vízgazdálkodás
Mire elég több száz évnyi szakértelem, ha 30 év is kifog rajtunk?
Egyre több jel utal rá, hogy a táji vízvisszatartást követelő szakemberek és gazdálkodók hangja kezdi átütni a tagadás falát. A vízügy környékén mind jellemzőbb alapállás a magyarázkodás, de úgy tűnik, még mindig egyszerűbb másfelé terelni a figyelmet és a szót, semmint elkezdeni dolgozni a táj vízzel megtöltésén. A jókora dunai árhullám levonultával Font Sándor, Kalocsa országgyűlési képviselője próbálta helyre tenni a vízügy iránt megingott közbizalmat, ám érdemes részletesebben szemügyre venni a kérdést.
Hol rontottuk el? – Vésey Kovács László a brutális árvizek okáról (videó)
Az emberek aktív emlékezete általában elég rövid, de annyira azért nem, hogy ne emlékeznének rá, alig két hete micsoda kínlódást okozott a kánikula és a szárazság. A gazdák pláne emlékeznek rá. Erre most ránk zúdul az irgalmatlan mennyiségű víz, és azon szűkölünk, „hova tegyük" a szűkre betonozott medrű folyóinkban, hogy nehogy óriási árvíz legyen belőle. Meg vagyunk szeppenve, mert érezzük, hogy két héten belül két ellentétes természeti erőnek lettünk kiszolgáltatva. Pedig van rá gyógyszer - írta a témában alaposan elmélyülő Vésey Kovács László a PestiSrácok.hu-n megjelent vezércikkében.
Szijjártó: az európai energiaválság megoldása érdekében az afrikai források bevonására is szükség van
Az európai energiaválság megoldása érdekében az afrikai források bevonására is szükség van, azonban ennek az infrastruktúra fejlesztése az előfeltétele, aminek ügyét a magyar kormány a jövőben is aktívan fogja képviselni az Európai Unióban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, a marokkói Tangerben.
Amikor még barátunk volt a víz, nem pedig az ellenségünk – Honi felderítés (Videó)
A fejlettebbtől nem szégyen tanulni, főleg ha az a fejlettebb is mi vagyunk – pontosabban voltunk, ezer évvel ezelőtt. Az Árpád-kori magyar vízgazdálkodás alapja a mai szemmel nézve hihetetlenül sűrű csatornahálózat, valamint a domborzati viszonyokat, az időjárás rendszerességeit és a fizika törvényeit messzemenően figyelembe vevő vízkormányzás volt. Gépi szivattyúk nélkül is bárhová, akár a folyóktól távolabbra is el tudták juttatni a vizet, és vele együtt a szántóföldek és rétek tápanyaggazdagságát biztosító iszapos hordalékot és haltrágyát. Sem szivattyúkat működtető fosszilis energiahordozókba, sem műtrágyába nem kellett beleölniük a pénzt a korabeli gazdáknak, hiszen mindent megoldott áradáskor a víznyomás, később pedig a gravitáció. Eközben a terméshozamokon sem volt okuk aggódni, Magyarország volt Európa egyik éléskamrája. Ráadásul árvízvédelemre és belvízlevezetésre sem kellett vagyonokat elkölteni, valamint az aszály előfordulását is minimalizálták elődeink. A megdöbbentően fejlett rendszer történetét, működését és sokoldalú hasznait Németh Zoltán műszaki oktató, gazdálkodó mutatta be.
Vizet szüntess! Itt, kérem, komoly szakmai munka zajlik!
Ha nem a mi országunkat, a mi hazánkat aszalnák szét minden erejükkel és tehetségükkel, akkor tényleg elképesztően jókat lehetne röhögni a vízügyön. Talán csak az öreg Ferenc Józsefhez mérhetők, aki fölött teljesen eljárt az idő, de ő még ennek megértése előtt, „mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” kijelentéssel belevezette az országát egy rettenetes tragédiába, ahol az ország őt ugyan túlélte, a tragédiát viszont már nem. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is hasonlóan nehéz felfogásról tesz tanúbizonyságot újra és újra.
Nemzeti laborban alapozzák meg az ország vízgazdálkodási stratégiáját
Egy éve kezdte meg munkáját az ország vízgazdálkodással, vízzel kapcsolatos tudományokkal foglalkozó intézményeit, egyetemeit, állami szereplőit tömörítő Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, hazánk stratégiai fontosságú kutatási területeit lefedő tizennyolc nemzeti laboratórium egyike. Az első év munkájának eredményeiről nagyszabású víztudományi konferencián számoltak be az egyes területek vezetői a veszprémi Pannon Egyetemen.
Nemzeti Laboratórium a vízbiztonságért: nagyszabású kutatási program indult
A veszprémi Pannon Egyetem és tíz konzorciumi partnere 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el egy Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium felállítására. Az ország vízkészleteit, vízgazdálkodását felölelő kutatási program célja, hogy minden érintett területen olyan új víztudományi megoldásokat dolgozzanak ki, melyek választ adnak a klímaváltozás problémáira és fokozzák a vízbiztonságot és amelyek hozzájárulnak a vízminőség védelméhez. A nyáron indult nagyszabású projektnek máris vannak eredményei: a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laborban az aszálykárok tudományos megelőzésén dolgoznak. Eg úgynevezett talaj vízgazdálkodási térkép, melynek elkészítése már folyamatban van, mely a szélsőséges helyzetek, mint az aszály és belvizek előrejelzésével tervezhetővé teszi a gazdálkodást.
Agrártörténeti jelentőségű lesz az elkövetkező időszak – PS-interjú Nagy István agrárminiszterrel
Tavaly történelmi aszálynak voltunk elszenvedői, és ha azt hisszük, ez egy elszigetelt eset, és mindent folytathatunk ugyanúgy, mint eddig, súlyosan tévedünk. Alapvető szemléletváltozásra, felelős vízgazdálkodásra van szükség – hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte: történelmi időszak előtt áll az ágazat, hiszen lehetősége lesz ledolgozni a hazai feldolgozóipar versenyhátrányát, köszönhetően annak, hogy a kormány az uniós források 20 százaléka mellé 80 százaléknyi önrészt tesz hozzá. Mint kiemelte: "nem elégetjük ezeket a támogatásokat válságkezelésre és sebgyógyír-kenegetésre, hanem a XXI. századi mezőgazdaság megszületésére fordítjuk". A miniszter az interjúban beszélt arról is, milyen politikai–ideológiai akadályokat görgettek Brüsszelben az európai gazdák által elé, hogy a forrásaikat megkaphassák, miért nem vágatta még mindig tarra a kormány hazánk erdeit, ahogy azt a baloldali aggódók minden évben bejelentik, és miben volt igaza Matolcsy György jegybankelnöknek.
Ajánljuk még