Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA), írja a ludovika.hu. A portál részletesen elemzésben foglalkozott azzal, hogy jogos volt-e törölni a Pesti Srácok Facebook-oldalát.
A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk. Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének.
A felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor. A ludovika.hu szerint nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni.
Ismeretes, a Facebook Meta visszavonta a PestiSrácok.hu 11 éve működő oldalának közzétételét, az úgymond “közösségi” alapelvek megsértésére hivatkozva. A kezelőfelület öt alkalmat említ, “technológiai eszközök megjelölése alapján.” Ezek közül a legfrissebb poszt 1 hónapos, a legrégebbi 4 éves, a rendszer ugyanakkor nem méltatja az oldal tulajdonosát arra, hogy megjelölje: pontosan milyen tartalmakról van szó. A tartalmakat ugyanis törölték, már nem elérhetőek. A Facebook-oldalunk szerkesztői utoljára egy olyan poszt törléséről kaptak értesítést, mely hét hónappal ezelőtt a Hunnia-per vádlottjainak nyújtott államfői kegyelemről tudósított.
A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.
A portál hozzáteszi, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rá lehessen térni a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem lehet biztosat állítani, de azt azért tisztázni lehet, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.
Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná. Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkozott azzal a ludovika.hu, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett –
az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsenek.
Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.
Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.
A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát. Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható.
Azonban az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találni, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak.
A legnagyobb „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában. Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében.
Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel. De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra.
A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.
Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén.
A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban). Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.
A ludovika.hu úgy összegzett: egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem lehet fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.
Az NMHH is léphet az ügyben
Mint korábban beszámoltunk róla, a Védett Társadalom Alapítvány (VDTA) szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) mielőbb ideiglenes intézkedésben kell köteleznie a Facebook óriásplatformot, hogy állítsa vissza a PestiSrácok.hu jogsértően eltávolított oldalát. A VDTA szerint sérti Magyarország szuverenitását, hogy az online óriásplatformok monopolhelyzetüket a szólásszabadság sztálini időket idéző elfojtására használhatják. Hogy, hogy nem, ennek mindig éppen a normalitáspárti, konzervatív, családbarát és nemzeti szemléletű vélemények esnek áldozatul.
A VDTA szabályozással foglalkozó szakértője nyilvánvalóan jogsértőnek tartja, hogy a PestiSrácok.hu újságírói tudósításait a Facebook terrorizmust népszerűsítő tartalomként büntette. A kérdéses cikkekben a portál a közérdeklődésre számot tartó Hunnia-ügyről tudósított, így a Facebook lépése súlyosan sérti a médiaszabadságot. Ijesztő, hogy a cenzúrázást minden bizonnyal nem emberi moderátorok, hanem a Facebook mesterségesintelligencia-algoritmusa végezte. Más ésszerű magyarázat nincs rá, hogy lehet terrorizmus népszerűsítéseként azonosítani egy bírósági perről szóló tudósítást.
Forrás: ludovika.hu
kanigunda
2023-12-11 at 00:42
“…Magáncég – azt csinál, amit akar…”
Nem igazán. Bár én vagyok az X. hozzászóló és laikus módon közelítek. A sajtószabadság az ÉN jogom a SZABAD tartalmakhoz
(nem államtitok stb.). Tehát nem az FB-jé, nem a PS-é. Ha már egyszer megjelenített PS anyagokat töröl az FB akkor jogaimat
sérti. Meg pláne ha cenzúrázgat önszorgalomból. Majd akinek nem tetszik az pereskedik a PS-el.
Abban azért ebben a vitában itt is egyetértés honol, hogy nem igazán volt oka az FB-nek miért tiltogatnia. Azért mert
valakinek hatalma van valamihez joga még nem lesz hozzá automatice. Ezt kéretik rohadtul nem keverni. Szerencsére az a
butaság, hogy az FB ingyé van nem került elő.
Szóval ez a csiki-csuki amit az FB előad igencsak avétos. Mellesleg a ZUSÁ-ban tudtommal még a II.vh.-s holokausztot
is tagadhatod mert ez ott belefér a szólásszabadságba. A germánoknál már az első mondat leírásánál kattan rajtad a
bilincs. A többit a jogvány vénájú hozzászólók már elmondták. A piac meg majd kisnóblizza, hogy meddig mehet el az FB,
meddig patkánykodhat az emberek bizalmával. Nagyra nőttek, ideje pofán rúgni őket, de rendesen.
triacus
2023-12-10 at 03:11
Hogy egy kicsit tisztábbá tegyem a képet, mondok két példát:
– A PS és a hozzászólók helyzete olyan, mint egy rocker kocsma. Főként csak rockerek – akik becenevükön ismerik egymást – járnak oda, bőrszerkóban, meg van egy színpad, ahol fel szokott lépni pár ismert énekes. Egyszer csak bemegy oda egy teljesen ismeretlen, diszkós faszi, lila tüllszoknyában és elkiáltja magát: “Itt mindenki részeg disznó, a kocsmáros meg zibu!”
A fazont a törzsközönség mérgesen leszidja, a kocsmáros meg csöndre inti őt. Ha tovább szítja a feszültséget, akkor meg kihajítják a kocsmából.
– A Facebook és a PS helyzete inkább egy köztérre hasonlít, ahol van egy publikus – bár regisztrációt (azonosíthatóságot) igénylő – mindenki számára nyitott színpad. Ezen a színpadon – a jogszabályok értelmében legalábbis – mindenki elmondhatja a véleményét (és a közönség is a színpadon levőkről).
Ezen a színpadon fellép egy csípős szájú, közismert standupos. A közönség egy jó részét nem érdekli (mert nem az ő nyelvükön beszél), egy nagyobb része élvezettel hallgatja, egy kisebb, de hangos része meg nagyon fel van háborodva és bekiabálnak.
Ez egy ideig megy, majd a színpad – egyébként több botrányos ügyletben részt vevő, különböző büntetéseket és bírságokat kapó – üzemeltetője – aki a kicsi, de hangos kisebbséggel ért egyet – különösebb indok és fellebbezési lehetőség nélkül lezavarja ezt a standupost a színpadról és nem engedi fel többet.
triacus
2023-12-10 at 02:44
A PS – ami egy bejegyzett, megnevezhető, elszámoltatható sajtóorgánum, cég – teljes profilját – vagyis a tartalom közzétételének teljes lehetőségét – különösebb indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül törölte egy olyan publikus – elviekben magát függetlennek hazudó – szolgáltató, aminek ez lenne a feladata, hogy a hozzájuk regisztrált, velük szerződésben álló tartalomgyártók (pláne hogy a PS egy megnevesíthető, elszámoltatható, bejegyzett sajtótermék) tartalmait publikálja, és a közönség számára terjessze. Ezzel a cenzúrával megsértették a sajtó szabadságát és a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés elvét.
A PS oldalának hozzászólásfala viszont csak egy opcionális lehetőség, egy ajándék, nem képezi a PS szolgáltatásainak részét (ami a hírek közzététele, illetve a médiaajánlat révén a reklámok közzététele), nem is lenne kötelező nekik ilyet fenntartani. Nincsen regisztráció, a hozzászólók névtelenek, nem elszámoltathatóak, így nincsen szerződés, a hozzászólónak így nem is lehet semmilyen elvárása a hozzászólásainak megjelentetésével kapcsolatosan.
Viszont a PS-nek egyrészt törvényi – például rágalmazása esetén – kötelezettsége, másrészt üzemeltetési – hogy ne árasszák el őket spammel, ne tobzódjanak a libsevik trollok, ne provokáljanak flamewart, mert azzal csak maguknak ártanak – jogos érdeke fűződik ahhozm, hogy az oda nem illő tartalmakat szűrje, moderálja.
vidar
2023-12-09 at 16:58
Ritka undorító képződmény a fészbuk, mégis ott lóg mindenki. Komoly emberek is bőséggel. Én tizenakárhány éve nem vagyok ott, és nem is bánom, nem hiányzik fikarcnyit se.
Miklós
2023-12-08 at 18:12
Volt már arra példa,hogy baloldali nézetű tartalmakat letiltottak volna??? Olyan ez mint Angliában a baloldali közlekedés vagy betartod vagy letiltanak megállítanak.Teljesen normális, ez a megszokott, elfogadott szabály.Hogy létezik jobboldali közlekedés a világban-? na ez már nem érdekli őket.
triacus
2023-12-08 at 18:05
@Római jogász:
Igen, amikor regisztrálsz a Facebookra, Te és közted egy szerződés jön létre – a főoldaluk alján ott a Feltételek nevű menüpont.
Viszont: ezen szerződési feltételek nem negligálhatják, nem írhatják felül a jogszabályokat (amit már többször megtettek). Nem cenzúrázhatnak – főleg nem egy bejegyzett, elszámoltatható sajtóorgánumot – indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül, hisz ők egy publikus, globális, magukat függetlennek hazudó big tech cég által üzemeltetett tartalmi platform – pont ezt taglalja a cikk is az EU DSA rendeletének tükrében.
Római jogász
2023-12-08 at 17:50
Ha a fasszbukk és a PS között rendes polgári jogi szerződés volt/van hatályban – ahogy azt Triacus kommentárs kommentárja jelzi -, akkor az egy polgári peres ügy, ha valamelyik fél a szerződést megsérti/felmondja/eláll tőle.
Kérdés, hogy milyen tartalmú ez a szerződés és milyen joghatóság alá tartozik?
Akkor addig, amíg ez a jogvita el nem dől, nem nagyon van miről beszélni.
Meg kell tenni, amit meg lehet – aztán meglátjuk.
triacus
2023-12-08 at 16:17
Hogy egy nemrégiben elém került esettel hozzam összefüggésbe a Facebook lépését: van egy német (már megint a németek 😉 ), neves, Internetes hoszting szolgáltató (bérelhetsz tőlük szervert, webtárhelyet, amire felpakolhatod a weboldaladat, stb…), a Hetzner.
Ez a szolgáltató a geopolitikai helyzetre hivatkozva, év végén, fel fogja függeszteni(!!!) minden olyan ügyfél szolgáltatását, aminek orosz postai címe van:
https://twitter.com/hostingprovider/status/1733110004478009346
Tehát értitek: egy publikus, globális hoszting szolgáltató – akinek diszkriminációmentesen szolgáltatnia kellene, nem politikai döntéseket hoznia – nekiáll morálkolbászt lengetve szankcionálgatni.
2 ÉNAKI
2023-12-08 at 15:26
A felhasznàlási jogot,alapos indok nélkül nem törölheti. Nem kell velük szarozni,be kell perelni őket,kártérítésre kótelezni.Nézzük meg,hogy adott esetben,hogyan működik a nemzetközi jog.Meggyőzödésem,hogy a Pestisracok nyerni fognak.
Schenkhyalfonz
2023-12-08 at 14:09
Ha fészkukk közösségi média, amelynek tituláltatik, akkor bizony botrányos a cenzúrázása minden olyan esetben, amely nem törvénybe ütköző és/vagy erőszakra buzdító.
Persze személyükben is kellene a cenzorokat és a besúgókat támadni, akár a cégen keresztül vagy azzal együtt, a kár bekövetkeztének (cikk törlése, a sajtószabadság megsértése, stb. jogcímeken) helye szerint illetékes bíróságnál, hatóságnál, akár azonnali jogvédelmet kérve. A céget lehet adatszolgáltatásra kötelezni, az “elkövetőket” vaskos kártalanításokért perelni.
Sok száz ügy esetén biztos lesz olyan kevésbé érzékenyített bíró, aki hajlandó is eljárni.
Orientál
2023-12-08 at 13:10
Sajnos maga a facebook azonosul azzal a balliberális zöld tehát kommunista fasiszta gyilkossági szándékú diktatúrákkal amikor a facebookon Gyurcsány egyik csicskája a kereszténydemokrata nemzeti politikát folytató politikusok lámpaoszlopokra felakasztásukkal és a vasvilláikkal IFA platóra hányásukkal fenyegetőzött ezt az elvtársát azóta sem tiltotta véglegesen le avagy ki a hasonló facebook na ez a gyilkos kommunista fasiszta maga a facebook.
triacus
2023-12-08 at 13:09
@Realextate:
” a PS maga is számtalanszor cenzúrázik, töröl neki nem tetsző kommenteket, de még sokszor a “tetszőt” is.”
1. A PS nem cenzúráz – a hozzászólás lehetőségét szünteti meg teljesen – haenm moderál – egyes hozzászólásokat töröl.
2. A PS – mint megnevezhető, elszámoltatható, bejegyzett, adott pártállású médiaorgánum – és a Facebook – mint publikus szolgáltató, tartalmi platform – között szerződés van. Utóbbi éppen ezért nem teheti meg, hogy feltehetőleg pusztán világnézeti okokból, indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül cenzúráz, teljesen eltöröl egy sajtóorgánumot, mert azzal a sajtószabadság elvét sérti meg.
3. A PS – mint megnevezhető, elszámoltatható, bejegyzett, adott pártállású médiaorgánum, tartalomgyártó – és a névtelen, külső szemlélő által beazonosíthatatlan hozzászólók között nincs szerződés. A PS-nek – mivel nem a hozzászóló tartalmi platformja – nem kötelessége a hozzászólásokat megjeleníteni. Sőt bizonyos törvényi – például rágalmazás esetén – okokból kötelező, üzemeltetési – például a spam, flamewar, trollok elkerülése – célokból meg ajánlatos szűrnie azokat.
” A fasszbukk sem tett semmi mást, csak itt most egy egész honlapot törölt.”
Tehát a sajtószabadság elvét sértette meg.
” Magáncég – azt csinál, amit akar.”
Ez nem indok. Publikus szolgáltató, így be kell tartania a törvényeket. Ha nem teszi, akkor büntetést, bírságot kap: erre volt már többször példa.
” Nem kell olyan kocsmába menni, ahol nem látják szívesen az embert, és probléma megoldva.”
A Facebook – még egyszer kiemelendő – PUBLIKUS szolgáltatást nyújt, nem egy zárt közösség privát portálja.
Keljfel Julcsi
2023-12-08 at 13:08
Tudjuk hogy a cenzúraval nem csak algoritmusok hanem élő NGO emberek is megvannak bízva. Tehát magyar nyelvű hazaárulók tevékenykednek a Facebook megbízásábol.
Neveket kérek.
Orientál
2023-12-08 at 13:03
Facebook nem is magyar cég nem is ide adózik tehát az innen származó milliárd forintok utáni adót is kilopja hazánkból.
Realextate
2023-12-08 at 12:49
Nem értem a problémát: a PS maga is számtalanszor cenzúrázik, töröl neki nem tetsző kommenteket, de még sokszor a “tetszőt” is.
A fasszbukk sem tett semmi mást, csak itt most egy egész honlapot törölt.
Magáncég – azt csinál, amit akar.
Nem kell olyan kocsmába menni, ahol nem látják szívesen az embert, és probléma megoldva.