Nemzeti Laboratórium a vízbiztonságért: nagyszabású kutatási program indult
A veszprémi Pannon Egyetem és tíz konzorciumi partnere 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el egy Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium felállítására. Az ország vízkészleteit, vízgazdálkodását felölelő kutatási program célja, hogy minden érintett területen olyan új víztudományi megoldásokat dolgozzanak ki, melyek választ adnak a klímaváltozás problémáira és fokozzák a vízbiztonságot és amelyek hozzájárulnak a vízminőség védelméhez. A nyáron indult nagyszabású projektnek máris vannak eredményei: a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laborban az aszálykárok tudományos megelőzésén dolgoznak. Eg úgynevezett talaj vízgazdálkodási térkép, melynek elkészítése már folyamatban van, mely a szélsőséges helyzetek, mint az aszály és belvizek előrejelzésével tervezhetővé teszi a gazdálkodást.
A kormány még 2020-ban hirdette meg a Nemzeti Laboratóriumok Programot, mondván, napjainkban a társadalom számos olyan kihívással kerül szembe, amelyek mind nemzeti, mind nemzetközi szinten megkövetelik az innovatív gondolkodást, az újító megoldások alkalmazását.
2022-ben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részeként közel 63 milliárd forintos keretösszeggel írtak ki pályázatot nemzeti laborok létrehozására és fejlesztésére. A cél az volt, hogy összefogják a kutató helyeket, az egyetemeket és az ipari, gazdasági szereplőket és arra ösztönözzék őket, hogy közös erővel tudásbázisokat hozzanak létre és fenntarthatóság szempontjából kiemelt területeken világszínvonalú kutatási és innovációs programokat alkossanak.
Összesen 10 nemzeti laboratóriumot hoztak létre, olyan kiemelt területekhez kapcsolódóan, mint a megújuló energiák, a digitalizáció, a gyógyszerkutatás, a vízbiztonság, a mesterséges intelligencia illetve az autonóm rendszerek. A Pannon Egyetem két nemzeti laborban is a konzorciumvezető szerepet tölt be, a vízbiztonság mellett egy másik laboratóriumban az éghajlatváltozás kihívásaival foglalkoznak.
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumban a vízminőség védelméhez fűződő kutatásokat végeznek, álló- és folyóvizeinken, a mezőgazdasági vízgazdálkodást érintően, a városi vízgazdálkodás, valamint a víz és szennyvíz tisztítás korszerűsítése érdekében.
A projekt keretében többek között egy mesterségesintelligencia-alapú monitoringrendszert fejlesztenek ki a nagy tavak, például a Balaton vizsgálatára, újszerű módszerekkel kutatják az invazív állatfajok térbeli és időbeli dinamikáját, emellett új koncepciókat dolgoznak ki a talajvíz felhasználására a mezőgazdaság vízigényének kielégítésére.
Az idei aszálykárok is rámutattak, hogy ezen a területen égető az előrelépés.
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium most egy olyan térkép összeállításán dolgozik, segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében. Ez pedig segíthet megtervezni, hol szükséges öntözőrendszereket telepíteni. A talajtulajdonságok ismerete már csak azért is fontos, mert egyes talajtípusok és növénykultúrák aszály- vagy belvízérzékenysége is eltér, ez a komplex kapcsolatrendszer alapvetően meghatározza a fenntartható növénytermelés jövőbeli irányait.
A projekt során a laboratórium egy nagy felbontású 5G-alapú csapadékfigyelő rendszer, valamint egy ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszer kifejlesztését is tervezi.
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium honlapján az áll, Magyarország elhelyezkedését és vízgazdálkodását, vízkészletét figyelembe véve olyan víztudományi és vízbiztonsági újítások megvalósulását kívánjuk jelen kutatásainkkal támogatni, melyek hozzájárulnak a vízminőség védelméhez.
Emlékeztetnek, hogy éghajlatváltozás és a társadalmi-gazdasági fejlődés veszélyezteti az ökoszisztéma szolgáltatásait és infrastruktúráját, mint az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, az öntözés fenntarthatósága vagy a belvízi hajózás. A vízbiztonság fokozásával valamint a vízzel kapcsolatos kockázatok csökkentésével javítják a társadalmi fenntarthatóságot.
Kutatási tevékenységeik 6 fő pillér mentén zajlanak, érintve a folyók, tavak, felszín alatti vizek, csapadékvíz, városi vízgazdálkodás és a vízgyűjtőgazdálkodás kérdéseit.
A hosszútávú cél egy tudományos háttérintézetet létrehozása a magyar vízgazdálkodás számára, valamint más országokhoz alkalmazkodó összetett vízgazdálkodási eljárások kifejlesztése.
Vezető kép: Pixabay
