vízgazdálkodás
Amikor még barátunk volt a víz, nem pedig az ellenségünk – Honi felderítés (Videó)
A fejlettebbtől nem szégyen tanulni, főleg ha az a fejlettebb is mi vagyunk – pontosabban voltunk, ezer évvel ezelőtt. Az Árpád-kori magyar vízgazdálkodás alapja a mai szemmel nézve hihetetlenül sűrű csatornahálózat, valamint a domborzati viszonyokat, az időjárás rendszerességeit és a fizika törvényeit messzemenően figyelembe vevő vízkormányzás volt. Gépi szivattyúk nélkül is bárhová, akár a folyóktól távolabbra is el tudták juttatni a vizet, és vele együtt a szántóföldek és rétek tápanyaggazdagságát biztosító iszapos hordalékot és haltrágyát. Sem szivattyúkat működtető fosszilis energiahordozókba, sem műtrágyába nem kellett beleölniük a pénzt a korabeli gazdáknak, hiszen mindent megoldott áradáskor a víznyomás, később pedig a gravitáció. Eközben a terméshozamokon sem volt okuk aggódni, Magyarország volt Európa egyik éléskamrája. Ráadásul árvízvédelemre és belvízlevezetésre sem kellett vagyonokat elkölteni, valamint az aszály előfordulását is minimalizálták elődeink. A megdöbbentően fejlett rendszer történetét, működését és sokoldalú hasznait Németh Zoltán műszaki oktató, gazdálkodó mutatta be. Vizet szüntess! Itt, kérem, komoly szakmai munka zajlik!
Ha nem a mi országunkat, a mi hazánkat aszalnák szét minden erejükkel és tehetségükkel, akkor tényleg elképesztően jókat lehetne röhögni a vízügyön. Talán csak az öreg Ferenc Józsefhez mérhetők, aki fölött teljesen eljárt az idő, de ő még ennek megértése előtt, „mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” kijelentéssel belevezette az országát egy rettenetes tragédiába, ahol az ország őt ugyan túlélte, a tragédiát viszont már nem. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is hasonlóan nehéz felfogásról tesz tanúbizonyságot újra és újra. Agrártörténeti jelentőségű lesz az elkövetkező időszak – PS-interjú Nagy István agrárminiszterrel
Tavaly történelmi aszálynak voltunk elszenvedői, és ha azt hisszük, ez egy elszigetelt eset, és mindent folytathatunk ugyanúgy, mint eddig, súlyosan tévedünk. Alapvető szemléletváltozásra, felelős vízgazdálkodásra van szükség – hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte: történelmi időszak előtt áll az ágazat, hiszen lehetősége lesz ledolgozni a hazai feldolgozóipar versenyhátrányát, köszönhetően annak, hogy a kormány az uniós források 20 százaléka mellé 80 százaléknyi önrészt tesz hozzá. Mint kiemelte: "nem elégetjük ezeket a támogatásokat válságkezelésre és sebgyógyír-kenegetésre, hanem a XXI. századi mezőgazdaság megszületésére fordítjuk". A miniszter az interjúban beszélt arról is, milyen politikai–ideológiai akadályokat görgettek Brüsszelben az európai gazdák által elé, hogy a forrásaikat megkaphassák, miért nem vágatta még mindig tarra a kormány hazánk erdeit, ahogy azt a baloldali aggódók minden évben bejelentik, és miben volt igaza Matolcsy György jegybankelnöknek. 
