Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA), írja a ludovika.hu. A portál részletesen elemzésben foglalkozott azzal, hogy jogos volt-e törölni a Pesti Srácok Facebook-oldalát.
A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk. Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének.
A felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor. A ludovika.hu szerint nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni.
Ismeretes, a Facebook Meta visszavonta a PestiSrácok.hu 11 éve működő oldalának közzétételét, az úgymond “közösségi” alapelvek megsértésére hivatkozva. A kezelőfelület öt alkalmat említ, “technológiai eszközök megjelölése alapján.” Ezek közül a legfrissebb poszt 1 hónapos, a legrégebbi 4 éves, a rendszer ugyanakkor nem méltatja az oldal tulajdonosát arra, hogy megjelölje: pontosan milyen tartalmakról van szó. A tartalmakat ugyanis törölték, már nem elérhetőek. A Facebook-oldalunk szerkesztői utoljára egy olyan poszt törléséről kaptak értesítést, mely hét hónappal ezelőtt a Hunnia-per vádlottjainak nyújtott államfői kegyelemről tudósított.
A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.
A portál hozzáteszi, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rá lehessen térni a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem lehet biztosat állítani, de azt azért tisztázni lehet, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.
Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná. Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkozott azzal a ludovika.hu, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett –
az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsenek.
Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.
Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.
A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát. Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható.
Azonban az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találni, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak.
A legnagyobb „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában. Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében.
Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel. De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra.
A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.
Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén.
A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban). Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.
A ludovika.hu úgy összegzett: egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem lehet fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.
Az NMHH is léphet az ügyben
Mint korábban beszámoltunk róla, a Védett Társadalom Alapítvány (VDTA) szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) mielőbb ideiglenes intézkedésben kell köteleznie a Facebook óriásplatformot, hogy állítsa vissza a PestiSrácok.hu jogsértően eltávolított oldalát. A VDTA szerint sérti Magyarország szuverenitását, hogy az online óriásplatformok monopolhelyzetüket a szólásszabadság sztálini időket idéző elfojtására használhatják. Hogy, hogy nem, ennek mindig éppen a normalitáspárti, konzervatív, családbarát és nemzeti szemléletű vélemények esnek áldozatul.
A VDTA szabályozással foglalkozó szakértője nyilvánvalóan jogsértőnek tartja, hogy a PestiSrácok.hu újságírói tudósításait a Facebook terrorizmust népszerűsítő tartalomként büntette. A kérdéses cikkekben a portál a közérdeklődésre számot tartó Hunnia-ügyről tudósított, így a Facebook lépése súlyosan sérti a médiaszabadságot. Ijesztő, hogy a cenzúrázást minden bizonnyal nem emberi moderátorok, hanem a Facebook mesterségesintelligencia-algoritmusa végezte. Más ésszerű magyarázat nincs rá, hogy lehet terrorizmus népszerűsítéseként azonosítani egy bírósági perről szóló tudósítást.
Forrás: ludovika.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS