Kellemes nyugdíjas éveit tölti az a bíró, aki egy titkos, majd nyílttá vált nemzetbiztonsági eljárás, a Bosszús fedőnevű művelet és az azt követő nyomozás során kimagyarázhatatlanul a vesztegetés gyanújába keveredett.
Dr. Varga Miklós már a lelepleződése után kapta meg a Hajdú-Bét Rt. felszámolási ügyét is, s nem meglepő módon ugyanannak a jól körvonalazható körnek juttatta a koncot, amely két évtizede zavartalanul fosztogatja a likviditási problémákba belebukó magyar vállalatok vagyonát. Varga bíró esete mégsem nevezhető kirívónak, hiszen kimondatlan szabály a közéletben, hogy a bírókról és a bíróságokról jót vagy semmit. A szent tehén státusz miatt így az elmúlt húsz évben sokan és sok mindent megengedtek maguknak a bíróságok falain belül. Egy másik példa erre, hogy túl fájdalmasan nem ütötte meg a bokáját a Ravasz László bíró leleplező cikksorozatából megismert bűnös káoszt teremtő dr. Czene Klára, a Szegedi Törvényszék elnöke sem, aki a megújulás jegyében két hete csendben leléphetett. A PestiSrácok.hu cikkéből betekintést nyerhetnek a magyar bíróságokat megfertőző korrupció világába.
SIPOS ANETT
Jogos és jogtalan – igazságos és igazságtalan. Olyan ellentétpárok ezek, amelyekről folyamatosan szólnak hétköznapjaink vitái. Vannak azonban olyan emberek, akiknek tudniuk kell a pontos különbséget közöttük. Ez ugyanis a szakmájuk. A bírákról van szó, akik egy demokráciában is élet-halál urai. Ezért ha a bírók nem veszik figyelembe a jogot, ha azt megsértik, áthágják vagy visszaélnek vele, az bűn. Bűncselekmény. Vagy még annál is több, hiszen az állampolgárok számára a bíróságok ítéletei jelentik a jogot, azt, hogy mit lehet és mit nem. A bírák döntései tehát alapvetően meghatározzák a társadalom állapotát és morálját. A bíróság tekintélyének csorbulását nem az okozza, ha kiderül, hogy egy bírón erőt vett a gyarlóság, hanem az, amikor ezt a bűnt nem szankcionálják azonnal, hanem a mundér becsületére hivatkozva megpróbálják elpalástolni azt. Ami, mint ebből a cikkből is kiderül, nem mindig sikerül…
Ez a történet Varga Miklós bíróról szól. Ez az első olyan, a titkosítás alól feloldott nyomozati anyag, amely a bírói szervezetben jelenlévő korrupciót igen plasztikusan bizonyítja. A PestiSrácok.hu több más eljárásról is értesült, ám azok dokumentumait még nem fújta be a szél a postaládánkba. De ne szaladjunk ennyire előre!
Érdemei elismerése mellett…
Egy-egy eset azért néha áttöri a hallgatás falát. Legutóbb egy szegedi büntetőbíró, dr. N. Norbert esete bukott ki, aki az eddigi információk szerint bűntársa lehet dr. K. Zoltán úgynevezett sztárügyvédnek, aki kétmillió forintot kért egy adócsalással gyanúsított védencétől, hogy elintézze a szabadulását az előzetes letartóztatásból. A bíróról a Népszabadság hasábjain azt is olvashattunk, hogy már 1996-ban egy olajperben közfelháborodást okozóan enyhe ítéletet hozott. A mostani kínos ügy miatt először csak kényszerszabadságra küldte felettese, dr. Czene Klára a Szegedi Törvényszék elnöke. Majd nemrég a munkaügyi bíróság úgy döntött, hogy dr. N. Norbertnek a jogerős ítélet meghozataláig ki kell fizetni a bírói (majd nettó félmillió forintos) juttatást. Ha ez alapján esetleg a hamis látszat alakulna ki, hogy dr. Czene Klára csupán „tyúkanyóként” védi bíráit, akkor ezt azonnal cáfoljuk, hiszen a hölgy elnöklése során több bírójával is szembekerült, és akkor rendre a „kis” bírók húzták a rövidebbet.
A kilencvenes elejétől reformtörekvésekkel próbálkozó kollégáival permanens konfliktusaik voltak. Az egyik reformista családjoggal foglalkozó bíró megroppant a küzdelemben, elmegyógyintézetbe került, a mai napig ott van. Egy másik kiemelkedő tudással bíró szintén reformista polgári jogi bíró nyáron azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a rá küldött rendőrök elől a tetőre menekült, miközben azt kiabálta: hívjátok ide Baka Andrást (a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét), ez nem jogállam. Ezt a bírót Czene és köre lemondatta hivataláról. Egy harmadik bíró viszont az előző két reformista társánál is tovább ment a konfliktusvállalásban, publikálni kezdett a Magyar Hírlapban a bírósági szervezeti rendszer problémáiról, ami miatt Czene fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, és mára el is távolították a bírói karból – ő a fegyelmi eljárás kezdete óta egyáltalán nem kapott fizetést.
A politika bizalmában – Czene Klára, az akkor még Csongrád Megyei Bíróságnak hívott intézmény elnöke, egyben a Szegedi Tudományegyetem címzetes docense a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét veszi át Sólyom László köztársasági elnöktől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, 2006. október 22-án, a véres rendőrterror előestéjén. Fotó: MTI/Soós Lajos
Időközben azonban az elnök asszony körül is átrendeződött a sakktábla. Büntetőeljárás indult ellene, mert ezt a nemrég eltávolított bírót dr. Czene egy ügyet lezáró végzés kapcsán írásban utasította, azaz írásbeli javaslatként nyomásgyakorlással élt.
Czene Klára most, 2012. április 6-án maga mondott le megyei elnöki pozíciójáról. A jövőre esedékes nyugdíjazásáig a cégbíróságon fog dolgozni. Ez aztán a bűnhődés…
A Népszabadság dr. N. Norbert büntetőbíró kapcsán a következőket írta, amivel csak egyetérteni tudunk:
„Minél jobban titkolóznak, annál izgalmasabbá válik a kérdés: mi lehet a kulisszák mögött? Összefügg-e egymással Ravasz László szegedi cégbíró korábbi cikk- és nyilatkozatsorozata, valamint L. József, a Szegedi Bíróság korábbi elnökének nyilvános öngyilkossági kísérlete és kiabálása, hogy ez nem jogállam, a letartóztatott „sztárügyvéd” kétmilliójával, és hogy az áfacsaló bírót nem függesztették fel rögtön, de nem is dolgozik? Arról van-e szó, hogy az igazságszolgáltatás eddig intakt volt a társadalmat átszövő korrupciótól, csak néha került napvilágra egy-egy gyanús ügy, vagy a romlottság nagyon is jellemző, csak a rendszer minden másnál jobban zár?”
Ravasz László bíró a Magyar Hírlapba írt leleplező cikksorozatával vette fel a kesztyűt a „rendszer” ellen. Fotó: PS
Miután ismerjük a történetet (de az egyik szereplő kérésének tiszteletben tartása miatt nem írhatjuk le a részleteket) a fenti kérdést megválaszoljuk: összefügg.
És akkor jöjjön Varga bíró! – Egy bizonyított vesztegetés, amit nem követett ítélet
Dr. Varga Miklós bíró megvesztegetésének történetét, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) irataira hagyatkozva idézzük föl. Minden kijelentésünk, amely hivatali visszaélésre és vesztegetésre vonatkozik, olyan nyomozati anyagból származik, amely sosem került bíróság elé, ilyen módon hivatalosan nincs jogerős ítélet a tettei büntetőjogi vonatkozásában, ezért minden itt megfogalmazott állítást a bíró ellen folytatott titkos nyomozás alapján megállapított alapos gyanúként kell értelmezni cikkünk minden egyes mondatának olvasása során.
Varga Miklós bíróként 1992-2002-ig az igazságszolgáltatás magas posztján szolgált, a Bács-Kiskun megyei Bíróság Polgári Közigazgatási Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese volt. A gazdasági és cégiroda tevékenységét felügyelte, a felszámolási és cégügyek kiosztását egy személyben végezte, amellett, hogy maga is eljárt felszámolási és cégügyekben 2004-ig.
A titkos nyomozás végkövetkeztetése szerint nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. A nyomozás adatai – amit ugyanez az irat tartalmaz – viszont korrekt tájékoztatást adnak olyan cselekményekről, melyeket a magyar törvények szankcionálhatnak, adott esetben bűncselekménynek nevezhetnek. Az iratok tanulsága szerint Varga Miklós bíró és ügyvéd fia ötvenmillió forint értékű ingatlanvagyonnal rendelkező cégekhez jutott azon felszámoló szervezetektől, akiket bíróként ő jelölt ki az egyes felszámolások vezetésére. Ugyanilyen összefüggésben kapott bárány- és kecskehúst, majd az egyik közvetítő segítségével nyaralót is vásárolt Horvátországban, Sutivan Bistricában.
____________________
Egy cég felszámolása akkor kezdődik, ha megállapítja a bíró az adott cég fizetésképtelenségét. Erre vonatkozó kérést előterjeszthet az, akinek a cég nem fizetett, illetve a végelszámoló is, ilyenkor ha a bíró elrendeli a felszámolást kijelöli azt a magáncéget, aki felszámolási tevékenység végzésére jogosult – továbbiakban felszámoló cég – , aki ilyenkor átveszi az irányítást a korábbi cégvezetőtől és szétosztja meglévő vagyont, majd törlik a céget a nyilvántartásból.
Bevált módszer az nemzeti vagyon lebontására
A felszámolási eljárás rendkívül jó üzlet tud lenni, ha jó cégeket kaparint meg a felszámoló. Ez messze nem csak Varga Miklós bíró köreiben tudott dolog – a magyar nemzeti vagyon lebontásának egyik speciális jogi megoldásának is mondhatjuk, hisz felszámolás során tűntek el olyan egykori nagyvállalatok, mint az Országos Érc és Ásványbányák(Ózd), a Ganz Villamossági Művek, a Móri Állami Gazdaság, a Szabolcs-Szatmár megyei Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, vagy az Elegant Május1 Ruhagyár. A volt állami vállalatok felszámolásairól teljes listával rendelkezik a Transparency International Magyarország szervezete, amely egy igen komoly kutatást is szemtelt a témának. A téma persze messze nem merült ki ennyiben, hisz ha pontosan ismernénk ezen állami cégek eredeti tartozásállományát és tudnánk, hogy kik voltak a vezetőik a felszámolást megelőző időszakban (többnyire a kilencvenes évek elején), s vált-e ki belőlük új gazdasági társaság, és az mit vitt magával, majd mi lett azoknak a káeftéknek a későbbi sorsa, és végül kiknél landoltak az így kimentett hatalmas vagyonok, beljebb lennénk az átmenet két zavaros évtizedének (hogy NER-szabatosan fogalmazzunk) megértésében.
Most viszont térjünk vissza Varga bíróhoz, aki akaratán kívül is hozzásegít bennünket a „rendszer” működésének feltárásához. Számos kapcsolódó ügyet felsorol a nyomozást megszüntető határozat, de itt csak a legegyszerűbbet adjuk közre, amolyan analógia gyanánt:
2002-ban dr. M. Zoltán kérte, hogy indítsanak felszámolási eljárást a Vendégház 2000 Bt. ellen, erről a vállalkozó dr Varga P. útján (dr. Varga Miklós fia), dr. Varga Miklóst is tájékoztatta. Arra kérte a fiút, hogy szóljon az apjának, hogy soron kívül hozzon végzést. Ez a kérésnek megfelelően még aznap megtörtént, így a bíró elrendelte a cég felszámolását. Ezt követően közeli és személyes kapcsolatukra tekintettel adatokat közölt egy másik káefté felszámolási eljárásáról is dr. M. Zoltánnal és K. Józseffel. Varga Miklós ezután otthonában fogadta K. Józsefet, aki bárány- vagy kecske húst vitt ajándékba a bírónak. 2003. június hónapban dr. Varga Miklós és dr. Varga P. K. József és dr. M. Zoltán közvetítésével nyaralót vásárolt Horvátországban, Sutivan Bistricában.
Dr. Varga Miklós bíró korrupciógyanús ügyeire a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2002-2003-as titkos adatgyűjtése világított rá, ám feltehetően a jogrendszerbe vetett hit fenntarthatósága miatt a titkosítás feloldása után sem lett belőle országos botrány. A „BOSSZÚS” fedőnéven folytatott NBH-s műveletből kiderült: Varga bíró telefonbeszélgetéseiből olyan értékes információk voltak szintetizálhatók, mely alapján a nyomozók fel tudták rajzolni a bíró ismerőseinek hálózatát, akik felszámolást végző cégek képviseletében keresték meg őt. Nyilván a PestiSrácok.hu olvasói előtt sem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy abban a pillanatban, amikor a nemzetbiztonság feloldotta a titkosítást az ügyben és megindult a nyílt büntetőeljárás, Varga Miklós, mint bíró végképp kompromittálódott. De nehogy azt gondolják, hogy ezután az történt, aminek minden normális országban történnie kellett volna: hogy felfüggesztik Varga bíráskodási jogosítványát az ügy lezárásáig.
Ki más lett volna alkalmasabb Bajnaiéknak?
A politika ott tartotta az ujját a dolgok ütőerén, ugyanis a Hajdú-Bét Rt. székhelyét ezzel egy időben Debrecenből áttették Kecskemétre. Bár Debrecenben már elrendeltek egy felszámolási eljárást, a cég képviselői újból a felszámolás megindítását kérték az akkori Bács-Kiskun megyei bíróságtól, és az egyébként is piszkos hátterű Hajdú-Bét Rt. felszámolásáról ki más döntött volna, mint dr. Varga Miklós bíró? Varga nem is okozott meglepetést, a haveri üzleti kör egyik szereplőjét, a Hunyadi Rt.-t jelölte ki felszámolónak. Varga a korrupciógyanús ügyei ellenére, rögtön a Hajdú-Bét Rt. sorsának sínre rakása után csendben nyugdíjba vonulhatott. A libatenyésztők közül sokan földönfutók lettek, s mint közismert, kilencen az öngyilkosságba menekültek.
Bajnai Gordon, a Hajdú-Bétet csődbe juttató tulajdonos, a Wallis Rt. egykori vezérigazgatójának kormányfővé választása ellen tüntettek a felszámolási botrány károsultjai 2009. áprilisában, a Kossuth téren. Az idővel több száz fősre terebélyesedő tüntetést a rendőrség könnygázzal oszlatta fel, mert a tiltakozók megbontották az Országház köré vont kordont. 13 tüntetőt szállítottak rendőrségi fogdára. Fotó: PS
Varga Miklóst megkerestük – akkor még egy másik lap színeiben, de ott végül nem jelent meg az írás – akkor kérdésünkre azt válaszolta: nem emlékszik rá, hogy lett volna bármi probléma a Hajdú-Bét Rt. felszámolójának kijelölése körül, hiszen mindig csak a rendelkezésre állt iratokból dolgozott.
Rákérdeztünk arra, hogy miért ugyanannak a körnek kedvezett a Hajdú-Bét ügyben is, akik őt a korrupció gyanújába keverték, és akiktől – az ügyészség szerint –, jelentős vagyonokat kapott ellentételezésként. Varga azt válaszolta, hogy a Hunyadi Rt.-t egy olyan jól felkészült vállalatnak értékelte, amely képes egy nagy cég, így a Hajdú-Bét Rt. felszámolására.
A fiával felesben birtokolt ingatlanok története pedig egészen más Varga szerint, mint amit a nyomozók igen részletesen leírtak. Varga azt állítja, újsághirdetésben találták ezt a két végelszámolásra kijelölt céget(a felszámoló cég végezhet végelszámolást is). A fia kedvéért vették meg, ő pedig csak a bírói talár letétele után szállt be mellé, tulajdonosnak. A nyugdíjas bíró kiemelte azt is, hogy mennyire fontos volt neki minden egyes felszámolásnál, így a Hajdú-Bét-nél is, hogy minél előbb lefusson a felszámolás.
A hitelezőknek tudniillik ez az érdeke, s hogy minél hamarabb a pénzükhöz jussanak. Mindig törekedtem olyan csapatot kijelölni felszámolónak, amelyikről tudtam, hogy nem szétrombolja a céget, hanem megőrizve a munkahelyeket működteti tovább a vállalatot. Rombolni sokkal könnyebb – hangzott Varga bíró nyilatkozata.
A Hajdú-Bétnél nem sikerült…
Mindez azonban a Hajdú-Bét esetében nem sikerült neki. Az érintett és igen befolyásos felszámolói csoport ellen ugyanis számos nyomozás indult már korrupciógyanús ügyek miatt. Egyik tagjuk, az egykor az MSZP-hez több szálon köthető Kossuth Holding egyik felszámolóját pár hónappal ezelőtt ítélték el jogerősen korrupcióért. A Hajdú-Bét esetében pedig nemhogy megőrizték volna a munkahelyeket, hanem minden részlegében leállították a termelést. Az ingatlanok nagy része a Raiffeisen bankhoz került, a bírói megvesztegetés kíséreltében érintett Magyari József által is tulajdonolt Kossuth Holding Rt-t 2005 óta vezérigazgatóként irányító Csorba Gábor korábbi cégén, a Békésfact Kft. útján. A beépített gépsorok többségét is kiszerelték és eladták. Későbbi sorsukról azóta is legendák keringenek.
____________________
2003-ban és 2006-ban az NBH feljelentése nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomozást indított. Az első nyomozás akkor zajlott, amikor Varga még aktív bíró volt. Ennek ellenére sem a megyei bíróság elnöke, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács(OIT) nem kezdeményezett fegyelmi eljárást vele szemben, ami merőben eltért a más bírókkal szemben alkalmazott könyörtelen felelősségre vonási gyakorlattól és az ilyen ügyek kezelésére vonatkozó akkor hatályos OIT szabályzat szerinti eljárási kötelezettségtől. Lomnici Zoltán, volt főbíró – egyben az OIT elnöke – a Magyar Nemzetnek „Új forduló a Hajdú-Bét ügyben” című cikkünkben elismerte, hogy 2005-ben Varga bíró ügyeivel kapcsolatban felkeresték őt az illetékes hatóság képviselői, és beszámoltak a korrupciógyanús ügyeiről. Ám ő még sem tartotta fontosnak a vizsgálatot.
Arról pedig, hogy az üggyel kapcsolatban egyáltalán fellelhetők-e további információk, Bicskei Ferenchez, a Bács Kiskun Megyei Bíróság elnökéhez fordultunk. Az elnök – aki új pozíciójában, Varga idejében még nem ő irányította a bíróságot – állítja: egyáltalán nincs olyan dokumentum a bíróság irattárában, ami arra utalna, hogy Varga Miklós ellen büntetőeljárás folyt volna.
A 2003-ban indult nyomozást először 2004-ben zárták le, mert a KNYF nem tartotta felhasználhatónak a telefonlehallgatások alatt szerzett információkat. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a felhasználás célja nem egyezik a titkos információgyűjtés céljával, ezért más bizonyítási eszközök híján megszüntette az eljárást. 2006-ban új tény, körülmény felmerülése miatt folytatni rendelték ezt a Nyom 396/2003-as számon nyilvántartott ügyet. 2008-ban a KNYF már biztosra szeretett volna menni, ezért arra kérten a Pesti Központi Kerületi Bíróságot(PKKB), döntse el, hogy felhasználható-e bizonyításra a nem bűnüldözési céllal folytatott titkos információgyűjtés során összeállt anyag. A PKKB végzése egy hónapon belül megnyugtatóan rendezte a kérdést és mindenkire kötelező érvényű jogerős végzésben mondta ki: „a titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható”. 2009-ben a KNYF mégis a régi „fel nem használhatóságra való” hivatkozással szüntette meg az ügyet, azzal a kiegészítéssel, hogy túl sok idő telt már el a telefonlehallgatások óta, azaz ennek a nyomozásnak sem lett semmilyen jogkövetkezménye.
perecsi
2012-04-24 at 18:34
képzeletbeli párbeszéd 2003-ból. szereplők: magas hivatalt betöltő politikusok.
“- el kéne kapni egy bírót korrupcióval. így a ciklus elején ez politikailag hasznot is hozhat akár. legalább a bírói kar is látja, mitől megy a villamos.
– rendben, de most szólok, hogy korrupciós bűncselekményt kurva nehéz bizonyítani. bezzeg, ha lehallgathatnánk őket…
-hát hallgassátok le, akit kell!”
ez a párbeszéd persze valamilyen formában valakik között lezajlott. különben aligha történhetett volna meg, hogy egy bíró telefonját a nemzetbiztonsági hivatal illegálisan lehallgatja. ilyet persze a jogszabályok szerint a szolgálat nem tehet. esetünkben a lehallgatást nemzetbiztonsági okból, azon belül objektumvédelem céljából foganatosították. ám még ez esetben is igazságügyi miniszteri engedély szükséges a lehallgatás megkezdésére. az akkori igazságügyi miniszter, dr. bárándy péter aláírta az engedélyt. ő biztos tudja valóban összefüggésbe hozható-e a megyei bíróság épületének biztonsága dr. v.m. bíró mobiltelefonjának lehallgatásával? ehhez képest teljesen másodlagos kérdés, hogy a kérdéses bíró korrupt volt-e, vagy sem. amíg jogerős bírói ítélet nem állapítja meg ellenkezőjét, őt is megilleti az ártatlanság vélelme. és nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy ő csak egy gyalog (paraszt) volt a sakktáblán.
Sipos Anett
2012-05-06 at 19:29
Kedves Perecsi!
Az igazság hiánya, vagy épp ellentéte az igazságtalanság érzete stressz állapotot képes előidézni.
A stressz kutatásával foglalkozó orvosok megállapították, hogy ha a frusztrációt oka rövid idő alatt megnyugtató rendezésre talál, megszűnik a stressz. Ez a folyamat önmagában az emberi fejlődésnek egy igen egészséges és szükséges része. Az alany többlettudásra tesz szert, fejlődik a problémamegoldó képessége.
A jogalkalmazás eredménye is eufóriát hoz, ha a bíróság döntése igazságot, de minimum jogot szolgáltat. Teljesen más a helyzet alakul ki, ha a probléma nem oldódik meg, a stresszhelyzet állandósul. Az ilyen helyzetbe került ember agresszívvá válik. Az agresszió pedig magával hozza az egyén, majd a csoport végső soron a társadalom radikalizálódását. Ebben a hatalom gyakorlóinak minden időben felelősségük van. Azoknak is adott a felelőssége, akik a szabályokat hozzák, legyenek azok uralkodók, vagy demokratikus kormányok, és azoknak is, akik azt az egyén felett alkalmazzák ezeket a szabályokat, például a bíróságok.
A folyamat nem újszerű, mégis értetlenkedve figyelik egyes értelmiségi csoportok a magyar társadalomban végbemenő folyamatokat. Az okok megértése, majd pedig azok kiküszöbölése félig megállítaná ezt a folyamatot. Kevés tudós van, aki a végső hatalom letéteményeseinek a szakmaiság követelményeinek is megfelelni képes vizsgálatával foglalkozik; még kevesebb azoknak a jogszabályoknak a száma, ahol az ő észrevételeiket, mint hasznos anyagot a gyakorlatba is átültetik. Ma is uralkodik a szervilizmus, a Móriczi uram-bátyám viszony, melyen egyik hatalmon lévő politikai erő sem tudott felülemelkedni 1989-től napjainkig. A társadalom pedig információhiányos, ami tovább frusztrálja az eleve meglévő negatív tapasztalatokon túl az egyént. Nincs olyan tér az internetes blogokon kívül, ahol ezeket a valóban létfontosságú kérdéseket és arra alkotott válaszokat, eredményeket közérthetően ismertetnék széles tömegekkel. Nincs olyan fórum, ami a jogászi szervezetrendszerekben belső konfliktusként elhallgatott ügyeket megmutatná előzményekkel, indítékokkal, és várható következményekkel.
Pedig az igazság iránti igény alapvető emberi érték, mely a jog alapját is képező moralitás világába vezet.
friss tartalom:
http://mno.hu/belfold/bocsanatot-kertek-a-meggyilkolt-marian-cozmatol-1073921?system=cachefrissit
Üdvözlettel: Sipos Anett
kerekes péter
2012-09-16 at 21:42
Ez nem tényfeltárás, hanem a TIGY aktákból valahogyan kilopott adatok tuningolása, kozmetikázása. innen-onnan összeszedett pletykák” hordaléka. Ez mind messe van a valóságtól, azaz az igazságtól. Amúgy tisztelettel. Guriga
Pingback: Előzetesbe vágták a sajtóper vádlottját
Pingback: Korrupció – A Bajnai család első milliárdja: kisemmizés, ügyeskedés, üzleti erőszak | Betyárvilág
Nyílt Levél Áder Jánosnak
2013-12-15 at 17:23
https://www.facebook.com/RoganAntal/posts/423427544453490
Nergal Nunamnir
2013-12-15 at 17:44
Nyílván véletlen egybeesés!
ARCHONTOLÓGIA
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Életrajz részletes adatok
Czene Mihály, dr.
A fotója: https://www.abtl.hu/archontologia/arch_image.get_image?p_image_page_id=1367396&p_image_type=VIEW
Anyja neve: Katkó Rozália
Született: 1924.07.14., Nagykamarás
Végzettség(ek):
6 elemi 1936
Hathetes rendőr-tájékoztató tanfolyam 1946
Nyolchónapos rendőrképesítő tanfolyam 1948
Folyamrendészeti tanfolyam (2 hónap) 1948
BM Rendőrakadémia 1949
ÁVH Dzerzsinszkij Tisztképző Főiskola 1952
Gimnáziumi érettségi 1955
Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 1961
József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász 1966
Rendfokozatok:
próbarendőr 1945.12-1947 N/A
tizedes 1947-1949.09 N/A
hadnagy 1949.09-1951 N/A
áv. főhadnagy 1951-1952 N/A
áv. százados 1952-1953 N/A
áv. őrnagy 1953-? N/A
rny. őrnagy 1957.07.01-? N/A
r. alezredes 1959.01.10-1969.04.04 N/A
r. ezredes 1969.04.04-1973.03.01 N/A
Foglalkozások, beosztások:
? ?-1945 alkalmi munkás, kubikus, gazdasági cseléd
“Demokratikus” Honvédség 14/3. híradó zászlóalj 1945.03.01-1945.06.01 honvéd
Meggyesegyházi Rendőrőrs 1946.01.01-1947 rendőr
Csanádpalotai Rendőrőrs 1947-1948 rendőr
BM Rendőrakadémia 1948-1949 hallgató
ÁVH Pécsi Osztály 1949-1950.05.20 operatív beosztott
ÁVH Kaposvári Osztály 1950.05.21-1951 alosztályvezető-helyettes
ÁVH Somogymegyei Osztály Ipari Alosztály 1951-1952 alosztályvezető
Közben: BM Dzerzsinszkij Tisztképző Iskola 1951-1952 hallgató
ÁVH Somogymegyei Osztály 1952-1953 kirendeltség vezető
ÁVH Somogymegyei Osztály 1953-1953.09.15 osztályvezető
BM Somogy megyei Főosztály 1953.09.16-1955.09 főosztályvezető II. operatív helyettese
BM Somogy megyei Főosztály 1955.09-1956.09 főosztályvezető
MDP Pártfőiskola 1956.09-1956.10 hallgató
BM Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Hódmezővásárhelyi Kirendeltség 1956.12-1957.07.05 kirendeltség vezető
BM Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Hódmezővásárhelyi Városi Kapitányság 1957.07.06-1958.10.26 rendőrkapitányság vezetője
BM Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály 1958.10.27-1962.09.30 osztályvezető-helyettes
BM Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság III. Osztály 1962.10.01-1971.06.30 osztályvezető, a főkapitány I. helyettese
BM Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szerve 1971.07.01-1973.02.28 a főkapitány állambiztonsági helyettese
Nyugállományba helyezve 1973.02.28
Források: 2.8.1. – BM Állománykönyv [1949]
2.8.1. – 64/1953 BM h. parancs
2.8.1. – 1/1957 BM II. főov. parancs
1.12.4. – R/143/1957.01.31 Csongrád Megyei RFK vez. parancs
2.8.1. – 3098/1958 BM h. parancs
2.8.1. – 8/1959 BM parancs
2.8.1. – 432/1962 BM h. parancs
2.8.1. – BM Központi fogyaték 0774
MOL M-KS 276. f. 54. cs. 245. ő. e. 101R/137
1 / 1
Nergal Nunamnir
2013-12-15 at 17:45
Csak így tovább srácok!
Pingback: Fidesz: a Hajdú-Bét-ügyért Bajnainak kell bocsánatot kérnie (frissítve!)
Pingback: A Bajnai-család első milliárdja: kisemmizés, ügyeskedés, üzleti erőszak
Anatole Hongrois
2014-03-25 at 08:08
Olvastam nagyon sok cikket, vagyis az összes hozzászólást. Nem esett szó a bírósági szakértőkről. Természetesen olvastam egy pár sort a a cégek felszámolásáról, de nem írtak a bírósági szakértők hatalmas hasszonjairól. Tehát, vegyük az ezüst parton a Korona hotelt ami szakszervezeti üdülőként üzemelt. Ráfogták, hogy gazdaságtalan, meg hogy nem hoz semmi hasznot. Ezért fel kell számolni vagy eladni. Itt jönnek általában a bírósági szakértők ötletei. El kell adni, vagy meg kell venni nagyon kicsi összegért. Ez esetben ?. Mihály akinek tetszett a hotel, és úgy volt vele, megveszi mert a fia és a lánya akkor biztosított jövő felé néznek. De a fiának nem kellett mert dolgozni kell benne, vele. De az apa azért megvette 6 millió forintért. Még egyszer, 6 millió forintért a kétszintes hotelt, tenisz pálya, terasz napozó, stb extrákkal. De ugyan akkor mellette finanszírozott egy foci csapatot a ? Tisza. Mellette heti 3 millió forintot költött lottóra. Érdekelt az eset, elmentem hozzá dolgozni a hotelba. Mint éjszakai recepciós. Itt szembesültem a leírt tényekkel mert ő mesélte el. Röhejes eset amit átéltem. ?Mihály megjelent a hotelban egy diplomata táskával. Letette a teraszon lévő asztal mellé ahol egy kávét ivott. Telefonáltak neki és azonnal indult. A diplomata táska az asztal lábánál maradt, senkinek nem tünt fel. Kettő óra múlva, már Szegeden volt amikor telefonált nekem, a teraszon felejtette a táskáját nézzem már meg meg van-e, ha nincs akkor nincs. Elmentem a recepciótól leellenőrizni. A táska ott volt. Bevittem a recepcióba ahol azonnal felhívtam. Itt közölte, vigyem be az irodába, tegyem be a táskát s páncélba mert 5 millió forint van benne. No kommentár!!! Na meg, lányokat kellett futtatni éjjel az akkor jelen lévő katonák számára a hotelban, 30.000Ft volt egy óra hossza. Itt a bíró is hatalmas összeget kapott a megvételért. De nagyon sok eset ami a Szegedi Bíróságot hírhedtté tette borzolta a kedélyeket. Írtam egy könyvet az Olajosok védőszentje. Ebben taglaltam az akkori olaj üzletet, de kit érdekelt, a bírók korruptak és lehetetlen volt egyetlen olajos ügyet is megnyerni. Ha megnézzük a Budapesten a híres robbantást az Aranykéz utcában akkor nem is csodálkozunk. Ugyanis a bemutatták ANNO a fotókat amiket készített az utcai kamera. Itt BEMONDTA a televízió, Pintér Sándor a fotókon szerepelt a robbanás előtt. De azóta SOSEM szerepelt még egyszer. Ha a politikai magos beosztásban levő egyedek igy viszonyólnak a bűnügyekhez akkor a kis bírók üzletein ne csodálkozzunk. Ami érdekes, sok rendőr ismerősöm van, magos rangúak is, akik Pintér Sándort maffia vezérnek tartanak és nem is palástolják. Akkor ne is csodálkozzunk a magyar igazságszolgáltatás gazságszolgáltatásán.
Anatole Hongrois
2014-05-04 at 08:31
Dohányon vett bírók?
Posted on 2014/01/03 by Nifadmin
Voltam már életemben – mint minden ember – olyan helyzetben, hogy szerettem volna a velem történteket elfelejteni, másnap úgy ébredni, hogy csak rossz álom volt az egész – de másnapra kiderült az, hogy sem nem az álom, sem a felejtés nem segít – a valóságot éltem át.
Így vagyok az alábbi üzenetben írtakkal is:
From: ………..[mailto:……………….@gmail.com]
Sent: Monday, December 30, 2013 4:14 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Devizaalapú hitelezés:Járai: “alapvet˝o a pénzéhes magyar bankárok felel˝ossége”. Hvg.hu, 2009. URL Beérkező levelek x
Tisztelt Léhmann dr!
Tudom nagyon sok a munkája! Mégis szeretnék Önnel közölni több dolgot, ami a mellékletekben van és azon kívül még egy olyat ami soha nem volt publikus és nem is sokan tudtunk róla,még a banki hitelintéző mobilbankárok sem:
2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak ÖNRÉSZ nélkül, a bank teljes 100% hitelt nyújtott nekik, állami támogatott kamatokkal.
A BÍRÓK is részesei voltak ennek csak őket mint VIP ügyfeleket a Bankok belső központi vezetői keresték fel, és a Bírók hiteleit csak Ők értékesíthették! Elsőként az OTP volt a kiszemelt erre, a többi bank kevésbé. Én mobilbankárként dolgoztam az UNICREDIT Banknál ebben az időben, és véletlenül hallottam róla, valaki engem akart elküldeni egy Bíróhoz, de aztán lefújták… mintha nem történt volna meg a hitelfelvétel, csak később véletlenül jöttünk rá, hogy a KP-i vezetők intézték el.
Horváth András féle nyomozati eljárások ismeretében az ilyen fajta tájékoztatás közreadását kétszer is illik mostanában meggondolni, ezért igyekszem a Fővárosi Ítélőtábla által jóváhagyott alábbi Törvényszéki megállapítások alapján véleményemet kifejteni:
Kis János azt állította, hogy Polt Péter “Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.”
A Fővárosi Törvényszék 2012. június 25-én első fokon már elutasította a felperesek keresetét, amely ellen a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter fellebbezett. Az ítélet indokolásában a bíró kimondta, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, közszereplővel, sőt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait, s az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak szerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.
Ezt az első fokú ítéletet helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla, és a felpereseket kötelezte a perköltség fizetésére.
Ennek megfelelően politikai véleményt fogalmazok meg azzal, hogy véleményem szerint a részemre üzenetet küldő levelezőm igazat mond az üzenetében akkor, amikor azt állítja, hogy
– 2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal annak ellenére, hogy átlagpolgároknak tekinthető fiatal házasok, vagy gyermekeket nevelő családok és más rászorulók csak elviselhetetlen kamatozású, államilag nem támogatott forinthitelhez, vagy devizában nyilvántartott forintkölcsönhöz jutottak,
– 2007-2010 között a bírók is kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal,
– 2007-2010 között a bírók kiemelt kölcsönhöz juttatása végett őket a Bankok belső központi vezetői keresték fel,
– 2007-2010 között bíróknak juttatott kiemelt kölcsönt biztosító bankok vezetői saját bankjuk alkalmazottai előtt is titkolták azt, hogy ilyen hitelfelvétel történt.
——————————
Tekintettel arra, hogy a véleményem szerinti fenti körülmények között több bíró is kiemelt kölcsönt kapott bankok belső központi vezetői közreműködésével, kézenfekvő annak felvetése, hogy a kiemelt kölcsönben részesülők miként gondolkodtak a kölcsönnek igénybevételénél a legalapvetőbb polgári jogi alkotmányos alapelvről 2007-2010 között:
201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
A törvény e rendelkezése a szerződésekre az egyenértékűség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékűség magában foglalja a visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag ellenértéket, hanem megfelelő mértékű ellenértéket kíván meg. Kivételes tehát az a szerződés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár, azaz amikor a szerződés ingyenes.
Mit gondoltak vajon a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók akár erre a jogszabályhelyre tekintettel arról, hogy a bankok vezetőinek közvetlen segítségével nyújtott nagy értékű, másokat meg nem illető ajándékért mi lesz majd az a megfelelő ellenérték, amit viszonzásként majd nyújtaniuk kell a bíróknak akkor, ha a bank vezetője, vagy reá tekintettel más a banki ajándékért a számlát benyújtja.
Két eset képzelhető el a kiemelt kölcsönt igénybevevő bíró részéről a kölcsön elfogadásakor. Vagy megkérdezte azt, hogy ezért mivel tartozik, és ez esetben a közbenjáró banki vezetője közölte azt, hogy reméli fennmarad a barátság, vagy ami valószínűbb, hogy a kiemelt kölcsönt igénybevevő bíró nem kérdezett semmit, mert tudta mi a dolga, mivel kell viszonoznia az akár több millió forintot érő banki kedvességet.
Nekem ezzel kapcsolatosan a színpadi gonoszság jelképe, III. Richárd jut eszembe, aki országát egy lóért akarta odaadni. Csakhogy III. Richárd élete akkor közvetlen veszélyben forgott, míg a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók semmiféle életveszélyben nem voltak, sem egyéb jelentős problémájuk nem volt. Azaz nincs mentség a hazát, magyar emberek sorsát semmibe venni hajlandó, az igazságszolgáltatásba vetett hitnek lerombolására kész bírói magatartásra. Mint mára kiderült, még az ördögnél is rosszabbakkal cimboráltak nyomorult néhány millió forint elérése végett.
—————————-
Nézzük meg közelebbről azt, hogy a kiemelt kölcsönt igénybevevő bírónak esküszegő cselekedete miért súlyosabb annál is, mint ha a közhatalmat gyakorló más személyek járnak el hasonlóan.
Ehhez ide másolom egy Járai Zsigmonddal készült HVG-s cikknek alábbi – összefoglaló – megállapításait:
„Ha tudták volna az adósok, ahogyan nem tudták, nem is tudhatták, és ahogyan a bankok tudták, és ennek a hitelezési konstrukciónak éppen az adósok kifosztása árán, a minél nagyobb banki haszon elérése, a bankok devizához juttatása volt a célja, akkor egyetlen adós nem írta volna alá a reálszerződést.
A fentebb leírt „hitel-swap” atipikus szerződés teljesült a valóságban. A reálszerződést csupán kölcsönnek ajánló (és álcázó), és megszövegező bank szerződéskötési szándéka, célja, akarata nem az, amit az adóssal aláíratott, éppen ezért, és nem mulasztásból nem tájékoztatta az adóst az általa aláírt reálszerződésnek az adóst fenyegető, határok nélküli kockázatáról, hanem kifejezetten árfolyamnyereség generálása, és minél nagyobbá tétele volt a szándéka.
A határ nem a kockázat ésszerű mértékében keresendő, hanem az adósnak abban a képességében, hogy meddig képes a bank adósi deviza-nyilvántartásából eredő haszonszerzését 7.9 a c 604/11. sz. ügyben a bíróság ítélete (negyedik tanács) 2013. május 30. 42 finanszírozni. Aki végtörlesztett, az addig, és elbocsátják.
Aki árfolyamgátas bankmentésben vesz részt, annak deviza-nyilvántartásával a bank tovább folytathatja a mögöttes szerződésbeli játékait és haszonszerzését, amelyet majd az állam a költségvetésen keresztül, azaz az adósok, és az adós, személy szerint fog tovább finanszírozni.
Aki forintosította a hitelét, az a magas kamatokkal fizeti meg azt, hogy a bank már nem juthat a deviza-nyilvántartáson keresztül extraprofithoz, ellenszolgáltatás nélkül.
A bíróságok, törvényszékek megtisztelő és különös feladata, ennek megismerése és a bankon való számonkérése.
A független magyar bírósági szervezet, beleértve ebbe a Kúriát is, ma már az egyetlen olyan hatóság és állami intézmény, amely erre képes és amelyre felhatalmazást kapott az Alaptörvényben.
Ezzel jogot, de igazságot is szolgáltathat a rászedett, nem ostoba, tisztességes adósoknak olyan ellenféllel szemben, amely csak azért merte a hitelnyújtás álcája alatt EZT a tevékenységet kifejteni, mert
bízott abban, hogy soha nem jönnek rá az adósai, soha nem derül ki, de ha mégis, soha nem lesz olyan hatóság, bíró, bíróság, amely ezt megértené, felfogná, el merné ítélni, és az áldozat adós javára meg merné állapítani a bank felelősségét.
————————
Ezért. Ebűl szerzett néhány millió elfogadott forintért készek voltak ráutaló magatartásukkal egy csaló, mindenre kész társaságnak megígérni és eddigi tapasztalataim alapján teljesíteni azt az elvárást, hogy különös és megtisztelő feladatuk teljesítése helyett rútul félrevezetik magyar honfitársaik százezreit.
Megvetem őket.
Ez az én véleményem. Politikai véleményem.
Siófokon 2014. január 2. napján.
Léhmann György
Nemzeti InternetFigyelő
Keller
2015-02-11 at 20:02
Remek novellát találtam az egyik angol oldalon. Kellemes szórakozást.
23/ A Szegedi Ítélőtábla hímtanga bugyisai.
Hol volt, hol nem volt, a régi Magyarország, tudják? Trianon után, ami megmaradt, a déli részen volt egy város, úgy hívták Szeged. Ebben a városkában volt egy nagy és komoly-röhejes épület, amit színháznak hívtak, de Szegedi Ítélőtábla siratónévre hallgatott. Vagy talán fordítva, azt sosem lehet tudni hogyan is állunk, belül röhejes, vagy kívül komolytalan rozoga épülettel. Történt egy nap, valami Tatárjárásos meccset írtak ki a bugyis férfibírák egy hazánkfiával, Vérfarkassal, aki néha van csak ebben a tökmag országban, amikor az ilyen tangás férfibírák becitálják. Remek számot adtak ennek a meccsnek. Fegyenc száma, PF.II.20.513/2014. És eljött az a bizonyos nagy nap. A férfibírák levetkőztek tanga bugyira és izom trikókra, majd kezdetét vette az ő szavukkal élve, a tárgyalás. Megfeszültek az izmok, a tanga bugyis férfibírák mindent beleadtak a lényegtelennek tűnő üres dumába, izzadtak ám rendesen és büdösödtek. A Tatárjárás bizony vigyorgott, nem volt igaza de ö is egy hasonló tanga bugyit vett fel gyerek ésszel, ami a bíráknak már egy jó pont lett a szemükben. A másik fél, Vérfarkasnak, akinek nem volt tanga bugyija még csak esélye sem volt a győzelemre, csak egy klott gatyája díszelgett a vasalt nadrágja rejtekén, de nem merte megmutatni, mert a bírák hülyére röhögték volna magukat. A meccs folyt tovább. A férfibírák tanga bugyiban osztották ám hazánk fiát, vérfarkast, aki messzire szakadt a hontól, mert a sok ilyen tanga bugyis férfibíró bizony kiüldözte a Trianon meghagyta országból. Hirtelen felpattant egy tanga bugyis hímbíró, mert véletlenül ráült az elöl kitüremkedő apró csomagjára, ami kukacot rejtett és elkezdett szépen beszélni, de ocsmány szavakkal, csillogó fájdalmas szemekkel közben dörzsölgette a csomagját elöl, és a kukacát. Azonnal nekitámadt a másik hímbíró, pedig neki nem is volt elöl csomagja és kukaca, aki nem az ellenkezőjét mondta, csak kiszínezte. Kicsi csend lett, a piros bugyi tangát viselő hímbíró elkezdett beszélni, feszengeni, izgatta a bugyi tangáját, mert szorította a hátsó, hm, fenekét, méltatta a Tatárjárást, hogyan sértették meg Vérfarkas módra, mivel, mennyit, hogyan, miért, és mellékelte a nagy semmit, csak a süket dumát. Hazánkfia Vérfarkas bizony a tanga bugyis hímbírák asztalára hordatta a bizonyítékait, de hiába. Szemellenzőt raktak fel ekkor a bugyis hímbírák. Hát persze nem is mondtam, a Tatárjárás valamikor ott szolgált a bugyis hímbíráknál, ( Még megvan neki a tanga bugyija bírói pecséttel ) jogot böfögött néha, és ezért muszáj volt győzelemre vinni a meccset a bugyis hímbíráknak. Hej pedig ha a Szepesi Gyuri bácsi közvetítette volna a meccset a tanga bugyis hímbírákról leégette volna a kis ruhadarabot és a farkukat lábuk közé húzva, menekülve vonultak volna vissza kis lukjukba a komédia Szegedi Ítélőtábla szegletébe. De így csak egy maradt, a hol volt, hol nem volt mesét végighallgatni, amit ítéletnek hívnak. A tanga bugyis hímbírák halk tanácskozásba fogtak, tanga bugyit cseréltek és kibökték vakarózva az ítéletet, mert valamelyik hímbíró bolhát csempészett be a tangájába. Hazánkfiát-vérfarkast megbüntették, hiába a sok bizonyíték, a tanga bugyis hímbírák nem lelkiztek, hiszen példát kell statuálniuk, mert aki jogot végzett annak biz igazának kell lennie. Aki nem hiszi, az járjon utána, sértse meg a Tatárjárást és azonnal tanga bugyis hímbírók ítélkeznek felette a nagy komédia házban, amit ítélőtáblának csúfolnak Európában.
Anatole Hongrois
Arany-gyémánt diplomás zeneszerző
Art-platina díjas író-költő.
Bayreuth, 16,01,2015
Telekes Kálmán
2015-04-18 at 19:46
A biharkeresztesi arab halála.
Őszintén megmondva, a környék rendőreivel nem vagyok valami jó viszonyban. Megsértettem őket. Feljelentettek a Hajdúszoboszlói rendőrségen ahol elpanaszolták, elsírták bánatukat. Ugyanis egy volt ügyvéd piszkoskodik velem, feljelentettem és a rendőrök ejtették az ügyet, mert szerintük trágár és becsületsértő kifejezéseket lehet használni. Majd jött ez az ügyvéd, aki vérszemet kapott a rend őreitől és ö jelentett fel hamis adatokkal. Na, ez a rendőrség bizony fél a volt ügyvédtől és a cionista témától. De gyereket felmernek jelenteni, aki virágot oroz el, a barátnőjének, és mellé kiskorú. Ilyen előkezdéssel újra olvasnak rólam, gondolom fel is jelentenek megint sírva, ugyanis meghalt egy arab származású magyar állampolgár Biharkeresztesen pár napja. Fura halál, a szíve végzett vele, állítólag. De előtte megverte egy bizonyos becenevű B.Gy és hasonszőrű barátja K nevű. Igen, vascsővel püfölték egy kicsit a fejét és a hátát, majd amikor arrébb ment egy kicsi idő múlva az arab a bicaját tolva, elesett az útszélén nem messzire ahol lakok. Ekkor a B.Gy barátja K rádobta a bicajt és magára hagyták. Az arab férfi haldoklott, kihívták a mentőket és próbálták ujjá éleszteni nem nagy eredménnyel. De becsületesen küzdöttek az életéért. Nem sikerült a halált legyőzni. Elkezdődött a nyomozás, nem lehet tudni mit is állapítottak meg, de a két verő legény szabadlábon van. Akik az esetet látták bizony értetlenül állnak ez előtt a tények előtt. Félnek vallomást tenni. Nekem elmondták, akik ott voltak a verésnél, hogyan is volt, történt, de tanúnak elmenni olyan mintha gyilkossággal vádolnák a tanút, van rá példa sok ebben a demokráciának nevezett országban, amikor a tanú húzta a rövidet. Az egyik itt lakó nő elmondta, először a hátára vágott, majd a fejére B.K aki a kábítószer terítéséről is híres, de természetesen az itteni és környéki rendőrök erről mit sem tudnak, ja nem akarnak. Jelen pillanatban be van állítva, a rendőri, mondom, rendőri megállapítás, a szíve vitte el nem a verés. Mert ugye a szívénél művénája volt, szív ritmusszabályzóval. De ugye van egy okozat és erre jön az ok, vagy fordítva is lehet, ahogy a rendőrök értelmezik. Vagyis ha nincs verés, nincs idegeskedés és az arab férfi szíve tovább tudott volna dobogni. Nagyon sajnálom az arab férfit, amióta meghalt égő mécsest állítunk családommal a halott helyre. Párom amint éppen meggyújtotta az emlékező mécseseket, arra jött K úr és pár barátja s megjegyezte vidáman. Majd este kijönnek és felrugdossák az emlékező mécseseket. Végül is nem csalódtam a rendőrökben, ezt vártam tőlük. De azért sírnak a kevés fizetésért, de nem sírnak a sokszor primitív, gondtalan munkájuk kiadásáért. Tehát, most sem lesz igazság, vagy nem tudják a munkájukat elvégezni vagy nem akarnak érteni hozzá. A lényeg, nincs más választás, ők diktálnak, hiába a mi adónk bánja a trehány vagy tudatosan tudatlan munkájukat. Csak egyet kívánhatok, nyugodjon békében ez az arab, aki hazájától messzi hunyt el és nem az igazság jegyében.
Anatole Hongrois
Arany-gyémánt diplomás zeneszerző
Art-platina díjas író, költő.
Biharkerresztes, 2015,04,14.
Telekes Kálmán
2015-04-22 at 19:10
KözéletDr. Tárkány-Szűcs Babett a Szegedi Törvényszék új elnöke
2013. december 21., szombat
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke dr. Tárkány-Szűcs Babettet a 2014. január elsejétől kinevezte a Szegedi Törvényszék elnökévé.
Ma egy éve számolt be a Vásárhelyi Hírek arról, hogy 2013 január elsejétől a Szegedi Törvényszék csoportvezető bírája megbízott elnök lett. Mostani kinevezése 5 évre szól.
Dr. Tárkány-Szűcs Babett (38), Hódmezővásárhely egyik a gazdálkodásban és a közéletben is jelentős szerepet játszó dinasztiájának leszármazottja.
A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett, majd 1998-ban szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel. 1999. február 1. napjától bírósági fogalmazó a Csongrád Megyei Bíróságon, a majd Hódmezővásárhelyi Városi Bíróságon. 2003. október 15. napján kiváló eredménnyel jogi szakvizsgát tett. 2003. november 4-től bírósági titkár a Szegedi Városi Bíróságon. 2006. január 1. napjától a Szegedi Városi Bíróság polgári és gazdasági ügyeket tárgyaló bírája, majd 2012. május 15. napjától polgári ügyszakos csoportvezető bíró. 2013-ban a PTE Állam- és Jogtudományi Karán fizetésképtelenségi szakjogász diplomát szerzett.
Kinevezését megelőzően egy évig a Szegedi Törvényszék megbízott elnöke.
Közzététel a Facebookon is
Hozzászólás Anatole Hongrois néven ▾
•
Anatole Hongrois • Budapest, Hungary
Nem tudom elhinni, elképzelni, hogy ez a bírósági elnöknő Dr. Tárkány-Szűcs Babett, valóban kiváló eredményt ért el a vizsgáin. Holott egy egyszerű esetet sem képes felfogni mint az eljárási szabálysértést. Nem beszélve a többi olyan bizonyítékról amit semmibe vesz. Szerinte+bíróijai szerint nem sértő a buzi, leszbikus, hülye és a többi hasonló szó amit elfogadott ez a hírhedt Szegedi Törvényszék. Természetesen leveleimet is így küldöm mert ez megengedett.
Válasz • Mégsem tetszik • 2 • Bejegyzés követése • szerkesztve • március 29., 11:53
michel
2015-06-30 at 11:08
Helló Drága Egyének bemutatom nektek az Úr jános.michel vagyok, különösen a francia . Élő Franciaországban én jön ez az üzenet megosztani veletek az én kölcsönt nyújt. Én vagyok az a hitelező, hogy hiteles, majd én is részt vesz ezen a területen hosszú ideig . Dobtam magam ebbe a szektor alatt a tanács a pénzügyi vezetők Ebben az ágazatban a tevékenység teszi számomra, hogy bármikor, hogy segítsen az embereknek szüksége van a jó menedzsment a saját tőke . Én támogatások kölcsönök, hogy minden egyes keresek pénzügyi támogatást. Ez a hitel között, különösen a feltételek, egyszerű, pontos ez a tény, hogy egyes rendelkezések venni a megfelelő magatartásra az eljárás. Én kamatláb egész ideje alatt ez a hitel 3% – a, a visszafizetés megtörtént havi, Ha bármikor, ha érdekel, kérlek írj nekem : spaeth.jean.michel@aol.fr
ANATOLE HONGROIS
2015-06-30 at 19:17
Ami megint a bíróságokat hozza előre az aljas és törvénytelen ítélkezésben. Most olvastam a Szegedi Ítélőtábla nem is olyan régen történt incidenséről. Egy idős férfi akinek egy tárgyalása volt a bírók kifeszítették majd ellene hoztak ítéletet. Az idős 83 éves bácsi nagyon mérges lett a bírókra és bombát motyogva felhívta az elnököt. A bíróság megijedt a papától és feljelentették. Elítélték, de, és itt a de, a Szegedi Ítélőtábla meg sem kérdezte miért mondta ezt a bohóckodást. Dr Harangozó Attila a Szegedi Ítélőtábla elnöke tartotta a tárgyallást, bizony elfelejtette, pedig oldalakat írnak a tudásáról, és ott is fényezik ahol nem kellene. De ez még mind semmi. Egy fiatal nőt is elítéltek Szegeden mert valami baja lett a zsidókkal, no meg kétsége támadt a holokauszt valódiságával is. Nem szabad elfelejteni, a Szegedi Bíróságon több a zsidó mint egy jól nevelt kutyában a bolha. DE azért egy levelet közre adok amiben rendre lett utasítva a Szegedi Ítélőtábla elnöke dr Harangozó Attila aki a törvénytelen ítéletet jóvá hagyta.
Szegedi Ítélőtábla, dr Harangozó Attila!
PF.II.20.513/2014/–201501,13.
Több alkalommal írtam levelet, de még válaszra sem méltatott ez a jogot felrúgó Szegedi Ítélőtábla nevű csúfos bohócokból álló zug színház, vezetője, dr Harangozó Attila elnök.
Mint írtam előző levelemben is, a KÚRIÁTÓL kapott levél tartalmazza, fellebbezésként elküldik az ítélőtáblának. Adtam egy lehetőséget a Szegedi Ítélőtábla elnökének 10 napot, de nem élt a lehetőséggel. Többet ér neki a nyilvánosság előtt bohóckodnia, mint a jogot követni ott ahol állítólag felesküdött az igazságra. Nem lepődtem meg, hogy nem válaszolt, hiszen csak duma láda a hasonló erkölcsű alak, mint a kinevezett elnök. Egy kérdésem, a zsidók mind ilyenek? Nem kell válaszolnia! De a 10 nap lejárt így a feljelentésemet elküldöm egyenlőre a
Magyar Helsinki Bizottságnak,
1054.Budapest,
Bajcsy Zs út 36-38.
Mellékelem az összes levelet, amit küldtem dr Harangozó Attila elnöknek és az Ítélőtáblának, a Strasbourgi Nemzetközi Bíróságnak. Most újra adok 10 napot, ha most sem válaszol a piszok nagy munkáját abba hagyva az Ítélő Tábla elnöke, dr Harangozó Attila újabb levelet küldök az
Európai Parlament
Bát.Altiero Spinelli
60 rue Wiertz/Wiertz straat 60
B-1047-Buxeles/Brussels
Nem értem ezt a magyarnak csúfolt dr Harangozó Attilát, nem szégyelli magát, kiteszi Szeged városát, a Szegedi ítélő táblát ilyen megalázott helyzetnek. Nem szégyelli magát dr Harangozó Attila, hogy több nemzetközi helyen csak a szegedi Ítélő tábla aljas jogtalanságát olvassák azok, akik Európa jövőjén dolgoznak. ( Megjegyzem, több mint 30 ország olvassa a Szegedi Ítélő tábla aljas húzásait ) Ezért és a hasonló jogot leszaró emberek miatt van Magyarország ilyen helyzetben. Kértem, ne szórakozzon velem, mert a végsőkig elmegyek az igazamat bemutatva.
Levélben mellékelem a Magyar Helsinki Bizottságnak írt levelemet.
Kérem levelem tudomásul vételét és újabb figyelmeztetés! A jogot tartsák be és így itélkezzenek mert a magyar polgárok adójából és az enyémből is élnek! Tudom, az Orbán kormánytól sem látnak mást mint a rablást, a jogtalanságot, de a nép nevében legyen ember dr Harangozó Attila!
Biharkeresztes. 29,06,2015.
Anatole Hongrois / Farkas Antal
Arany-gyémánt diplomás zeneszerző
Art-Platina díjas író-költő.
Megszívatott polgár
2015-12-09 at 18:09
Hé kor-lá-tolt Deák-no-né.
Tárgy: Nyafogás
Beidéztek bizony a bíróságra2015,12,07.-én, sőt még rabosítottak is a törvénytelenül eljárt foglaló miatt, és, bizony mert megsértettem egy bírósági foglalót. Becsületében, nem kell a szöveg, igenis van becsülete, higgyék el nekem, a bírósági ügyésznő adott neki egy használhatót a tárgyalás idejére, máshol nincs, nem lehet találni. No, ez a nő a szegedi közlekedési vállalat igénye szerint foglalt volna nálam. Parkolási jegy volt a rablási tét alapja. Ugyanis rám fogta ez a hírhedt rabló vállalat, hogy nem vettem parkolási jegyet. Pedig vettem és be is bizonyítottam nekik. De ugye a pénz bolonddá teszi a rablót és letagadja még azt is, hogy őt nő szülte, anyát nem is merek említeni. Tehát, mint szemfényvesztő szegedi bírósági végrehajtó azonnal lecsapott, mint kacsa a takonyra és a szegedi bírósági végrehajtó belemarkolt az ügybe. Rájött a címben arra, hogy nem is vagyok szegedi lakos.(Segítségért esedezett és másokat is megkérdezett, mert tudjuk milyenek a bírósági végrehajtók, tudatlanok, talán nem is tudnak írni, de a pénz, az beszél helyettük is.) Azonnal elküldték a Berettyóújfalui bírósági végrehajtónak a valaki Korláth Deákné részére, no de nem kell engem kijavítani, nem ingyen, hatalmas hasznot tett rá a szegedi rabló. Ez a valaki kor-lá-tolt Deák-no-né, azonnal szintén rátett egy hatalmas összeget és elküldte nekem. Nagyon mérges lettem, felhívtam telefonon és kérdések özönével árasztottam el az állítólagos okosnak nem mondható koponyáját, bocsánat, feltételezem, mert megint feljelent, szaladni fog egy bíró válláig, ott rábicsaklik és elsírja magát megkövült könnyeivel és bepanaszol. Ez a valaki kor-lá-tolt Deák-no-né nem adott semmi infót, sőt durván még megemelt hangján éreztette, ö a valaki én egy senki és nyugodtan fizessem ki a rám rabolt összeget, mert családja van és joga van a jogtalan haszonszerzésre. Nem tudtam még mindig miért is akar tőlem sok pénzt ez a valaki kor-lá-tolt Deák-no-né, nem volt a nőm hál Istennek, nem járok piros házba és onnan sem ismerem. Felhívtam a szegedi közlekedési vállalatot ahol egy idétlen hang elmondta, az ügyem még folyamatban, és az, hogy levonták az összeget majd egyszer visszafizetik, ha eszükbe jut. Újra a valaki kor-lá-tolt Deák-no-né, még mindig morcos volt, de itt már kiabált és handabandázott, mérges lettem és elküldtem a kurva anyjába. No, ezek után összeszűkült a szeme és a bugyija, azonnal keresett valahonnan egy elhasznált ceruzát és egy darab gyűrött papírt és írt a rendőrségnek egy siralmas levelet. Felolvasták, elsírtam én is magamat és az ügyésznő kölcsönzött papírzsebkendőt, de kérte adjam vissza neki, mert ki tudja mosni, spórolni kell a valaki kor-lá-tolt Deák-no-né részére). Leírta balra dőlt betűkkel (remélem, a grafológusok tudják már milyen ember ez a foglaló valaki kor-lá-tolt Deák-no-né) fél tőlem, a családját is félti, majd mellékelte a 300 darab papírzsebkendőt, amit a családjával sírtak össze teljesítménybérbe, a polgárok pénzéből kiszakítva a pénzecskét. A tárgyalás komikusan zajlott le, az ügyésznő dumája, mint egy bérgyilkos, de minimum apagyilkos (véletlenül nem anyagyilkos) motivációval ecsetelte az esetet. Nem volt ott törvényszegés a bírósági foglaló részéről, meg valami hasonló. Elítéltek, pedig mondtam ennek a valaki kor-lá-tolt Deák-no-nénak kellene itt lennie a helyemen, az ügyésznő csúnyán nézett rám, szeme nem szikrát szórt, becstelenséget, ravaszságot. Most legalább nyilvánosan is szerepeltem ebben az ügyben, hiszen polgárnak nem lehet igaza bírósághoz közeli majmok törvénytelen ügyeikhez. Olvastam egy cikket a SZABAD RIPORT oldalon ahol nagyon sok végrehajtót feljelentő osztotta meg bánatát. A végrehajtók, azok, akik Magyarországon olyan bért állapítanak meg, kérnek, ami jogtalan, és pofátlan, de elnézi a roma Orbán politika, mert a bűnügyek mellé alakítják a törvényeket, mint esetemben is. Ide ragasztanék egy kikapott részletet: „ Információink szerint mégis csak élhetünk – ingyenes – végrehajtási kifogással akkor, – ha törvénysértést tapasztalunk a végrehajtási eljárásban. Akár a végrehajtó, akár a közjegyző, vagy akár valamelyik bírósági dolgozó részéről. Azonban, ha ezen kifogás által vázolt törvénysértést a bíróság nem látja valósnak, (és ennek elég nagy a valószínűsége, hisz érdekes módon saját maga ellen, vagy a “csókosai” ellen kell eljárnia – akkor azon kívül, hogy elutasítja a kifogást, – akár rendbírsággal, vagy más büntetéssel sújthatja még pluszban az adóst.” Micsoda igazság, hasonló ügyem volt, akkor 156000 Ft-ot rabolt ki a foglaló, és minden fórumon végig mentem. Majd évek után megállapította a bíróság, a bírósági foglaló igazat mondott és az ügyet elejtik ellene. Meg sem kérdeztek. A bíróság csókosai egymás közt oldották meg a csalás és törvénytelen bűnügyet. Remélem azért valaki Deák-no-né családjából díjazza a törvénytelenül eljárt, bíró vállán sírdogáló anyucit, aki mindent megtesz családja érdekében, mint ahogy kivehető a gyűrt papirkájából a rendőrségi íratok szerint. Egy újabb mondat záró befejezésnek a SZABAD RIPORT oldaláról. „ Nagyon jól tudjuk, hogy gúzsba akarják kötni a népet, hogy ne tudjanak hivatalosan semmit sem tenni a saját kifosztásuk, s a családjuk megsemmisítése ellen, – de ezt nem szabad elfogadnunk! Küzdeni kell! Az utolsó pillanatig és még azután is!”