Az oktatási rendszerek előtt álló legnagyobb kihívás a digitalizáció, a magyar oktatási rendszerben ezért jelentős állami fejlesztések zajlanak ennek megerősítése érdekében – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Pilisvörösváron.
Vitályos Eszter, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a Pilisvörösvári Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulóinak notebookátadásán – 162 eszközt vehettek át a diákok törvényes képviselői – felidézte: az elmúlt néhány évben 1000 milliárd forint összegben több mint 4500 iskolai és óvodai fejlesztés valósult meg. Ugyanakkor – folytatta -, nem lehet megállni, jövőre 393 milliárd forinttal többet költ a kormány oktatásra, és a célja, hogy a magyar diákok a legkorszerűbb eszközöket készségszinten tudják használni, “ugyanis a digitalizáció a versenyképesség egyik legfőbb hajtóereje”.
Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években csaknem 4000 iskolai feladatellátási helyen építettek ki országosan wifi-hálózatot, 1925 helyen történt sávszélesség-bővítés, 7 milliárd forint értékben alakítottak ki okostantermeket, 180 iskolába érkeztek és érkeznek jelenleg is digitális vizuális eszközök, valamint 180 interaktív panelt helyeztek ki az oktatási intézményekben. Az államtitkár rámutatott: az oktatási módszerek átalakulása és a technológiai fejlődés lehetővé teszi az interaktív tanulást, a rugalmasabb tananyagelérést, valamint a tanulók személyre szabott fejlődését.
Kitért arra, hogy a tapasztalat szerint az ország azon részein, ahol nagy a tanulói lemorzsolódási arány, azok a diákok, akik digitális eszközökkel is tanulnak, kevésbé morzsolódnak le az évek során. Megjegyezte azt is, hogy a 2020-as világjárványkor egy-két hét alatt minden iskola, minden pedagógus át tudott állni, és “hála a szülőknek és a pedagógusoknak, nagyon hatékonyan dolgoztak ebben az időben is”.
Vitályos Eszter azt mondta: a cél, hogy minden tanuló, aki igényli, az ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig megkapja az eszközt.
Országosan 579 ezer oktatási célú, személyes használatba adható infokommunikációs eszközt osztanak ki 2025. december végéig. Jelenleg a program második szakasza zajlik – fűzte hozzá -, a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak jutnak most notebookok.
Rigó Katalin, az Érdi Tankerületi Központ igazgatója elmondta, hogy a Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára elnevezésű projekt gazdája a Klebelsberg Központ. A program céljai között sorolta fel, hogy a köznevelési intézményeket és pedagógusaikat ellássa hordozható infokommunikációs eszközökkel, és a pedagógusokat felkészítse a digitális eszközök oktatásba beállítására, “vagyis a mindennapok gyakorlatának segítésére”. A projekt négyéves időtartama alatt az intézményben a pedagógusoknak és felmenő rendszerben a tanulóknak biztosítják a notebookokat.
Pest vármegye mintegy húszezer digitális eszközt kapott, ebből az Érdi Tankerületi Központ 3216 darabot. A Pilisvörösvári járás területén található kilenc általános iskolába 441 notebook érkezett, ebből Pilisvörösvárra 332, a Pilisvörösvári Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskolába 162 darab. A tankerületi központ igazgatója hozzátette azt is, hogy a Tisztaszoftver program keretein belül a gépekhez ingyenes szoftver is tartozik, annak telepítését és menedzselését az intézmények rendszergazdái végzik.
A notebookosztás a 2023/24-es tanévben folytatódik. Jelenleg az ötödik, hatodik és kilencedik osztályos tanulók szülei regisztrálhatnak, az eszközöket még ebben a tanévben megkapják
– emelte ki Rigó Katalin.
(MTI / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)
fanni
2023-12-06 at 18:32
A skandináv iskolarendszer a lehető legdigitalizáltabb oktatási struktúra. A többi európai állam igyekszik felzárkózni mellé, Magyaro. is elég szépen halad ezen a téren. Mára a skandinávoknál olyan sok probléma adódott ebből, hogy az idei tanévtől már tilos mobil-eszközt bevinni a tanterembe, csak a tanár kifejezett utasítására használhatják a digitális eszközeiket a gyerekek, abban az esetben, ha az adott tantárgy adott feladatát digitálisan kell feldolgozni, megoldani. A skandinávoknál ugyanis már súlyos méreteket öltött a digitális eszközök negatív hatása a gyerekek egészségére.
Az evidens, hogy a gyermekek mentális és fizikális egészsége a szülők felelőssége. Csakhogy a digitalizáció negatív hatása az oktatásban csapódik le, és okoz gondokat (természetesen a családban is, csak a szülők – bár észlelik ők is a problémát – igyekeznek ezt elbagatellizálni). Sajnos ma már nem ritka az olyan kiskamasz, aki napi 8-10 órát használja aktívan az okos telefonját, táblagépét. Sok gyerek az eszközével a kezében alszik el. A gyermekgyógyászok legnagyobb aggodalma a digitális médiának az alvásra gyakorolt hatásai miatt van. Arról már számos adat látott napvilágot, hogy ezeknek az eszközöknek a fénye, illetve a folyamatosan érkező ingerek károsan befolyásolják a mély, pihentető alvást.
A gyerekek elvesztik kreativitásukat, leépülnek a kognitív funkciók, figyelem-, viselkedészavarok, autisztikus viselkedés figyelhető meg esetükben, vagyis függővé , zombivá válnak.
Nem az eszköz a hibás, hanem a nem megfelelő használat.
Szóval a magyar oktatás még a digitalizáció felfutó ágában van, amikor egyre csak súlyosbodnak ezek a problémák. Természetesen a digitalizáció felelősségteljes használata nem az állam, hanem a szülő feladata és kötelessége. A fejlett távol-keleti államokban súlyos pénzbüntetést kap az a szülő, aki nem ellenőrzi azt, hogy a gyermeke naponta mennyi ideig lóg az okos-eszközén.
Botond
2023-12-05 at 08:25
Kedves bl! Egyetértek! 100%! Sürgősen intézkedni kell!
Orientál
2023-12-04 at 23:56
Sok ezer laptopot az a mostani kormány a diákoknak na bezzeg a balliberális zöld Gyurcsány csicskája a Karácsony a bandájával lenyúlnák a diákságnak adott laptopokra költött 100milliókat mint ahogy szétlopják Budapestet.
Solaris
2023-12-04 at 23:24
Tanár helyett app.
Zseniális.
Na ki a gaze mber?
bl
2023-12-04 at 22:11
A legnagyobb kihívás nem a digitalizáció és nem is a tanárok nyugdíjba vonulása, hanem az, hogy a gyerekeket a digitalizáció élteti és vezérli, nincsenek gyakorlati tapasztalataik, nem dolgoznak, nincsenek meg azok a készségeik amik a munkához és a mindennapi életvitelhez kellenek. Végzetes függőségbe taszítja őket a digitalizáció, megszünteti a kapcsolatukat a gyakorlati élettel és egymással is. Antiszociális, semmihez se értő nemzedékek nőnek fel, ha nem kapcsolunk időben.
TS
2023-12-04 at 20:48
Nem! Az a legnagyobb kihívás, mi lesz, ha végleg nyugdíjba mennek, akik ma tanítanak.