A Mi Hazánk Mozgalom szerint ünnepnappá kellene nyilvánítani augusztus 30-át, a második bécsi döntés kihirdetésének, vagyis Észak-Erdély Magyarországhoz visszatérésének évfordulóját – közölte a párt elnökhelyettese kedden Budapesten, majd a román nagykövetség előtt Dúró Dóra és Apáti István felgyújtotta a trianoni békeszerződés egy kinyomtatott példányát.
Dúró Dóra a Románia budapesti nagykövetsége előtt, a román nemzeti ünnepen, az erdélyi románok által 1918-ban megfogalmazott gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján tartott sajtótájékoztatón felgyújtotta a trianoni békeszerződés ratifikálásról szóló 1921. évi XXXIII. törvény egy kinyomtatott példányát. Megjegyezte, a törvényt azóta sem helyezte hatályon kívül az Országgyűlés, annak ellenére sem, hogy azt kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom. Észak-Erdély visszatérésének napja a hazatérés napjaként hivatalos állami ünnep lenne, amelyen a sikeres revíziókról, így Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék egy részének visszatéréséről is meg lehetne emlékezni – mondta a független parlamenti képviselő.
Úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot ma is hátrányosan megkülönböztetik Romániában, üldözik a jelképhasználatot, akadályozzák a magyar nyelv használatát és a területi autonómia kialakítását. A Mi Hazánk szerint ezért szégyenletes Áder János köztársasági elnök június 4-én tett nyilatkozata, miszerint Magyarország a második világháború óta annak ellenére sem élt a szomszédéival szemben területi követelésekkel, hogy arra a történelem lehetőséget kínált volna. Ez nem erény, hanem gyávaság, hiba és bűn – fűzte hozzá.
A békés revízió lehetőségével igenis élni kellene, és nem mondhatunk le arról az álomról, hogy egyszer minden magyar egy hazában élhessen.
– mondta Dúró Dóra. Apáti István alelnök, független parlamenti képviselő a világtörténelem egyik legigazságtalanabb döntésének nevezte a trianoni békeszerződést. A sajtótájékoztató végén lakossági bejelentésre a rendőrök igazoltatták Dúró Dórát és Apáti Istvánt, felírták az adataikat, illetve megvárták, amíg a politikusok eltakarítják a nagykövetség előtti járdáról a felgyújtott iratköteg maradványait.
Forrás: Facebook, MTI, Fotó: Facebook
Királytigris
2020-12-01 at 16:41
VESSZEN TRIANON!!!
gyozo2018
2020-12-01 at 16:44
Jogos.
Gáspár Anette
2020-12-01 at 16:46
De azért ez még nem elegendő, hogy elefeledjük= Dúró Dóra évekig Gyurcásny uszályában utazott, és vélhetően most is, bármikor visszaállna a Toroczkai-Novák-Dúró trió, s a MiHaM nem egyszer szavazott együtt Gyurcsányékkal a magyarok ellenében.
gyurcsányiviktor
2020-12-01 at 17:19
Jóllehet, ez nem szolgálja a “békeharc” mai érdekeit, azonban a végcéllal azonosulni tudok.
Ha mindig csak hátrálunk és meghunyászkodunk, a “szeretve tisztelt” rabló szomszédaink – “merjünk kicsik lenni” – soha nem vesznek majd komolyan bennünket.
A politikai konformizmus csak a “szeretve tisztelt” rabló szomszédaink eddig is nagy pofáját növeli még nagyobbra.
el somorrito
2020-12-01 at 17:24
“A sajtótájékoztató végén lakossági bejelentésre a rendőrök igazoltatták Dúró Dórát és Apáti Istvánt,”
Nem a Románok nyomták fel a nagykövetségről ?
Mert ha tényleg lakossági bejelentés történt, akkor a q.va anyját a hazátlan gec.jének. Húzzon innen a p.csába.
nincs jóságos Hitler!
2020-12-01 at 17:30
A második bécsi döntéssel Hitler duplán elérte a célját:
1. Az akkori magyar vezetők/bábok beálltak mögé, így még több magyar honfitársunk pusztult el a fronton, a haláltáborban, vagy az otthonában.
2. Még 2020-ban is van olyan hülye politikus és politikai párt, aki a magyargyilkos Hitlerben a jóságos megmentőt látja.
Trianon elsősorban a minket megszálló osztrák birodalom bűne volt, amely akaratunkon kívül belevitt minket a pusztító első világháborúba. A második bécsi döntés (1940) nem volt megoldás az első VH utáni trianoni döntésre, viszont még több magyar pusztult el az osztrák szobafestő oldalán.
el somorrito
2020-12-01 at 17:32
Hát, igen, elgondolkodtató a románok trianon ünnepe.
Válaszképpen Simán bevállalnám Észak-Erdély visszatértének megünneplését.
Csak az a gond vele, hogy nemzetközi mércével mérve egy negatív megítélés alá eső folyamat egyik állomása volt. Míg a trianoni békeszerződés azóta meg lett erősítve Párizsban a II. vh után.
Yoggi
2020-12-01 at 17:39
@Gáspár Anette: persze. Hiszen Gyurcsány érdeke, hogy legyen a FIDESZ-től jobbra egy párt (mivel a JOBBIK elment onnan), akire lehet mutogatni. A JOBBIK 20%-os párt volt. Most 5%. A MiHaM kb 3%. Mit gondol, a maradék kb. 12% szélsőjobboldali eszméket valló szavazó most melyik párttal szimpatizál?
Nehéz ezeket elfogadni, értem én, de a hatalomhoz ők is kellenek a FIDESZ-nek, a látszat miatt meg a Dúró-Novák-Toroczkai féle szélsőjobboldali/antiszemiták is.
Hesslerezredes
2020-12-01 at 17:44
Nem felgyújtani kell, hanem felmondani.
Felmondani a területi rendelkezéseket, minimum romániával szemben.
Ahogy anno a nagyhatalmak romániának adtak mandátumot Erdély igazgatására úgy most ezt a mandátumot kérjük mi – mi tudjuk vállalni a kollektív kisebbségi jogok biztosítását minden szinten az erdélyi románoknak állandó nemzetközi ellenőrzés mellett, valójában az egész Erdélynek nyújtott autonómiával.
Nekünk jó egy föderatív berendezkedés is.
Únió Erdéllyel.
A Középeurópai Egyesült Államok keretén belül.
Ha eszük lenne ehhez másnap csatlakozna Horvátország, Szlovénia és ha megjön az eszük, akkor a Szlovákok is.
el somorrito
2020-12-01 at 17:47
@nincs jóságos Hitler!
“A második bécsi döntés (1940) nem volt megoldás az első VH utáni trianoni döntésre,”
Dehogynem volt az. Nagyon is megoldás volt. A gond az volt, hogy ez egy agresszor, és későbbi vesztes gyámkodásával történt. Amúgy nemzetközi szinten egy szót sem emeltek ellene akkor.
Tulajdonképpen ezt a területi felosztást az első világháború végén is el lehetett volna érni, ha Károlyi nem tesz keresztbe a katonai ellenállás híveinek. (Pl. székely hadosztály) Sopron, és Balassagyarmat példája igazolja, hogy ha tömeges fegyveres ellenállás lett volna a magyarlakta területeken, a háborúba belefáradt Antant máshol húzta volna meg a határokat.
csakafidesz
2020-12-01 at 17:57
Óh, én megelégedtem Clemanceau szobrának leköpésével Párizsban.
Pisze Matyi
2020-12-01 at 19:15
Én még emlékszem arra,amikor az akkori fideszesek Trianon ellen
voltak!….
odu
2020-12-01 at 21:22
Hát nem tudom, valahogy nem ülnek náluk a szimbólumok /karácsonykor kereszt és nem betlehemi jászol,Trianon nem jun.4.-én, gárda stb/kéne oda valami hozzáértő ember akinek nincs “küldetése”. Hasznos ítani kéne 5-10% emberke szavazatát.
sandrabanda
2020-12-01 at 22:52
Jók az ilyen akciók, kellenek. Fel kell rázni az emberek figyelmét, hogy mivel kell foglalkozni. Viva Magna Hungaria! Követeljük vissza ami a mienk!!! Vissza a Mi Országunkat! Trianon sincs kőbe vésve!!!!!!!
istván jános ernő egresi
2020-12-02 at 17:19
“nincs jóságos Hitler!” e-mail hozzászólása, az első világháborút, és előzményeit illetően, hiányos ismeretekre vall, ezért idézek alapművekből, mert az abban foglaltak teljesen helytállóak:
“A világháború okai:
– a német gazdasági fellendülés nyomán fakadó ipari, kereskedelmi és gyarmatpolitikai ellentétek,
– a keleti kérdés,
– a nemzetiségi eszme túlnövései: a pánszlávizmus, a nagyszerb eszme, a “Mare Romania” kérdése, és az olasz irredenta,
– a francia revanche.”
Forrás: Czékus Zoltán: Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme, Budapest, 1925. I. kötet, “A világháború valódi okai”.
„A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.” Spaljaković, szentpétervári szerb követ Belgrádba, 1914. júliusban küldött táviratából.
Forrás: Elisabeth Heresch: II. Miklós. Gyávaság, hazugság, árulás. Az utolsó orosz cár élete és halála, Budapest, 1995.
„Az ország elégtételt követelt Szerbia részéről. Gyávasággal, hitvány megalkuvással vádoltak mindenkit, aki más nézeten volt. Itt már neki (gróf Tisza Istvánnak – megjegyzés tőlem) is a becsülete látszott kockán forogni. De végleg Tschirsky, a Bécsbe akkreditált német birodalmi nagykövet találta őt szíven, aki a következő kijelentést tette: A Birodalom szemében rossz fény vetülne az Osztrák-Magyar Monarchiára, ha a szerbek állandó kihívására tehetetlennek bizonyulna. Berlin a monarchiától energikus cselekedetet vár.”
Forrás: Dr. Csermőy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak, Budapest, 1996. Gróf Tisza István című fejezet.
További művek (“egész” könyvet nem idézhetek):
Andrássy Gyula gróf: Diplomácia és világháború, Budapest, 1921, újra kiadva 1990. Internetről letölthető!
Horánszky Lajos: Tisza István és kora, I-II, Budapest, 1936, újra kiadva: 1994.
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért (Ausztria-Magyarország szétrombolása). Budapest, 1997. A könyv fülszövege: „A Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről – új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt.”
Még az 1867-1918 közötti (illetve korábbi)időszakhoz:
„Aki történelmünket ismeri, tudja, hogy éppen egy évvel születésem előtt hozta létre Deák Ferenc, „a haza bölcse”, Ausztria és Magyarország között a „kiegyezést”, ahogyan Budapest és Bécs kölcsönös megbékülését nevezni szokás. Amióta Habsburg I. Ferdinándot 1527-ben megkoronázták, a magyar nemesség és a Habsburgok állandóan viszálykodtak, akárcsak a német-római szent birodalomban a fejedelmek és a rendek. A Kossuth vezetése alatt lefolyt 1848-49-es szabadságharcban a Habsburgokat a magyar tróntól megfosztották, és Ferenc József, az ifjú uralkodó, csakis az oroszok segítségével – akik akkor hatoltak be először hazánkba – tudta uralmát Magyarországra ismét kiterjeszteni. 1867-ben aztán Magyarország ősi szuverenitását újra elismerték. Ferenc József megkoronáztatta magát, és független, alkotmányos magyar kormányt nevezett ki.”
Forrás: Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa – História, Budapest, 1993.
“Sokszor iparkodtam … a Habsburg-uralom mérlegét megállapítani a hazánkra gyakorolt hatás tekintetében. Arra az eredményre jutottam, hogy annak sokféle hátrányát ellensúlyozza – egyebektől eltekintve -, hogy … teljessé tette a Szent István által útba indított evolúciót a nyugati nemzetlét megvalósításához.”
Forrás: Gróf Apponyi Albert: Emlékirataim, Helikon, 2016.
Tény, hogy a “Nyugat” sokat változott – sok vonatkozásban a hátrányára, és a múltbéli “Nyugatért” sem kell “oda lennünk” -, de ez nem ok a kereszténység elhagyására, ez inkább a kereszténységben történő megerősödésre inspiráljon minket, mint lengyel barátainkat!
“… a magyar érdek követeli, hogy az osztrák – magyar monarchia nagyhatalmi állása csorbítatlanul fennmaradjon.” (Idézet gróf Tisza Istvántól, akinek szobra méltán került vissza az Országgyűlés épülete mellét). “Ezek, az 1903-ban hangoztatott gondolatok végső soron a Húsvéti cikk logikáját követik. Deák is leírta, hogy magyar érdek a ‘Habsburg-birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni’.” “Azaz, a magyarság biztonságát az erős Habsburg-nagyhatalom képes garantálni, s ennek természetesen egyik legfontosabb eszköze az erős hadsereg.”
Forrás: Tisza István, két korszak határán. Budapest, 2016, Országgyűlés Hivatala.
A fentiekkel (valamennyi idézettel)egyetértek; egyébként Tisza István – és akik világosan láttak -, mindnyájan tudták azt, hogy a cseh, és a szerb pánszláv-, valamint a nagy-román törekvések, a történelmi Magyar Királyság megbontására irányultak, függetlenül attól, melyik dinasztia adja az ország királyait, avagy kik az ország vezetői.
A Führer pedig – az osztrák származását megtagadva -, mindig németnek vallotta magát, és hiába fogadta több, mint százezer ember lelkesen, sohasem szerette Bécs városát.