődött, amikor apám elkezdte finanszírozni a független gondolkodókat szülőhazájában, Magyarországon, amely akkoriban a kommunista Kelet-Európa szovjet szatellitállama volt. És ma, minden hibája ellenére, az Európai Unió még mindig a munkánkat meghatározó értékek globális jelzőfénye.
Alex Soros leszögezi: továbbra is támogatni fogják a Soros-alapítványokat Ukrajnában, ugyanis büszkék arra, hogy az általuk 2014 óta több mint 250 millió dollárral támogatott civil társadalmi csoportok hálózata ilyen fontos szerepet játszott abban, hogy “Kijev ellenállóvá vált Oroszország borzalmas agressziós háborújával szemben”. Korábban egy pódiumbeszélgetésen Alex Soros úgy fogalmazott:
Azt mondják, hajlandók vagyunk harcolni Ukrajnáért. Igen! Az utolsó ukránig. Én azt gondolom, mindannyiunknak küzdeni kell, és le kell győznünk a nukleáris fegyverek miatt érzett feszélyezettségünket.
Sorosék ukrajnai jelenléte egyébként azért is kifejezetten érdekes, mert a háború kitörése óta óriási lökést kapott az oligarcha mezőgazdasági projektje. Amint arról a PestiSrácok.hu korábban írt, Európa – az amerikai kontinensen kívül – talán a legtermékenyebb földterület a világon. Csak a szóban forgó Ukrajnából a globális kukoricamennyiség tizenhat, a búza tizenkét százaléka származik. Világos tehát, hogy az európai agrárium az európai népesség akár többszörösének ellátására is képes lehetne, míg a világ más tájairól, például Afrikáról vagy a Közel-Keletről ugyanez nem mondható el – legalábbis a jelen állás szerint. A világ termőföldjei birtokosainak éppen emiatt a képtelenség miatt kifejezetten üdvös a népességszaporulat: egységnyi termékre minél magasabb az igény, annál magasabb az ár. Azzal pedig, hogy a helyi megoldások helyett az önfenntartó gazdaságokra való rátelepedést szponzorálják a Soroshoz hasonló “filantrópok”, valójában csak saját befektetett eszközeik értékét és hozamát növelik.
Amíg az élelmezési válság lokális megoldásai helyett a harmadik világbeli országok a globális ellátási láncok profitorientált kegyének vannak kitéve, addig a migrációra elköltött egy dollár többszörösen térül meg Soros Györgynek az agráriumban – pontosabban az élelmiszerellátás kitettségének fenntartásában – azzal, hogy a keresletet a világ minden pontján felhajtja. Nem csoda hát, ha szörnyen bosszantják az olyan nyakas kormányok, mint a magyar, amely – Zelenszkij elnökkel ellentétben – a nemzetállami jövőkép fenntartásán dolgozik, nem pedig a világtőke megfialtatásán. Egy üzletember pedig oda viszi a tőkét, ahol az megtérül.
Forrás: Open Society Foundations, Politico, Devex, Tűzfalcsoport, Mandiner; Fotó: AFP/Fabrice Coffrini
Facebook
Twitter
YouTube
RSS