Csak Magyarország nem szavazta meg az uniós kiképző missziót – 500 millió eurót kapnak fegyverekre Zelenszkijék

Nem szavazta meg Magyarország az ukrán katonák kiképzését végző uniós missziót – jelentette be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Luxemburgban az uniós külügyminiszterek találkozójának szünetében. Konstruktív tartózkodással élt a kérdésben a magyar kormány. Szijjártó Péter videós üzenetben adott tájékoztatást a történésekről, amit “Egyetlenként…” címmel osztott meg közösségi oldalán. 

Az Európai Unió külügyi tanácsa az Európai Békekeretből nyújtandó 500 millió euró támogatásról állapodott meg Ukrajna számra, hogy Kijev fegyvereket vásárolhasson védelmének biztosításához. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszterek luxemburgi találkozójának szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország nem támogatja az ukrán katonák kiképzését végző uniós missziót.

Magyarország egyedüliként nem szavazta meg ezt az előterjesztést. A konstruktív tartózkodás lehetőségével élt

– jelentette ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy nem gátolták meg a többieket abban, hogy ilyen missziót indítsanak, de Magyarország nem tekinti kötelezőnek ezt a döntést önmagára nézve.

Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a működés költségeihez

– szögezte le Szijjártó, aki arra is kitért, hogy egyedi esetenként döntenek majd az esetleges szállítmányok átengedéséről. A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy az uniós szankciók kudarcot vallottak, mert nem érték el azt a célt, hogy a háború hamar befejeződjön. Szijjártó hangsúlyozta, hogy továbbra is kitart a kormány amellett, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette:

az EU prioritása Ukrajna további támogatása a “brutális orosz agresszióval” szemben.

Tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők képességeit és ellenálló képességének javítását célzó támogatással Ukrajna hatékonyabban tudja majd megvédeni önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint azért, hogy “meg tudja védeni polgári lakosságát a nem szűnő orosz agresszióval szemben- mondta.

Az 500 millió euró összegű támogatással az Európai Békekeretből Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik

– közölte. A részleteket tekintve megjegyezte: a támogatásból 490 millió euró jut majd halálos erő célba juttatására tervezett, “védelmi célú” katonai felszerelésekre. További 10 millió euró pedig olyan felszerelések és készletek biztosításával kapcsolatos költségek fedezésére, mint az egyéni védőeszközök, az elsősegélycsomagok és az üzemanyag.

Videós üzenetében úgy fogalmazott: eléggé harcias volt a hangulat a teremben, egyedül tőle hangzott el a béke szó a felszólalók közül.  A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy ő azt szeretné elérni, hogy az eszkalációs megközelítés helyett a béke megteremtése legyen a cél. 

A semleges osztrákok támogatják, de nem vesznek benne részt

A találkozó előtt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt közölte, hogy országa támogatja az uniós misszió létrehozását, a semleges külpolitikát folytató Ausztria ugyanakkor egyelőre nem tervezi benne részvételét. A misszió uniós tagállamok területén fog működni, műveleti központja Brüsszelben lesz, működését az Európai Unió Külügyi Szolgálata biztosítja. A katonai misszió megbízatása kezdetben két évre szól, erre az időszakra szóló költségvetése 106 millió 700 ezer euró.