Karácsonykor pont úgy muszáj politizálni, mint bármikor máskor

Van egy ilyen közkeletű elképzelés, hogy amikor ünnepek vannak, különösképpen karácsony környéke, akkor csak ne politizáljunk, hagyjuk a közéletet, az az élet megrontója ilyenkor. Hatalmas tévedés. A karácsony, bár kimagasló pontja az évnek, de ilyenkor sem lépünk ki a mindennapokból.

És persze, én nem mondom azt, hogy kötelező ezzel és csak ezzel foglalkozni. Az bizony orbitális nagy butaság volna. Éppen én voltam az, aki többször, több helyen is megírtam, elmondtam, hogy nagyon szomorú élet az, amikor valaki csak és kizárólag a közélettel tud foglalkozni, semmi más nem köti le és semmi más sem határozza meg a hangulatát.

Elég csak megnézni a Redditet vagy egyéb, mostanában divatos és főleg a tizen- és huszonévesek által látogatott közösségi oldalt – bizony, a Facebook alapvetően már nem ez a felület – és egyszerűen el fogunk rémülni mindazon, hogy ezeknek az embereknek minden egyes napja merő egy szorongás.

Egészen egyszerűen azért, mert a politikában nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő azt szeretné. És persze nem akarom én lenézni azt, ahogy egy 18-19-20-21 éves elhiszi, hogy a világ tengelye valahol mélyen benne forog. És ezért aztán ha nem azok a szempontok érvényesülnek és nem úgy, ahogy azt ő – egészen pontosan valamelyik politikai influenszere kitalálta -, akkor csak a mélységesen mély depresszió érkezhet, ami csak Mann azon bizonyos első mondatában foglalt mélységhez hasonlatos.

Még egyszer, ez egy faszság. Aki nem tudja magát ezer és egy ok miatt jól érezni, még akkor is, ha éppen a politika nem számára megfelelően alakul, az értelmileg nagyon súlyosan sérült. Utáltam már akkor is Gyurcsányt, mint a szart, de tudtam magam nagyon jól érezni 2006-ban is. Sőt, a rendszert megvető, gyűlölő emberek is voltak boldogok az ’50-es vagy ’80-as években, ahogy most is vannak boldog emberek Észak-Koreában. Ilyen az egészségesen működő emberi természet.

Ha neked állandó, oldhatatlan szorongást okoz akár Gyurcsány, akár Orbán, ideje kivonni magad a közéleti történésekből.

De ettől még tény, hogy a közélet fontos téma, hiszen egyéni boldogulásunk mellett a hazánké is múlik rajta és ez nincs másként húsvétkor, de karácsonykor sem. Már csak azért sem, mert ugye emlékszünk még arra, mikor az egyik ávós unoka, a Fekete-Győr még pár éve ecsetelgette, hogy bizony a karácsonyi vacsorára mindenki csempésszen be magával balos sajtóterméket, sőt, titkon cserélje le szülei, nagyszülei olvasnivalóit. Szegény, ostoba fasz, ha tudná, hogy minden korcsoportban a Fidesz-KDNP-t támogatják a legtöbben.

Na mindegy, de a tanulság belőle az, hogy a baloldal mindig résen van, mindig befolyásolni akar, mindig ott áll az ajtóban, hogy rád öntse propagandáját. Ha mi erre nem készülünk fel és eltartott kisujjal úgy teszünk, mint egyszeri, kardigános MDF-es ’92-ben, akkor csak azt fogjuk elérni, hogy legyőznek minket. A földharc nem elegáns dolog, de nélküle nincs győzelem és az év 365 napjában űzni kell.

A széplelkeket azzal tudom nyugtatni, hogy legalább kellemes helyzetben vannak. Mert amíg ők sopánkodnak, aminek következtében hátrányt szenvednénk, mi sokadmagunkkal most és máskor is elvégezzük az elvégeznivalót. Nem saját magunk hátának veregetése ez, amit egyébként szeretek – jó, egy kicsit az is -, egyszerűen a helyzet el- és felismerése. Végre-valahára túl lehetnénk már azon, hogy úgy viselkednek sokan, mintha a politika az valami cérnakesztyűs mulatság volna. Nem az. Tele van szarral, verejtékkel, mocsokkal és szennyvízzel. Ne szépelegjünk.

Tudjátok, kik szépelegnek még? Azok a dollármédiások, akik visszasírják az ÉTTERMISÉGIEK döntéshozatalát. Mint a minapi HVG-s glossza, amin a szerző azon sírdogált, hogy most már nem TGM-ek, Esterházyak, meg Konrádok határozzák meg a politikai mindennapok menetrendjét. Pedig MECSODA tisztesség volt, amikor ezek a bizonyos értelmiségiek – akiknek amúgy túlnyomó része amilyen hoch volt más szellemi területeken, annyira tökéletesen bizonyult segghülyének a politikához, amivel elévülhetetlen érdemeket szereztek a balos tömegpártiság szétzúzásában és ezért persze örök dicséret illeti őket – túszul ejtették az MSZP-t meg az SZDSZ-t, hogy örültek neki a pártok vezetői is!

A HVG-esztéta saját lila fingjának ájult illatozása közepette pont a lényeget felejti el: a politika szakma. lehet, hogy a saját mai Hofijaik meg egyebeik ebből viccet csinálnak, lumpenrétegben meg lázítanak, de ettől még igaz. Az csinál jó politikát, értsd, ragadja meg a hatalmat és tartja meg, aki ért hozzá. És fájó, de a hongkongi Síró Majom-díj, a berlini esztéták Gyomorsav-lapja, de még a Nobel-díj sem ér semmit a politikában.

Mindig ugyanoda jutunk vissza: a jobboldal hosszú ideje sokkal ügyesebb, okosabb, hatékonyabb és sikeresebb, ezt pedig a baloldalon nem megérteni akarják, hanem úgy tekintenek vissza a ‘90-es évekre, mint Aranykorra, amikor talán még Esterházy is olvasható volt.

Nem, akkor sem volt az.

No, egyebekben remélem, mindenkinek remekül telt a karácsony és felkészült arra a darálóra, ami 2024-ben következik.

Vezető kép: 2023 12 13, Parlament, plenáris ülés, Szabó Tímea // fotó: Hatlaczki Balázs