Amikor Coloradóban bírói úton megtiltották, hogy Trump induljon a republikánusok előválasztásán, egy dolog bizonyosan eldőlt, jelesül az, hogy a demokratáknak minden maradék eszük is elment. Minimum harminc éve már nem volt sok nekik, de ez most a csúcs. Persze a republikánusok sem bántak kesztyűs kézzel a demokrata elnökökkel és elnökjelöltekkel, de ilyesmire azért soha nem vetemedtek. De ha Trumpot az összes előválasztásból és a rendes elnökválasztásból is kizáratják a kezükben lévő jogrendszerrel a demokraták, akkor az USA életében nagyon új korszak kezdődik.
Az USA politikai rendszere összeomlóban van, ugyanúgy, ahogy a társadalma és a gazdasága is. Ez több évtizedes folyamat – könnyen lehet úgy tekinteni, ha az ember nem akar szembesülni a valósággal, hogy ez csak egyedi események sorozata, de sok ilyet láttunk már. Jelenleg például az USA politikai rendszerét domináló két nagy párt egyike sem képes alkalmas elnökjelöltet állítani. Biden ugye nyilvánvalóan nem elnök, nem ő vezeti Amerikát, az alelnöke pedig már a megválasztásuk után pár hónappal eltűnt a süllyesztőben.
A demokraták mégsem képesek lecserélni, egyszerűen nincs kire; bő tíz hónappal a választások előtt nem úgy tűnik, hogy van B tervük. Trump meg ugye nem republikánus igazából, tulajdonképpen 2015–16-ban csak példátlanul sikeresen meghackelte a republikánus előválasztást. És a republikánusok – nagy észről téve tanúbizonyságot – nem egyeztek ki vele, nem álltak rendesen mögé, nem tudták kezelni, benne voltak rendesen a 2020-as bukásában. És láthatólag nem tanultak eleget abból a négy évből. Aztán sikeresen nem építettek fel senkit, és ha a demokraták nem csinálják ki valahogy, megint Trump lesz a jelöltjük. Arról nem is beszélve, mekkorákat veszekszenek a nagy nyilvánosság előtt, mit műveltek például a képviselőház elnökének megválasztása kapcsán.
Aki politikai amatőr létére, az elődeihez képest kifejezetten jó elnökséget tudhat a magáénak. A republikánus politikai fősodor ugyanis még mindig el van veszve az elmúlt sok évtized washingtoni alkuinak útvesztőiben, és nem vett tudomást arról, hogy a demokraták már rég nem tartják be azt a kevés szabályt sem, amelyek még érvényben lévőnek tűnnek.
Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház déli szárnyánál tartott hálaadásnapi pulykaünnepségre érkezik 2023. november 20-án. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok legidősebb hivatalban lévő elnöke ezen a napon ünnepli 81. születésnapját. Fotó: MTI/AP/Susan Walsh
A két nagy párt dzsungelharca azt el tudja intézni, hogy teljesen kívülről ne lehessen a rendszert megbontani, harmadik pártra nincs esély, de már nem ők kormányozzák az országukat, hanem némelykor a mélyállam, némelykor meg senki.
Trump sokszor nem tudta érvényesíteni az akaratát, de amikor tudta, a megérzései, az üzleti létből hozott tapasztalatai, és a sokszor szükséges és majdnem egészséges gátlástalansága jobb döntésekre vezetett, mint amire a demokrata adminisztrációk képesek voltak. A fiatalabb Bush-t meg felejtsük is el. A demokraták és a liberális ideológia képviselői Obama alatt mindent elfoglaltak, az FBI-tól a bíróságokig. Felborult az az erőegyensúly, amely azon alapult, hogy az USA-ban sem olyan politikai erő, sem olyan gazdasági érdekcsoport nincsen, amely képes lenne egyeduralomra szert tenni.
A technológiai robbanás azonban kitermelte ezeket az eszközöket és némely techcégek kezébe, illetve az azt vezető emberek kezébe olyan jól fókuszálható hatalom került, amire soha sem volt még példa. Eisenhower katonai-ipari komplexuma ehhez képest egy óvodai összeesküvés Pistike csokijának megszerzésére. Az USA-val mint állammal összemérhető erejű valami jelent meg magán az országon és az államon belül, amit már a demokrata párt és a liberális elitek sem kontrollálnak, ők is utasok ezen a hullámon, és régóta már csak hitegetik magukat azzal, hogy ők vezetnek.
A dezintegrációs folyamatot felgyorsította Trump 2016-os győzelme. A magukat már nyeregben érző demokratáknak – hiszen Clintonnak meg volt ígérve és vásárolva az elnökség, a teljesítések megtörténtek – döbbenten kellett megtapasztalniuk, hogy nemcsak a republikánusokat lehet meghackelni, hanem őket is.
Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltet tapsolja férje, Bill Clinton volt amerikai elnök egy New York-i szállodában tartott rendezvényen 2016. november 9-én, az elvesztett elnökválasztás másnapján. Clinton nyilvánosan elismerte a vereségét, és együttműködést ajánlott Donald Trumpnak. Fotó: MTI/EPA/Abaca/Olivier Douliery
2016-ban a demokraták azért is vették biztosra, hogy nyernek, mert Trumpot nevetséges, nyilvánvalóan alkalmatlan jelöltnek tartották. És pont azért tartották Trumpot számukra jó, legyőzhető jelöltnek, amiért a szavazók végül is megválasztották, vagyis mert rendszeren kívüli, öntörvényű, el lehetett hinni róla, hogy nem hajlik meg a nyomás alatt, és nem köt meg olyan kompromisszumokat, amelyek eddig a kétpárti demokráciát jellemezték. Az amerikaiaknak elegük van a két nagy pártból, csak még nem merült fel a fejükben, hogy ezektől, vagy legalább az egyiktől végleg meg is lehetne szabadulni. Trump felvillantotta ezt a lehetőséget és a szavazók is észrevehették, hogy van menekülési útvonal.
Trump 2020-ban úgy veszített, hogy 11 millióval több szavazatot kapott, mint négy évvel korábban. Az USA választási rendszere pedig nem olyan, mint mondjuk a magyar, amelyet teljesen lehet ellenőrizni, hanem pont az ellenkezője: csak az nem trükközik, aki nem akar. Sosem tudjuk meg, hogy Biden és a demokraták hol találták meg azt a 15 millió plusz szavazatot, amennyivel többet kaptak, mint Clinton. Trump nyilván a kormányzati teljesítményének is köszönheti, hogy ennyit javított.
Már Trump elnöksége is egy politikai és közéleti káosz volt, a demokratáknak hála, de a Biden-adminisztráció egy támogató médiakörnyezetben sem tudta, tudja a stabil kormányzás érzését nyújtani az amerikaiaknak. A válságban lévő liberális demokráciákban, például az éppen amerikai megszállás alatt álló Németországban is most kezdenek eljutni oda a haladó erők, hogy a katasztrofális kormányzásukra válaszul megerősödő nem liberális pártokat be kellene tiltani. Az AfD betiltása napirenden van a németeknél, az államszervezet ott is teljesen a liberálisok kezében van, az amerikai példa alapján meg is fogják tenni. Tulajdonképpen Amerika is weimarizálódik, egyidejűleg azzal, hogy a liberálisok formálissá akarják tenni a választásokat. Az utcai erőszak már megvan, ahogy a demokratikus hatalmi szervezetek kiüresedése is. A klasszikus mondás az ugyebár, hogy Trump szavazói Trump kizárásával nem tűnnek el, csak az intézményrendszerbe vetett bizalmuk erodálódik tovább.
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök támogatóihoz beszél az Iowa állambeli Waterloo-ban tartott kampányrendezvényén 2023. december 19-én. Fotó: MTI/AP/Charlie Neibergall
A világ sok országában az USA elmúlt szűk évtizedének politikai, társadalmi történéseit rendkívül komoly válságjelekként értékelnénk, egy antidemokratikus fordulatot megelőlegező bomlásként. Ha Trumpot kiiktatják, nehéz lesz demokráciaként tekinteni az USA-ra. Mondjuk a választási rendszere és a választások lebonyolításának gyakorlata alapján már most sem annyira könnyű úgy tenni. A liberális ideológia túltolása pedig a XX. századi diktatúrák ocsmányságával vetekszik.
Persze minden káoszt lehet tovább fokozni. A jogi huzavona elhúzódása is elég lehet ahhoz, hogy az elnökválasztás komolytalanná váljon és a republikánus szavazók ne fogadják el az eredményét, különösen akkor, ha Trumpot kigolyózzák végül. Kívülről nézve még mindig Trump tűnik a legjobb megoldásnak a világ számára, különösen azok után, hogy a demokraták hány konfliktust kezeltek félre vagy robbantottak ki az elmúlt három évben. A világnak egy erős és egységes Amerikára lenne szüksége, de jelenleg nem tűnik úgy, hogy lesz ilyen valaha még.
Vezető kép: A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök az Iowa állambeli Waterloo-ban tartott kampányrendezvényén 2023. december 19-én. Jelenleg a republikánus szavazók 69 százaléka támogatja Trump jelöltségét, míg a második legnépszerűbb Ron DeSantis floridai kormányzót 13 százalék. Az elnökjelöltségről döntő előválasztási folyamat január közepén kezdődik Iowa államban, az elnökválasztást 2024 őszén tartják az Egyesült Államokban. Fotó: MTI/AP/Charlie Neibergall
Facebook
Twitter
YouTube
RSS