Atomjaira robbantottuk a Bajnai-birodalom bajai érdekeltségeit és feltártuk, Bajnai György, a volt miniszterelnök apja miként alapozta meg a családja és fia jövőjét. Kiderítettük, milyen üzletpolitika révén vált a Bajnai-család a bajai és környékbeli biznisz legbefolyásosabb szereplőjévé, milyen technikákkal szereztek meg általuk kiszemelt cégeket, és hogyan lehetetlenítették el azt az egyébként milliárdos forgalmat bonyolító vállalkozást, amely szembe mert menni Bajnai György elképzeléseivel. Oknyomozásunk szálai nem meglepő módon a Hajdú-Bét felszámolásból, és korábbi tényfeltáró cikkünkből is ismert, korrupciógyanúba keveredett Varga Miklós bíróhoz is elvezettek, aki úgy tűnik előszeretettel járt el Bajnaiék érdekeltségeinek az ügyében. Nyolcmilliárdos cég bedöntése, vagyonkimentés, ügyeskedés, offshore szálak, és csúcsra járatott érdekérvényesítés, ezek szerepelnek a PestiSrácok.hu által összeállított Bajnai-étlapon. A PS Mozi kamerája előtt pedig arról érdeklődtünk, mit gondolnak a bajai emberek a Bajnai családról.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Prológus
A Bajnai-család múltjának fontos mozaikdarabjait gyűjtötte csokorba a PestiSrácok.hu. A Heti Válasz korábban már részint feltárta a Bajnai-életmű újabb, eddig ismeretlen darabját, de nyomozásunk tovább robbantotta atomjaira, hogy Bajnai György, Bajnai Gordon apja miként alapozta meg családja, így fia jövőjét. Kiderült, az Együtt-PM választási szövetség vezetője már a Hajdú-Bét-ügy előtt beírta a nevét az agrártörténelembe. A ’90-es években egy nyolcmilliárdos forgalmú gabonavállalat zuhant csődbe a kezei között. Az International Food-ról van szó. A Heti Válasz megírta, hogy a ’90-es években Bajnai Gordon állandó üzlettársa volt a rendszerváltozáskor Bécsbe telepedett apának, ám az erre utaló adatokat eddig többnyire kifelejtette életrajzaiból. Ráadásul a későbbi miniszterelnök abban az időszakban érett fővárosi csúcsmenedzserré (a CA IB Értékpapír Rt. egyik húzóarcaként), majd az ezredfordulóhoz közeledve már, mint a Wallis Befektetési Rt. sztár-vezérigazgatója folytatta. Bajnai Gordon közösen birtokolta édesapjával az évi nyolcmilliárd forintos bevételt is produkáló gabonakereskedő konszernt, a Mohács–Záhony-vonaltól délre tevékenykedő bajai International Food (IF) Rt.-t, amely cég végül a későbbi Hajdú-Bét-csődöt idéző módon hullott szét. Az IF Rt.-t ráadásul ugyanúgy offshore-talapzatra építették, mint a Hajdú-Bétet: míg utóbbinál ciprusi, írországi, Turks- és Caicos-szigeteki adóoptimalizáló cégekből állt a tulajdonosi kör, a bajai családi érdekeltség pénzeit Liechtensteinbe terelték. Az IF cégadataiban ugyanis a Vaduz-i Davoni Trues Reg Ltd. nevű vállalkozás tűnik fel a háttérben.
A progresszív ügyeskedésről a szocialista Karsai József is értekezett korábban, aki a Magyar Hírlap május 16-i számában elmondta, hogy az International Food a 90-es években búzát vásárolt fel, és sok gazdának csak a jogos járandóság felét fizették ki. „Magas felvásárlási árral lekötötték a terményt, aztán olcsóbban továbbadták, a gazdát pedig csak részben fizették ki” – állította Karsai József.
Az eddig elhallgatott IF-botrányra Karsai József mellett Ónodiné Demeter Éva, a Hajdú-Bét-ügy egyik legismertebb károsultja árult el néhány részletet a Magyar Nemzetnek 2009-ben. „Valamikor a kilencvenes években Bajnai apja a búzafelvásárlás során több milliárd forinttal becsapta a Békés megyei gazdákat. Felvásárolta a búzát, és azután elfelejtette kifizetni az árát, mintegy hárommilliárd forintot” – jelentette ki akkor Ónodiné Demeter Éva.
Bajnaiék “házi bírója” már megütötte a bokáját
A Bajnai-család rendszerváltás utáni óriási bizniszének a PestiSrácok.hu is utánament, és durva technikákra, ügyeskedésre, vagyonkimentésre, agresszív üzleti politikára bukkantunk. Nyomozásunk ráadásul arra is rávilágít, hogy érdekes módon a Bajnai család bajai agrárkalandjához és a Hajdú-Bét Rt. botrányos felszámolásához ugyanaz a korrupciógyanúba keveredett cégbíró segédkezett. Varga Miklósról van szó, aki anno a Bács-Kiskun Megyei Bíróság polgári Közigazgatási Gazdasági Kollégiumának helyettes vezetője volt, ám miként a PestiSrácok.hu oknyomozó cikke (ITT ELOLVASHATÓ!) már feltárta, egy 2003-as lehallgatása nyomán a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentette az „igazság szolgáját”, amiért jogosulatlan ellenszolgáltatásért ismeretségi körébe tartozó vállalkozásokat jelölt ki gazdasági társaságok felszámolására. A Vargát érintő büntetőeljárásokat végül arra hivatkozva szüntette meg az ügyészség, hogy a titkosszolgálat más okból végezte a lehallgatást, ezért a bizonyító felvételek nem használhatók fel a bíró ellen.
(Emlékezetes, hogy Bajnaiék a Hajdú-Bét Rt. közelgő csődje előtt Debrecenből Kecskemétre helyezték át a vállalat székhelyét, így volt elérhető, hogy Varga bíró vegye kézbe az ügyet. S bár sokak, köztük a károsultak, több oknyomozó cikk szerzője és Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos szerint is minden elemében csődbűntettre hasonlít a Bajnai-féle tulajdonosok Hajdú-Bét-es vagyonkimentő akciója, Varga bíró mindezt nem észlelte és elrendelte a felszámolást. Korábbi cikkünkből kiderül, hogy Varga bíró döntéseivel többnyire az MSZP-közeli Kossuth Holding felszámolócég kapcsolati hálójába dobta az ügyeket, mitöbb, abban a korrupciógyanús történetben, amiben Varga ellen végül alapos gyanú fogalmazódott meg, ugyancsak a tágabb értelemben vett Kossuth Holdingos érdekkör volt az érintett, mint megvesztegető. A bírónak végül nem lett különösebb gondja a lebukásból, csendben nyugdíjba vonulhatott.)
Szicíliai módszerek, avagy Baján nem illett a széllel szembe pisálni
Térjünk vissza az eredeti történetünkhöz! A bajai International Food károsultjait olyan módon is megpróbáltuk felkutatni, hogy számos környékbeli kereskedőt felhívtunk, s megkérdeztük, hogy mint versenytársak, a megyei piacot és ágazatot kívülről-belülről ismerő vállalkozók nem ragadtak-e bele véletlenül a régiós szintre szőtt IF-pókhálóba. Arcát, nevét egyetlen, Baján és környékén érdekelt vállalkozó, kereskedő sem kívánta cikkünkhöz adni, de informátoraink számos csemegére is felhívták a figyelmünket. Kiderült, hogy az IF felszámolására, és a cégvezetés üzletpolitikájára több társaság is csúnyán ráfaragott. A PestiSrácok.hu kiderítette, az IF-akta talán legnagyobb károsultja a bajai Forrás-93 Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedés Kft. volt, s ebben az ügyben kerül újra a látókörbe Varga bíró is.
Cikkünk tömören
Pedig korántsem rossz előjelekkel indult a Forrás-93 és Bajnai György üzleti kapcsolata. A miniszterelnök édesapja cukorban is utazott, de a kristálycukor értékesítése nem olyan tempóban haladt, mint ahogy azt Bajnai György elképzelte. Ekkor lépett a képbe a Forrás-93 kft., amelynek két vezetője fölöttébb tehetséges értékesítő és kereskedő volt Baján, cégük is virágzott, és az első körben mintegy ötszáz tonna Bajnai-cukrot néhány nap alatt dobra verték.
A Forrás-93 két ügyvezetője tehát közvetítője lett a Bajnai-birodalom termékeinek, az üzlettel mind a két fél jól járt. A Forrás jutalékot kapott az értékesítésből, míg Bajnai György ilyenformán villámgyorsan túladott az árun. A Forrás-93 kft. egyébként a Bajnai-jutalék nélkül is egymilliárd forintos éves forgalmat bonyolított, s a cég két fiatal ügyvezetője ötven embernek adott munkát Baján. Bajnai György a cukorbiznisz felpörgése láttán villámgyorsan tulajdonrészt szerzett a Forrás-93 kft-ben, igaz ötvenegy százalékban, tehát többségi tulajdonosként a cég két ügyvezetője tudhatta magáénak a vállalkozást. Bajnai Györgynek feltehetően szokatlan volt, hogy nem ő, vagy strómanjai a mindenható irányítók egy cégben, és gyorsan változtatni akart a felálláson. Bajai informátorunk, aki a konkrét ügyet, így a Forrás-93 Kft. két ügyvezetőjét is jól ismerte úgy elevenítette fel a történetet, hogy amikor Bajnai György előhozakodott a hatalomátvétel ötletével, és a tulajdonosok csípőből elutasították, hogy másnak adják át az irányítást virágzó cégükben, Bajnai György csak annyit dörgölt az egyik tulajdonos orra alá, hogy „hamarosan megtanulod majd gyerek, széllel szemben nem pisálunk”.
Megint csak az új oligarchia felszámolós trükkje
Megtudtuk, a kis kapcsolati vihar elcsendesedése után nem sokkal Bajnai György rábeszélte a Forrás többségi tulajdonosait, hogy miután fut a szekér, Szolnokon is béreljenek egy ötszáz négyzetméteres üzemcsarnokot, amely történetesen Bajnai György egyik ismerőséé volt. A szerződés aláírása után azonban kiderült, a csarnok padozata nem megfelelő, azt az illetékes ellenőrző szervek kifogásolják, így a tevékenység folytatásához elengedhetetlen annak rendbe hozása. Az új padozat kivitelezése a bérbeadó kötelessége, aki a munkáról hallani sem akart, sőt, megemelte a fizetendő bérleti díj mértékét. A Forrás-93 kft. azonnal felmondta a szerződést, amely jogában állt, de Bajnai György szolnoki barátja perre vitte az ügyet. A sorozatos fizetési meghagyások nem igazán rettentették meg a Forrás-93 Kft-t, így a bírósági kártyát is be kellett vetniük. A bíróság végrehajtást rendelt el a Forrás ellen, s láss csodát, az a Varga Miklós bíró rendelte el a felszámolást, akiről a PestiSrácok.hu már hosszabban is értekezett. A felszámolással tehát kiiktatták a képből a Forrást, egyúttal pedig a kft. értékes, bajai ingatlanját is megszerezhették. A Forrás 1100 négyzetméteres bajai csarnoka mintegy 140 millió forintot ért, információink szerint azonban 22 millió forintért szerezték meg az ingatlant. A Forrás két tulajdonosa tehát több százmillió forintot bukott Bajnai György elhatározásán, egyúttal milliárdos cégüket is felszámolták. „Ha üzleti érdeke úgy diktálja, akkor Bajnai György bárkit letarol, még azokat is, akik korábban értékesítői, csendestársai, hozamhozói voltak. Bajnai beváltotta az ígéretét, a Forrás két tulajdonosának egy életre megtanította a leckét: széllel szemben nem pisálunk” – tette hozzá informátorunk.
Itt működött a Forrás-93 Kft. Amíg tönkre nem tették – Fotó: PestiSrácok.hu
Az öreg Bajnai receptje: az EKB módszer
A PestiSrácok.hu Bajnai György és birodalmának sikerreceptjét is megszerezte. A vagyonhízlalás trükkje azon alapult, hogy Bajnaiék kiszemelték a cégeket, bejelentették felvásárlási szándékukat, majd egy olyan alkuharc vette kezdetét, amelyben csak az egyik fél nyerhet. Nevezhetjük Erősebb Kutya B…(Jár jól) módszernek is. A bajai forrásunktól tudjuk, az alkupozíció erősítésére Bajnai György értékbecslőket is bevetett, akik szándékosan, és nem véletlenül értékelték le egy-egy cég értékét, eszközeit, javait, ingatlanjait, így nyomott áron juthattak hozzá működő vállalkozásokhoz. A megszerzett cégekre pedig szinte azonnal nagy összegű hiteleket vettek fel, majd a vagyon kimentése után csődöt jelentettek.
Haver a CW Bankból
A legutolsó lépcsőfok kihagyásával, de hasonló technikával szerezték meg Bajnaiék a bajai malmot. A csődbe jutott malom privatizálója a DIAMANT International Malom Kft.-volt, a cégben Bajnai György és Vizin László ebben az időszakban, tehát 1995 és 98 között felügyelő bizottsági tag volt, míg az International Food tulajdont szerzett a vállalatban. Bajai informátoraink szerint a Bajnai-család ezt az ékkövet is egy felszámolós trükknek köszönheti, hiszen a tulajdonszerzést egy olyan értékbecslés alapozta meg, amely alapján összesen 15 millió forintot ért a bajai malom. A becslés megalapozottságát jól mutatja, hogy nem sokkal a privatizáció után az új tulajdonosok már félmilliárd forint hitelt kaptak a malomra a bajai Agrobank fóktól.
Persze van akiknek könnyebb feltételeket diktálnak, mint az egyszeri devizaadósnak. Az Agrobank-fiók területi igazgatója az a Nercz Ferenc volt, aki az INT-FOOD felügyelőbizottsági tagja is volt egyben. Nercz Ferenc később a szolnoki Hozam Rt. egyik érdekeltségénél is dolgozott. Nercz Ferenc könyvvizsgáló neve onnan is ismerős lehet, hogy egyike volt annak a négy embernek, aki részt vett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leánybankjának, a Central Wechsel und Kredit Bank (CW AG) végelszámolásában. A költségvetést megkárosító CW AG ügye még az akkor ugyancsak miniszterelnök Orbán Viktornál is kiverte a biztosítékot, miután a kormányfő megdöbbent azon, hogy százmillió forintos végkielégítéssel távozott posztjáról a mintegy 100 milliárd forintos veszteséget felhalmozó, a jegybank tulajdonában lévő, bécsi CW Bank vezetője.
A bajai malom. Szinte ajándékba kapta a Bajnai-család – Fotó: PestiSrácok.hu
Százmilliós adótartozással a pokolba
A bajaiak, és az IF botrányos részleteit ismerők egyébként azt is beszélik, hogy a cég felszámolása előtt a vagyonkimentést, vagyonáthelyezést is bevetették Bajnaiék. A PestiSrácok.hu az OPTEN Céginformációs Bázisban kutakodott a fülesről, és beigazolódott, nem feltétlenül kacsa a helyiek vélekedése. Rábukkantunk az 1995-ben alapított Konzol Trade Kft.-re, amelynek egyik ügyvezetője az olasz Florian Elvio volt, de a cégben Vizin László is feltűnt. A cégnek 2005-től Nercz Ferenc volt a könyvvizsgálója. 1997-től 2005-ig Bajnai György is a társaság tulajdonosa volt. A Kamarás-Duna Kft. is közvetlen irányítást szerzett a cégben. A cég ráadásul szerepelt az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező, nem magánszemélyekre vonatkozó adózók listáján. A Konzol Trade kft. törzstőkéjét 2011-ben négymillió forintra szállították le a társaság tagjai, miközben ezelőtt 180 millió forintos pénzbeli betét jelentette a törzstőkét.
