Nagy István azért dolgozik, hogy kitörjön a magyar agrárium “Dávid és Góliát küzdelméből”, és tisztességes hasznot érhessen el a termelő, a feldolgozó és a kereskedő egyaránt. Ehhez azonban új szövetkezési, értékesítési láncokat kell kialakítani, mert elfogadhatatlan, hogy a kereskedők akár tízszeres hasznot is elérnek, miközben a termelők egy része a csőd szélén táncol. “Sokkal szervezettebbnek, sokkal egységesebbnek kell lennie a gazdatársadalomnak. Mi ebben segítünk” – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott videóinterjúban az agrárminiszter, aki azt is hangsúlyozta: a magyar termőterület, az adottságok, a napfényes óráink száma és a talaj tápanyagtartalma kiváló a minőségi élelmiszer előállításához, az itt megtermelt zöldségeinket, gyümölcseinket mégis más országok dolgozzák fel, mi meg jó drágán visszavásároljuk. Nagy István úgy véli: a 2019-es esztendő az épülés éve lesz az agráriumban. Nagy István reményei szerint a mezőgazdasági munka és az állattartás egyre nagyobb megbecsülésnek örvend a jövőben, ezért reméli, hogy egyre több fiatal lát majd jövőt a gazdálkodásban. Nézze meg a videóinterjút!
TIHANYI RITA – SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL
Az agrárminiszter a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta, a termelők viselnek minden kockázatot. Míg ők egész évben gondozzák a terményeiket, és ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, a betegségeknek, addig a felvásárlók, kereskedők gyakran méltatlanul alacsony árat ajánlanak és busás haszonnal értékesítenek. Nagy István szerint a termelők önmagukban kicsik ugyan, ám összefogással érvényesíthetik az érdekeiket.
Fotó: PestiSrácok.hu
Nagy István úgy vélte, a kereskedőknek meg kell tanulniuk “életben hagyni” a termelőt, de sok esetben ki kell kerülni az áruházláncokat, és a termelőt és a fogyasztót közvetlenül kell összekapcsolni ahhoz, hogy a méltányos árért jó minőségű élelmiszerhez juthassunk. Hangsúlyozta, míg korábban a teljesítménynövelés volt az elsődleges célkitűzés, amelyben szép sikereket ért el a magyar mezőgazdaság az elmúlt években, mára az alapanyaghoz a hozzáadott érték megtalálása a fő feladat. Mint kifejtette, lemaradásban volt a magyar mezőgazdaság a feldolgozóipar és a raktározási lehetőségek terén, a 2019-es esztendő ugyanakkor az épülés éve lesz az agráriumban.
A magyar alapanyagokat Magyarországon dolgozzák fel
Portálunk kérdésére az agrárminiszter arról is beszélt, hogy miközben 2010 és 2017 között jelentősen, több, mint negyedével emelkedett a mezőgazdasági foglalkoztatás, az ágazat továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Csak a zöldség-gyümölcs ágazatban 6-8 ezer szakképzett, állandó dolgozó hiányzik. Hozzátette, az ország egyes részein (például Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben) vannak még tartalékok, amelyek mobilizálása jelent kihívást. A munkaerő-hiány feloldása, valamint a versenyképesség növelésének lehetőségei között Nagy István kiemelte a magyar feldolgozóipar fejlesztését. Mint kifejtette, az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiában, valamint az ehhez kapcsolódó Irinyi Tervben alapvető célként szerepel, hogy a magyar élelmiszeripari alapanyagokat minél nagyobb mértékben hazánkban dolgozzák fel. A Vidékfejlesztési Program (VP) forrásaiból a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára különítettek el mintegy 200 milliárd forintos pályázati forrást erre a célra (például kertészetek, hűtőházak létesítésére, korszerűsítésére). Az Innovációs Operatív Program (GINOP) 100 milliárdos pályázati forrásaiból a kis- és közepes feldolgozó cégek részesülhetnek.
