A Tanítanék Mozgalom kapta 2023-ban Magyarországról az Európai Parlament által alapított Európai Polgár-díjat. A kitüntetést a szervezet nevében Törley Katalin, a Kölcsey Gimnázium volt tanára vette át pénteken. Az eseményen a felszólalók közül többen meghatódva, elcsukló hangon tartották meg beszédüket. Stábunk is alig bírta visszatartani könnyeit, elérzékenyülve hallgattuk, hogy a szervezet megkerülhetetlen partnere lesz az ellenzéki pártoknak. Megható volt hallgatni, hogy a kormány fél, és féljen is a tanárokból álló mozgalomtól, valamint, hogy tízezrek vonulnak a szent ügyért az utcákra. Bár lapunk az utóbbi két állításra még nem látott példát. Dobrev Klára az ünnepségen nem fogta vissza magát, aki bolgár őseit megszégyenítő harciassággal kezdte meg laudációját. A DK árnyék-miniszterelnöke felháborodva hangoztatta: szégyellje magát Orbán Viktor, hogy így bánik a tanárokkal, még Romániában is jobb a tanárok helyzete.
Az eseményen papíron lett volna lehetőség interjút készíteni Dobrev Klárával, majd jött a realitás: a képviselő sajtósa jelezte, hogy Dobrev kizárólag a témában hajlandó majd az esemény után válaszolni. Persze ez sem történt meg, az átadó végeztével közölte, hogy nem nyilatkozik, majd elviharzott az árnyékkormány feje. Röviden ennyit, Gyurcsánynénak nem a ma viselt cipője volt a legnagyobb tévedése. Pedig pár hónapja még szívesen nyilatkozott nekünk, amely ITT tekinthető meg. Mekkorát fordult a világ. A csodás ünnepségen Ercse Krisztina oktatáskutató úgy fogalmazott a Tanítanék Mozgalomról:
a mozgalomnak több éve nem változott az álláspontja, a célkitűzései, az elszántsága, a könyörtelen elkötelezettsége.
Hozzátette: a mozgalom tömegeket volt képes megmozgatni, miattuk futótűzként terjedt az országban a makacs ellenállás.
Micsoda futótűz – korábban beszámoltunk róla, hogy a Tanítanék Mozgalom vezetője, Törley Katalin azon örömködött korábban, mennyire jó volt látnia magánemberként azt, hogy gimnazisták is kinn voltak az utcán, a fiatalabb generáció is aktivizálódott. Törley szerint lett egy közös “aha-élményük”, ami a jövőre nézvést nagyon jó. Ercse Krisztina szerint a mozgalomnak “vitathatatlan szerepe” van abban, hogy évek óta (állítólag) tízezrek vonulnak az utcára az oktatás ügyéért. Ez utóbbi kijelentésre ITT, illetve ITT láthatnak példákat a kedves olvasók. A “gigatüncik” szervezőivel pedig részletesen ITT foglalkoztunk.
Ercse továbbá arról beszélt:
senkinek nincs és nem lehet hatalma fölöttünk, túléljük a kormányt, a sorsunkat a magunk kezébe vesszük, minden politikai erő és ellenzéki párt is számíthat ránk, megkerülhetetlen partnerek leszünk.
Ezzel kvázi beismerte azt, amit a konzervatív sajtó már régóta hangoztat, hogy a baloldali pártok állnak a tanártüntetések mögött.
Dobrev Klára és a felejtés átka
A díjátadó ünnepségen Gyurcsányné bolgár őseit megszégyenítő hevességgel kezdett bele laudációjába. Apró Antal unokája úgy fogalmazott:
Nem szégyelli magát a kormányzó párt, a Fidesz és nem szégyelli magát a miniszterelnök, hogy akkor, amikor arról beszélünk, hogy pedagógusok hagyják el a pályát, nincs elég tanár, mert nincs elég pénz szerinte? Nem szégyelli magát egy szuverén, erős ország miniszterelnöke?
“A malis vituperari laus est” – a gonoszok gyalázkodása dicséretnek számít. Gyurcsányné és barátai nagy bánatára zökkenőmentesen elkezdődhetett az idei tanév. A pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta. Elmaradt tehát a felmondási hullám, amire a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat. Az előre beharangozott öt–tízezres számnak a töredéke se hagyta el a pályát; összesen 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá. Viszont szeptember 16. óta, azaz három hét alatt 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új életpályatörvény szerint létesítettek új jogviszonyt.
A baloldal és a szakszervezetek részéről egyre radikálisabb és irreálisan túlzó számok jelentek meg arról, hogy mennyi pedagógus hiányzik az oktatásból. Tavasszal 16 ezres tanárhiányról beszéltek, nyáron azt mondták, hogy hétezer, a nyár végén azt mondták, hogy húszezer, a tanév kezdetén azt mondták, hogy 34 ezer. Azaz összevissza dobálóznak számokkal, mindig eggyel nagyobbat mondott be valaki.
Bezzeg Románia
Dobrev Klára hosszasan méltatta a Tanítanék Mozgalmat, amely szerinte azért küzd, hogy a tanárok szabadon taníthassanak és a diákok szabadon tanulhassanak. Úgy fogalmazott:
a Tanítanék Mozgalom immáron 2016 óta küzd az oktatás szabadságáért. Merthogy az OECD-országok közül Magyarországon keresnek a legkevesebbet a tanárok. Mert a román kezdő pedagógusok bére magasabb, mint a magyar pedagógusok bére.
Majd úgy folytatta:
a Tanítanék Mozgalom megtanított nekünk valamit, hogy nem voltak hajlandók lehajtott fejjel eltűrni mindazt, ami ebben az országban történik. Annyit akartak csak, hogy őket hagyják szabadon tanítani, a diákokat szabadon tanulni, hogy imádott hivatásukat, a pedagógiát, a tanítást, azt gyakorolhassák. És hogyha egyetlen egy szóban kellene kifejeznem a tanítani mozgalmat, akkor azt mondanám, hogy inspiráló.
Tisztelt Gyurcsányné Dobrev Klára! A fiatalokat, a diákokat utcára vinni, hergelni, provokációra biztatni nem inspiráló. Összeállni azokkal az emberekkel, akik több mint 14 ezer tanárt tettek utcára, a pedagógusoktól elvettek egyhavi bért, és több mint száz iskolát zártak be, valamint további 748 iskolát szüntettek meg úgy, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel ezer településen szűnt meg a helyi iskola, illetve bezártak továbbá 283 óvodát, ezzel együtt kirúgtak 1191 óvónőt, nem inspiráló. Egy személyes történet: másodikos voltam 2006-ban, amikor a kedves férjének az a cifra ötlete támadt, hogy kilöveti az emberek szemét, talán emlékszik rá. Az iskolánkban a reggeli ima előtt bejelentették, hogy az egyik tanárunkat, aki egyszerűen csak haza szeretett volna jutni, súlyos fejsérüléssel szállították kórházba, mert az egyik rendőr fejen lőtte egy gumilövedékkel. Nem vett részt semmilyen tüntetésen, csak haza akart menni a családjához. Senki nem értette, minden gyerek fejében ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg: miért? Miért kellett ezt csinálni? Úgy tűnik, az inspiráció mindkettőnknél mást jelent.
Milyen is volt az oktatás helyzete a Gyurcsány-időszakban?
A 2010 előtti baloldali kormányok idején számos negatív lépés történt a közoktatással, benne a tanárokkal szemben. 2002 és 2006 között a Medgyessy-, valamint az első Gyurcsány-kormány alatt az állami és önkormányzati óvodák és iskolák száma 616-tal csökkent, ami a teljes intézményszám közel tíz százalékát jelentette. Ismert: 2006-ban alig alakult meg a második Gyurcsány-kormány, máris egy olyan közoktatási törvényt dolgozott ki, amelyben többek között arról is szól volt, hogy miként szüntethetők meg a falvak és a kistelepülések önálló iskolái. A kormány azt javasolta, hogy minden olyan iskola, amelyben nincs nyolc évfolyam, a jövőben csak tagiskolaként működhessen. Ez az intézkedés összességében 1151 iskolát és több mint kilencvenezer gyermeket, azaz az iskolák mintegy harmadát, a gyermekek több mint tíz százalékát érintette.
Megszorítás megszorítás hátán
Második ciklusában Gyurcsány Ferenc kormánya több mint 14 ezer tanárt tett utcára, a pedagógusoktól elvettek egyhavi bért, és több mint száz iskolát zártak be. További 748 iskolát szüntettek meg úgy, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel ezer településen szűnt meg a helyi iskola. Bezártak továbbá 283 óvodát, ezzel együtt kirúgtak 1191 óvónőt. Ezzel párhuzamosan csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan.
Fizetős közétkeztetés és tandíj
Fizetős lett az óvodai és a bölcsődei étkeztetés is. A Gyurcsány-kormány bevezette az egyetemi tandíjat, amit aztán a Fidesz által kezdeményezett 2008-as sikeres népszavazás törölt el. Gyurcsányék a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták, a tankönyvek ára pedig az egekbe szökött.
A mostani kormány előtt is áll még egy fontos feladat
Ami nem más, mint a pedagógusok nagyarányú fizetésemelése. Ha végre nem blokkolják tovább az EU-s forrásokat, akkor azonnal 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus-átlagbér, 2025-re pedig nyolcszázezer forintot fognak keresni átlagosan a pedagógusok. Ha a baloldal nem akadályozná a pedagógus-béremelést, bizonyára még többen maradnának a pályán vagy választanák ezt a hivatást. Ezzel nekik kell elszámolni a lelkiismeretük és a pedagógusok felé. Ideje lenne, hogy a baloldal végre tegyen valamit azért, hogy a tanárok megkapják a pénzüket Brüsszeltől.
Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS