Tyson Fury nem tódított, valóban jótékonysági szervezeteknek adta azt a hétmillió fontot (két és félmilliárd forintot), amelyet a világbajnoki címmérkőzésért kapott. A nehézsúlyú bokszoló igazi példakép, saját démonaival megküzdve jutott fel tavaly decemberben újra a csúcsra, de nem felejtette el, hogy másoknak is kell a segítség.
Mindig is azok a sportolók érdekeltek igazán, akik emberileg is izgalmasak, saját útjuk van, amelyen következetesen végigmennek, széljárástól, történelemtől, nehézségektől függetlenül. A brit – vagyis ír-cigány (traveller) – Tyson Fury pontosan ilyen. Korábban megírtam már elképesztő élettörténetét, hogy egy lakókocsiban felcseperedve hogyan emelkedett fel a bokszvilág csúcsára, majd hullott vissza a mélybe, ahogyan azt is, miként sikerült ismét visszakapaszkodnia.
Fury pár éve Vlagyimir Klicsko legyőzése után minden motivációját elveszítette, inni, kábítószerezni kezdett, hatalmasra hízott és szinte nap mint nap a halállal foglalkozott. Nem túlzás – életveszélyes depresszió kínozta, nem csak a pályafutása, az élete is veszélyben volt.
Amikor százhatvan kilósra hízva bejelentette, hogy abbahagyja a kábulást, sokan csak reklámfogásnak, szánalmas tódításnak vélték az egészet, de ő kegyetlen nagy munkával, hatalmas fájdalmak árán újra csúcsformába került, nap nap után legyőzve önmagát. Bár a fogadóirodáknál bőven esélytelen (underdog) volt, december elsején döntetlent ért el Deontay Wilder ellen Amerikában, miután kibokszolta a jelen egyik – ha nem a – legveszélyesebb bunyósát. Az utolsó menetben olyan pofonból állt fel, amiből szinte lehetetlennek tűnt feltápászkodni.
Fury a nehézsúlyú mérkőzés előtt kijelentette, hogy a bevételét a rászorulóknak adja, sokan tamáskodtak, de azért nem kevesen hittek neki, korábban – kivéve amikor hülyéskedett – mindig betartotta a szavát. Most is.
A hírek szerint azóta bejárta Los Angelest és megdöbbentette, hogy mennyi a szegény és a hajléktalan arrafelé. Nem sokkal később Cardiffban bejelentette, hogy megtette, amit ígért, a meccspénzét olyan brit jótékonysági szervezeteknek adta, akik alkohol- és drog-rehabilitációval foglalkoznak, valamint a hajléktalanokon és a szegényeken segítenek.
Az igazán elképesztő, hogy hétmillió fontról, azaz nagyjából két és fél milliárd forintról van szó. Ennyit kapott a Wilder elleni meccsért, hogy aztán továbbadja azoknak, akiknek nagyobb szükségük van rá.
Nem is Furyról beszélnénk, ha nem mondta volna a következőket:
Azért tettem, hogy segítsek az embereknek, de nem várok érte dicséretet. Nem azért csináltam, hogy jótékonynak nevezzenek.
Ez egyébként igaz, ezt a bejelentést sem külön sajtótájékoztatón tette meg, hanem egy olyan előadáson, amelyet a rajongóinak tartott.
Most, miközben megszabadult hétmillió fonttól, készül a Wilder elleni visszavágóra, ahol most már ő lesz az esélyesebb. Azt mondta, neki mindegy, hol fognak megütközni, lehet Amerikában, Angliában, de ha kell, az Antarktiszra is elmegy. Én már tudom, hogy kinek fogok szurkolni.
Fotó: Talksport.com
khm
2019-02-11 at 16:58
Tényleg érdekes személyiség.
Mondjuk a stílusa,nem a boksz legmagasabb szintje,hiszen az emberek vérre menő bunyót akarnak látni,és ő inkább eltáncol az ütések elől. (amúgy kevesen szeretnének olyan ütésekbe belenézni,mint amibe a Wilders elleni meccsén belelépett.)
Ha vívásnak nevezzük,akkor ez inkább igaz Rá. Nem ölésre készült. Sokat üt,ám erőtleneket,azonban az felületet ér,szóval pont. Ennyi.
Az adakozására egyszerűen nem lehet szavakat találni.
khm
2019-02-11 at 16:59
Bocs Wilder.
Kétes
2019-02-11 at 17:57
Valóban nincsenek szavak erre!
jobb-ágy
2019-02-11 at 19:43
Furi egy figura!
Rizikó
2019-02-15 at 11:49
Érdekes egy treveller.
Nem kell heroizálni. Komoly bünözői multja van.Nem lehet pèldakèp.Nemrèg láttam a “angliai trevellerek” ŕémtetteit ahol szegèny munkanèlküliekre vadàsztak magy rabszolgákkènt tartottàk őket fogva hatalmas fallal körūlvett birtokukon, èheztetve kinozva,,vègūl leggyilkolva .Erről Mező úr nem irt ilyen lázas toleranciàval.