Az agrárminiszter szintén fontos versenyképességi és munkaerő-teremtési tényezőnek nevezte a belső piac erősítését, amely elősegítheti a stabilabb piaci környezet kialakítását a hazai alapanyag-termelés számára is. Ennek érdekében indították a különböző “termékpálya-kampányokat” a zöldség, gyümölcs, tej, sertés, baromfitojás és hal hazai fogyasztásának ösztönzésére. Komoly szemléletformáló tényezőnek nevezte továbbá az Iskolatej- és az Iskolagyümölcs-programokat is. Nagy István kiemelte, az áfacsökkentés szintén a belső piac erősödését célozza, járulékos haszonként ezen felül szerepet játszik a gazdaság kifehérítésében is. Az eddigi sertéshúst, baromfihúst, tojást és tejet érintő áfacsökkentéseket követően 2019. január 1-jével a tartós és hosszan friss tejek áfája is 5 százalékra csökken. Szintén fontos szemléletformáló tényező a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalma is.
Fotó: PestiSrácok.hu
Le kell szokni a génmanipulált takarmányról!
Portálunk kérdésére Nagy István hangsúlyozta,
kiemelt ágazatpolitikai célkitűzés, hogy Magyarországon csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz.
Ennek egyik feltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben kerüljön felhasználásra az élelmiszer-előállítás során a GMO-mentes alapanyag. A miniszter hozzátette, az állati takarmány jelentős részét kitevő szójának Magyarországon csak mintegy 15-20 százaléka hazai eredetű, az import takarmány jelentős hányada azonban génmódosított (GMO). Ennek az aránynak a megváltoztatása érdekében kiemelten támogatják a fehérjenövények hazai termesztését területalapú támogatásként. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenség nemcsak Magyarországra, de az unió egészére igaz, hiszen hüvelyeseket csak a vetésterület 2-3 százalékán termelnek, a világ többi részén ez az arány 14 százalékos.
Az agrárminiszter kitért arra, hogy az uniós szabályozás lehetőségeit kihasználva a kormány már 2016-ban megteremtette a GMO-mentességre utaló jelölés szabályozásának alapjait. Így a magyar fogyasztók a jelölés alapján választhatnak olyan termékeket, amelyek GMO-mentes takarmányt fogyasztó állatok húsából állítottak elő.
Az agrárium már készül az éghajlatváltozás hatásaira
Nagy István portálunknak arról is beszélt, hogy a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vitaanyagának előrejelzése szerint a század végére nyáron 10-30 százalékkal tovább csökken a csapadék, a hőmérséklet pedig akár 6 fokkal is emelkedhet. Ez fokozatosan jelentős változásokat hoz a növénytermesztés feltételeiben, amelyekre fel kell készülni. Ilyen hatások közé sorolta a vegetációs időszakban csökkenő vízmennyiség csökkenését, a hőmérséklet-növekedés miatti fokozott párolgást és aszályt. Az agrárminiszter szerint e hatásokat a vízmegtartás növelésével és az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével és ösztönzésével lehet ellensúlyozni. Ugyanakkor hangsúlyozta, az öntözést csak a vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összhangban lehet megvalósítani.
Fotó: PestiSrácok.hu
Az agrárminiszter kifejtette, 2017-ben 109 ezer hektáron, azaz az összes mezőgazdasági terület 2 százalékán öntöztek a gazdák, amely még az engedélyezett 198 ezer hektárnál is kevesebb volt. Az öntözött területek aránya ráadásul jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól is. Felidézte, 2018 elején a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet készített felmérést közel 41 ezer gazdálkodó bevonásával az öntözésfejlesztés lehetséges irányainak szabályozása céljából. Ennek eredményeként 2024-ig 100 ezer hektárral növelik az öntözött területek számát, továbbá az öntözést akadályozó, részben adminisztratív terheket is igyekeznek csökkenteni. Nagy István emellett fontos feladatnak nevezte a felszíni vízkészletek arányának növelését állami beavatkozás révén.