A vagyonátmentés témakörét kutatva ugyancsak a látókörünkbe került a már említett Kamarás-Duna Kft. is, amely 1998-ban alakult, kezdetben Illés Lászlóné, majd 2007-től Vizin László volt az ügyvezetője. 1999-től 2010-ig Nercz Ferenc volt a könyvvizsgáló, majd a Nercz Ferenc irányította RÉGEL Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság lépett a helyébe. A Kamarás-Dunának 2010-ben már több mint 2 milliárdra rúgott értékesítési nettó árbevétele, nem lepődnénk meg, ha kiderülne, végül erre a vállalatra szállt tovább a kivéreztetett Int-Foodból, majd a Konzol Trade-ból a Bajnai-típusú “nagy üzlet.”
A Bajnai család eredeti bajai fészke. Innen indult útjára a kis Gordon – Fotó: PestiSrácok.hu
A cégtárs a Fidelitasra mutogat
Az International Food történetével és csődjével, a károsultak kálváriájával kapcsolatban felhívtuk Csontos Attilát, aki a cég szárnyalásának időszakában egy német-magyar vegyes vállalat ügyvezetőjeként ténykedett, e cégnek pedig ötven százalékos tulajdonosa az International Food volt. Csontos azonban nem kívánt „belekeveredni” az ügybe, s kijelentette, hogy ő nem látott bele az IF dolgaiba. Csupán azt hangsúlyozta, hogy „Bajnai Gordon egyetemi oklevelén jóformán a pecsét sem száradt meg, amikor az IF csúcsra járatta magát”. Fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy az idősebb Bajnai cégtársa, azaz Vizin László IF-vezér fia 2009-től 2013 nyaráig a Fidelitas alelnöki székében ült.
Bajnai Gordon és az operatív döntések
Hogy a fiúk felelősek-e az apák bűneiért, annak eldöntését Tisztelt Olvasóinkra bízzuk. Bajnai Gordon ugyanakkor szinte minden üzleti és politikai befolyását az idősebb Bajnai által megteremtett jólétnek és kapcsolati hálónak köszönheti. Lehet, hogy a kis Gordon diplomáján még csak éppen megszáradt a pecsét az “első milliárd” összegrundolásának korszakában, te ténykérdés: az Együtt-PM vezére ott ministrált apja jobbján az International Food körül. Igaz, az Együtt-PM Szövetség közleménye a Heti Válasznak anno igyekezett letagadni mindezt (Bajnai Gordon az Internationak Food Zrt. üzleti döntéseinek meghozatalában operatív módon soha nem vett részt, a cég csődje idején a vállalkozáshoz köze nem volt – állították), ám ugyancsak a Válasz mutatta be azt az az Intenational Food hivatalos aktáiból származó dokumentumot, miszerint 1998. május 15-én, amikor a csődbe vitt cég e a 100/1998-as számú határozatával eldöntötte a részvénytársaság jogutód nélküli megszüntetését, Bajnai Gordon a cég legnagyobb részvényeseinek az egyike volt, vagyis az Együtt-PM állításával szemben egyértelműen volt köze a vállalkozáshoz.
A PestiSrácok.hu munkatársai az információgyűjtés során az IF-sztori legtöbb fontos szereplőjét felkeresték és számos, a fenti állításokat igazoló bizonyítékot, nyilatkozatot gyűjtöttek be. E cikkben csak olyan értesüléseket osztottunk meg olvasóinkkal, amelyeket több forrásból is megerősítettek, vagy amit dokumentumok támasztanak alá.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS