A tiszás dzsemborinál még Rákosi kongresszusa is előremutatóbb volt

Izzadás, üres lelátók, összeakadó nyelv és hatalmas ígéretek, ennyit tudott felmutatni a zsebmessiás. A nagy semmit. De a szektásoknak ez a minden. Ébresztő, nincs örök élet és ingyen sör, de a Tiszától még a minimumot sem kapjátok meg. A tiszás megnevezés saját berketekben lesz majd a legcikibb.
1951-ben tartották a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusát. Sajnos még ott is több konkrétum hangzott el, mint Magyar Péter izzadós kis szeánszán. De legalább az ellenséggel való leszámolás hasonlóan harcos üzenetét megtartották a zsebmessiásék, csak a tiszás olvasatban inkább egy szánalmas vernyogást hallottunk, mint amikor egy macska farkára taposnak. Pedig tudjuk, hogy komolyan gondolják, az elszánás megvan bennük, a leszámolás és bosszúállás tölti ki minden pillanatukat. Ez azonban önmagában kevés, akkor is, ha hergelés és vérszomj ígérete sokakat vonz ideig-óráig.

Tiszás szégyen
A 25 tagú párt azonban olyan kongresszust tartott, amiben a fröcsögőknek is csalódniuk kellett, hiszen mit is láttak? Egy leharcolt, a nyomást egyre nehezebben bíró, egyre több hibát és bűnt elkövető zsebmessiás dadogott egy keveset, egyszerre ígért békét és leszámolást. Az üres lelátók, csöndes, ám elszánt álprofilok talán még egyet is értettek vele, a hithű szektások pedig nem szoktak gondolkodni, nekik mindegy mit mond, csak Magyar Péter mondja. A Kárpát-medence önmaga által felkent császára lassan már a huszonöt tagra sem számíthat, hiszen a belső terror előbb-utóbb szakadáshoz vezet. A valóságtagadás már eljutott egy magasabb szintre a szekta megbízható részénél, csak akkor kerül zavar a gépezetbe, amikor időnként a saját bőrükön érzik az eszement hazugságokat, mint a híres zápor pillanataiban. Akinek fa esik a kocsijára, vagy leviszi a háztetőt a szél, az kevésbé tartja viccesnek a zsebmessiás poénkodását, pedig micsoda államférfi az ilyen.
Jelöltet azonban nem ismerhetett meg senki, kevesebb mint egy évvel a választások előtt fölösleges ilyen apróságokra kérni Zápor Pétert, hiszen még az is lehet, hogy saját magát indítja mind a 106 körzetben, kompenzációs listán, tartaléknak és mindenhol. Annyira nincs értelmes, felkészült ember, hogy az egy személyes Commodus nem nagyon tud hova nyúlni és nem is nagyon szeretne másokat a tűz közelébe engedni. Látjuk, hogy az általa agyhalottnak nevezett EP-s képviselők mire képesek, Kollár Kinga ugyanis nyíltan kimondta, hogy rosszat akar a saját országának, mert nekik az a jó. Nem is beszélve a fővárosi frakciójukról, ahol a tiszás képviselők még most sem értik, hogy hogy működik a Fővárosi Közgyűlés és tudatlanságukkal csak gyávaságuk vetekszik. Ez lenne a rendszerváltó párt, az új remény, igaz?
Durva, hogy az egész bagázsnak - Magyar Péterrel az élen - fogalma sincs arról, hogy milyen rendezvényen van, az egészségüggyel kapcsolatos ígérgetéseik pedig vagy üres és értelmetlen lufik, vagy olyasmik, amelyeket a kormány már megcsinált:
Takács Péter egészségügyi államtitkár is reagált a kongresszuson elhangzott egészségügyi reformjavaslatokra. Szerinte a Tisza Párt egészségügyi elképzelései valójában egy „külföldről finanszírozott, olcsó lufi”, amely ki fog pukkadni. Facebook-posztjában élesen bírálta a párt új programját, amely szerinte részben már meglévő kormányzati intézkedéseket ígér újként, másrészt betarthatatlan, szakmaiatlan vállalásokat tartalmaz. Kifogásolta azt is, hogy a Tisza Anglia egészségügyi modelljét hozná Magyarországra, miközben ott épp százezer egészségügyi dolgozó leépítését jelentették be. A programban szereplő évi 500 milliárd forintos pluszkiadásról pedig azt írta: semmi nem utal arra, honnan lenne rá fedezet. Szerinte Magyar Péter „közepes intellektusú jogászként” a költségvetés alapjait sem érti.
Óriási volt tehát a várakozás, úgy harangozták be a kongresszust, mint valami földindulást, ám a valóság egy izzadó, bizonytalan és szánalmas alakot láttatott, aki idegroncsként és bosszúálló akarnokként semmit sem tudott felmutatni a szép, új világból, csak az jött le, hogy borzasztóan ragaszkodik ahhoz, hogy leszámoljon mindenkivel, aki bármikor is kritizálni merészelte őnagyságát. Ennyi, még kidurranni se tudott a lufi, mert levegő se volt benne.