A mezőgazdaságban is csökkenteni kell a levegőszennyezést
Az agrárminiszter portálunknak kifejtette, jelenleg is készül a hazai Nemzeti Levegőszennyezés Csökkentési Program Mezőgazdasági Alprogramja, amely 2020-at követően a tudatos szervesanyag-gazdálkodást ösztönzi, különös tekintettel az ammónia és az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére az agrárágazatban. Mint hangsúlyozta, a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában (KAP) minden korábbinál fontosabb szerepe lesz az EU társadalmi elvárásainak megfelelő környezeti és klímavédelmi előírásoknak való megfelelésnek. Ugyanakkor úgy vélte, a túlzott uniós szabályozás ellehetetlenítheti a gazdákat, ezért a legjobb tagállami példákat igyekeznek összegyűjteni a célok elérése érdekében. Nagy István hangsúlyozta, a BIOEAST nemzetközi kezdeményezés, amelynek a Visegrádi Négyeken felül 7 közép-kelet-európai ország a tagja, komoly politikai és kutatói együttműködést tud felmutatni, amely már uniós szinten is jelentős egységet képvisel.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu
túródóra
2019-01-03 at 00:02
64 éves vagyok,60 éve az állattenyésztésben serte-pertélek.Miniszter Úr!Kifáradtam,ezt nem csinálja majd senki,csak ha búsásan megfizetik!Én alamizsnáért dolgozok hat évtizede.Ezen változtassanak!De azonnal!Mindenki kidől mellőlem!Egy pár év, és menekülnek az emberek mellőlem ,az ünnepek alatt is magam húztam az igát.Nem kívánhatom,hogy a gyermekeim,az embereim karácsonykor vagy újévkor is dolgozzanak.Kiégnek!Hamarosan máshol keresik a boldogulást,pedig rendes emberek!Ezek nem alkoholisták!Kis pénz van az állattenyésztésben!Értsék már meg!De támogassák a szárzúzó embereket!Azok nem gazdák!Nincs Magyarországon 174 ezer gazda!Ember!Csak támogatást felvevők vannak!Idiótizmus az ezredik hatványon!Érti????
Martos Tibor
2018-12-30 at 13:02
Az oktatást kellene megreformálni,hogy valóban megfelelő alapokkal rendelkező vállalkozók tudják az ágazatban rejlő lehetőségeket érvényesíteni.
Tamás
2018-12-30 at 16:02
Ezért kell Aranykalászos Gazda vizsgát tenni, hogy földet vehess vagy támogatást kaphatsz. Csodát nem tesz a képzés értlemszerűen, de az alapikat megadja, ahonnan könnyen lehet továbbfejlődni. Meg az az indok is megszűnik általa, hogy “honnan tudtam volna…”
Medve Istvàn
2018-12-30 at 07:59
A magyar vidèk élni akar magyar egèszsèges èlelmiszert a boltokba. A magyar vidèk kèpes rà. Ne hagyjuk, hogy az önös èrdekek tovàbb raboljàk a magyar vidèket. A miniszter ur àltal leìrtakal BANTESZ Szövetkezet 100%- ban egyet èrt söt màr 2010 óta ezèrt harcol. De az önös èrdekek mindent megtetek anak èrdekèbe, hogy a programjuk ne valósuljon meg. Ijen èrdekeket kèpvisel a nyúl termèktanàcs ès a megmaradt kèt nyúl vàgóhid is. Nekik csak önös èrdekeik fontosak ès a magyar vidèk kirablàsa. Amig a vidèk termelöi nem kapnak megfelelö vèdelmet ès munkàjuk utàn tisztesèges jövedelmet addig nem lesz vidèki termelès ès a fiatalok sem maradnak vidèken. Csalàdot alapitani a semire egyik fiatal sem fog. Sok tenni való van kivànom, hogy a miniszter ur àltal leìrtak necsak leìrva legyenek hanem meg is valósuljanak adig mig mèg van fiatal. Ez a cèlunk ès a Szövetkezetünk sem adja fel törkvèsèt, hogy mindezek megvalósuljanak.
Valika
2018-12-29 at 19:26
Kezdhette volna a drága tavaly a léalma felvásárlási áránál, hogy ne semmizzen ki az osztrák bennünket. Nem láttam, hogy verte magát földhöz felé. Majdnem akkorát szívtunk, mint Gyurcsánynál a 9 forinttal. Egész európában hiány van takarmányszénából, de a fűvet nem lehet lekaszálni, mert a rétibibirce, vagy mi a f…, pont akkor költ. Oszt szólunk a bikáknak, hogy majd kevesebb szénát egyenek. A földalapú támogatás annyi jár annak is aki tengerit termel, mint aki gyümölcsöt. A tengeribe a traktor mindent elvégez, a gyümibe annyi kétkezi munka kell, /ami nincs/, hogy ihaj. Jó lesz, ha a min. úr. ezeket a dolgokat komolyan is gondolja, mert mi közülünk való, neki kell a legjobban tudni. A méhektől meg ki van a ……. A méhészeknek meg annyi föld sincs, hogy rálépjenek és kapják a nagy lóvékat. Gondolkozzanak el ezeken a dolgokon. Majd legfeljebb megint nem közlitek le.
zord vazul
2018-12-29 at 19:18
A 3. Orbán kormány agrár minisztere valódi agrár szakember és programja teljesen életszerű, valóságos.
Az agráriumban dolgozók összefogása sem a múltban nem volt, sem a jelenben nem jellemző. Orbánék eddig az egysíkú giga mezőgazdaság kialakulását támogatták, de ott vannak a valódi kis és közép termelők akik komoly értékteremtő potenciállal rendelkeznek. Magyarul a megtermelt termékeket lehetőleg feldogozott formában kell a fogyasztóhoz eljuttatni, kikerülve a külső kereskedelmi láncolatokat. E módszer növeli a hatékonyságot, bővíti a hazai választékot. Ehhez azonban összefogás, támogatás, közös integráció kiépítése kell.
A szója termesztésének hazai növelését -amely GMO mentes- konkrét támogatás segíti. Meg kell tiltani a GMO mentes szója exportját ! Feldolgozó kapacitás híján sok termelő úgy gondolkozik, hogy drágán eladja az általa megtermelt GMO mentes szóját, és abból a bevételből megveszi az argentin vagy brazil génmódosított szójából készült darát és azt eteti fel az abrakigényes – pl: csirke, sertés, pulyka, stb – állataival. GMO mentes hús, tej, stb ???
A szója feldolgozása állati takarmánynak, vagy humán élelmiszernek komoly szakértelmet igényel. Támogatni kellene a korszerű, hatékony, versenyképes feldolgozási technológiákat. A szójából komoly hozzáadott értéket export cikkeket is lehetne előállítani.
E kérdéskörben sok az ellendrukker akiket ki kellene kapcsolni a döntési pozicióból. Negatív példával évekkel ezelőtt személyesen is érintett voltam, támogatás e téren ma sincs.
Ettől függetlenül Nagy István agrár miniszter programja mindenképpen támogatásra méltó.
Végszó Kristófnak: És ki mondja meg, hogy mi az a “rendben tartás”?!
Ha értene a mezőgazdasági termeléshez tudná, hogy komoly szabályok vannak amiket be kell tartani ha erdményt akar elérni. A youtube-on nézzen meg egy Holland vagy Dán vagy Brazil mezőgazdaságról szóló filmet. Kb erről szól a rendben tartás, ami már itthon sem megvalósíthatatlan.
Kristóf
2018-12-30 at 16:50
Én is pont erről beszélek, csak nem érti.
Amit eredménynek nevez, az a természet erőforrássá alacsonyítása, gyors felélése és haszonná alakítása a verseny szellemében. Az élet alárendelése a mammonnak.
Az “eredményért” valóban katonás rendben módszeresen kell küzdeni és pusztítani az életet. Ezért irtották ki a vízi világot itthon a vizek országában. Ezért pusztul olyan ütemben a talaj, hogy fél évszázad múlva nem lesz képes eltartani az embereket. Ezért tömörödik be a talaj mélyebb rétege és fújja el a szél felső rétegét. Ezért nitrátosodnak el a vizek.
Ezért van ötvenszer kevesebb vitamin és nyomelem ma egy élelmiszerben mint ötven éve. Ezért származik az élelem tápanyagtartalma nagyrészt földgáz energiájából a műtrágyán keresztül. Ezért híznak el és nagyban ezért válnak terméketlenné az emberek.
Az említett példái pedig a természet legvadabb, leghírhedtebb vérszívói történelmileg is.
Erre gondoljon, amikor a fent írt várható éghajlatváltozás a következő évtized során felszámolja a megszokott “adottságokat”. Amikor az aszály rendre elviszi az őszi vetést, amikor a méregdrágán kilocsolt víz elpárolog a levegőben, amikor a 60 fokos talaj a vetőmagnak megfelelőt sem adja vissza, amikor külföldről kell takarmányt importálni, amikor leég ez meg az, amikor a sokadik szűk esztendő után nem fizet a biztosító, mikorra a gazdaságra felvett kölcsön az egekbe nő. Akkor majd lehet imádkozni a technika szentjeihez, Nagy Istvánhoz és a külföldi rablógazdákhoz. Akkor már késő lesz arra gondolni hogy de jó lett volna egy mozaikos táj élővizekkel, erdővel, helyi csapadékkal és legfeljebb 30 fokos csúcshőmérsékletekkel. És ha esetleg mégis van még 20 év a mai ámokfutásból, akkor a gyerekek fogják megkapni a nyakukba ugyanezt, mégsúlyosabb formában. Kivéve ha megjön az eszük. Sajnos erre a legkisebb az esély.
Kristóf
2018-12-30 at 17:13
Nem azt mondom hogy nincs nagyon komoly tudás abban amit példaként hoz. Hanem azt hogy az a tudás rendkívül ártalmas.
Kristóf
2018-12-29 at 19:06
Mert a Vízügy megmondja mi az a “rendben tartás”…
2019. (és a következő évek) jó eséllyel ismét az aszály éve lesz. Meg a tűzeseteké. Nekem is kedvem lenne szitkozódni minden egyes Nagy István interjú után. Már csak dr. Feldman Zsolt államtitkárt szeretem jobban. Belőle 3 elrugaszkodott elméleti diploma megszerzése során nevelték ki azt a valóságérzékelést, mely a földhöz való viszonyban nélkülözhetetlen lenne. Számára az éghajlatváltozás annyit jelent hogy ezután kivit fogunk termeszteni barack helyett. Ennél Demszky csajozási tanácsai is megalapozottabbak.
A cikkben szereplő adatok némi pontosítással: a globális változás nyomán tavasztól őszig nem 30 százalékkal csökken a csapadék, hanem ritka esemény lesz. Erre nem kell a század végéig várni, ez a következő évek bármelyikétől állandósulhat. Érteni kéne, hogy az éghajlatváltozás globális és helyi hatásokból tevődik össze. Magyarországon hosszú évtizedek óta éghajlatváltozás van, melynek oka, hogy a Vízügy kiszárította a tájat, a Homokhátságot félsivataggá pusztította, és nagyban megrongálta a helyi vízkörzést. Ennek köszönhető, hogy míg 40 éve a kánikula 30 fokot jelentett három napon át, ma már közel 40 fokot jelent három héten át. (Megjegyzendő hogy a Szahara is a helyi vízkörzés kiiktatásával vált azzá ami, még az őskorban.) És megjegyzendő, hogy ellentétes helyi hatásokkal a globális változás bele sem karcolna az élő rendszereinkbe, a helyi klímánkba és a gazdálkodásunkba.
Ehhez képest a pokolba vezető útnak két biztos receptje van. Az egyik a “verseny” nevű gazdasági modell kiterjesztése a természetre, magára az életre. A másik az öntözés. Nincs olyan előképe a mai civilizációnak, mely öntözött, és ne pusztult volna el rövid úton. Az öntözés mellett elpusztul a táj, a megművelt terület meg elszikesedik.
A verseny pedig kirabolja a természetet. Gazdag talaljunk azért kedvező “adottság”, mert itt élt eleink évezredeken át gazdagították. Viszont elég neki néhány évtized intenzív iparosított gazdálkodás a verseny jegyében, hogy teljesen elpusztuljon.
Legalább részben helyre kéne állítani a Kárpát-medence Mária Terézia kártéteményei előtti vízrajzát, és mindenünk meg lenne ami az élethez kell. Viszont amíg a verseny gazdája a Gonosz diktál, addig rohanunk a pokolba Nagy Istvánnal, vagy aki éppen a székében ül.
túródóra
2018-12-29 at 17:41
Azzal a baromsággal kezdjetek már valamit,hogy csak a valóságos gazdálkodók kapjanak támogatást,ne a földtulajdonosok!A termelők!!!Érted?????Akik árbevételt produkálnak!Az állattenyésztésből,meg a növénytermesztésből!Meg ,nem a fakitermelésből!Szárzúzásért támogatás??????Aki nem tartja rendben a földjét,azt büntetni kell!!!!!Ba…átok meg!!!!!Meddig mehet ez így még??????Nemcsak méhészet van!!!!B+!!!!!
Kristóf
2018-12-29 at 18:08
És ki mondja meg, hogy mi az a “rendben tartás”?!
túródóra
2018-12-30 at 09:07
Milyen kérdés ez?Egy hülye is meg tudja mondani!!!!!!
Kristóf
2018-12-30 at 14:32
A hülye meg is mondja, mert meg van róla győződve, hogy nála van a helyes válasz. Hát még ha egyetemen tanulta és hatósági jogkört is kap az általa helyesnek vélt “rend” kikényszerítésére.