A magyar alvilág működésének elmúlt évtizedeiről beszélt a Spirit FM rádióban Dezső András, számos, a maffiáról szóló könyv szerzője. A beszélgetésben többek között kitért arra, hogy Jozef Roháč jelenleg könyvet ír, kézzel, de nehéznek tartja az írást, a megbízásokat bérgyilkosként pedig a legváltozatosabb helyeken kapta, például egy, a parlament melletti kávézóban.
A maffia sem azt akarja, hogy mindenki dögöljön meg – idézte az ATV Dezső a Spirit FM Letöltendő című bűnügyi műsorának adott interjúját. Az író, tényfeltáró újságíró elmagyarázta, miként jött létre a magyar alvilág a Kádár-rendszerben a szürke gazdaságban termelődő milliók ellopására szakosodott betörő bandákból, A féllegális üzletekben utazók és az úgynevezett seftelők jelentős vagyont szereztek, amit próbáltak elrejteni. Többnyire drága budai lakásokat vásároltak, és otthon tartották az értékeiket, például lényegesen több valutát, mint amennyit akkor a törvény megengedett. E vagyon ellopására kezdett el „létrejönni” egy betörőkből, tippadókból és orgazdákból álló, professzionális jegyeket mutató bűnözői hálózat, akik idővel az egykor Amerikába disszidált bűnözőkkel vették fel a kapcsolatot, akiktől új módszereket tanultak. A tudástranszfer egyik „gócpontja” a Los Angeles-i magyar maffia „hazajáró” tagjai voltak.
A rendszerváltás után a gyenge magyar állam és az elmaradott jogi háttér miatt egyre több alvilági csoport jött létre, amelyek jelentős vagyonra tettek szert. Egyebek mellett beszálltak a jövedéki csalásra épülő olajszőkítésbe, mint a logisztikai kapacitás biztonsági szervezői. A különféle csoportok között a Portik Tamás vezette „részleg” kezdett kiemelkedni, többek között azért, mert sikerült leigazolniuk egy nagyon komoly bérgyilkost: a ránézésre „szürke egérnek” tűnő Jozef Roháčcsal, azaz Portik legfontosabb és leghatékonyabb „problémamegoldójával” a könyvírás kapcsán Dezső András is beszélgetett. A bérgyilkos egyébként könyvet ír, kézzel, de nehéznek tartja az írást.
Roháč a magyar és szlovák alvilág legismertebb bérgyilkosa volt, aki először az Aranykéz utcai robbantás elkövetőjeként, illetve Portik Tamás bűntársaként, a Fenyő-gyilkosság elkövetőjeként vált ismertté. Több tucat gyilkosságban volt benne közvetlenül vagy közvetett módon a két országban. Az író elmondása szerint a bűnöző kinézete, stílusa alapján nem lehetett sejteni, hogy mi a „munkája”. Az egyik „megrendelést” – nevezetesen egy gyilkosságra szóló kérést – például egy, a Parlament melletti kávézóban adta át neki a kapcsolattartója.
A magyar állam időközben erősebb lett, az FBI-tól kapott maffiaellenes szakmai tanácsokat, és a jogi háttér is fejlődött. Így például lett tanúvédelmi program, illetve nagyon széles kamerarendszer épült ki, ezért a magyar szervezett bűnözés jelenleg teljesen más, mint a fénykorában, a ’90-es években. A rendszerváltás utáni években azok a bűnözők, akik tanúvallomást tettek a rendőröknek, simán életveszélyben voltak, mert nem volt tanúvédelmi program. Az Aranykéz utcai robbantás is arról szólt, hogy a rendőrség informátorát megöljék. Ma már sokkal erősebb és szervezettebb az állam, az alvilág szereplőinek sokkal óvatosabban kell eljárni. Korábban hosszú ideig nem tudták, hogy egy-egy bűncselekmény elkövetője ki lehet; ma a kameráknak köszönhetően szinte az elkövetéskor kiderül a tettes kiléte. Elmondható, hogy a klasszikus magyar bűnöző „brigádoknak” leáldozott, a jelenlegi „iparági” menők inkább üzletemberként aposztrofálják magukat, erőteljes kibertechnikai háttérrel.
Dezső András a Spirit FM-nek adott interjúban beszél arról is, hogy miként működik jelenleg a magyar drogpiac, különösen egy kokainkereskedő szemével, és miért igaz az a mondás:
A maffia sem azt akarja, hogy mindenki dögöljön meg.
A beszélgetés ITT megtekinthető.
Forrás: ATV; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS