trianon
Kétharmad ország
Már egy jó ideje azok vagyunk. A trianoni békediktátummal 1920. június 4-én a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság széthullott.
Trianon és a hazaárulás - Az Öreg vendége Jeney János térképész
A most doktori címét megvédő térképész szerint a százöt évvel ezelőtti Trianoni békediktátumot, nemcsak a nagyhatalmi érdekek generálták, nemcsak a Magyarországból létrejött kisállamok területéhsége okozta, hanem belső árulások.
Traumákat cipelve nincs felemelkedés
Feldolgozható-e a Trianon-trauma? – teszik fel rendszeresen a kérdést magyar körökben. Mostanság különösen joggal teszik, hiszen a genderlobbi állításaival ellentétben nem Pride-hónap, hanem Trianon-hónap van; ami sokkal, de tényleg nagyon-nagyon sokkal több embert érint. Csakhogy félrevezető a kérdés. Nem Trianon itt a probléma, hanem minden, ami belőle fakadt és eztán fakad majd. Amíg a traumáinkon nem tudunk úrrá lenni, addig nincs felemelkedés, önmagunkat húzzuk vissza.
Kocsmai igazságok – Trianonnal mindenki rosszul járt, az is, aki még mindig azt hiszi, hogy ő volt a győztes oldalon
Trianon a Kárpát-medence minden népére soha nem látott szenvedéseket hozott. A szlovákokat 1920 után a csehek nyomták el, a horvátokat a szerbek, a románok később megkapták Nicolae Ceaușescu-t, mindenki a második világháborút, és a szovjet megszállását. Talán csak a Trianon utáni Magyarország létezik nagyjából úgy és azon a területen, ahogy azt az okos győztesek elképzelték, mindegyik ország megszűnt vagy hatalmas területeket vesztett. A marxista történetírás ostobasága hatja át még mindig, hogy miként gondolkozunk az egykori Magyar Királyságról és a magyarságunkról. Nagyon ideje lenne végre ezekkel az ostobaságokkal szakítani. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban.
Trianon minden nap történik
„Lépjünk túl rajta, Trianon már a múlt, a jövővel foglalkozzunk!” Édes Istenem, mennyire lelombozó ez az oktalan, hedonista felelősség- és konfliktuskerülés, amellyel próbálják élni az életüket, gondtalanul bele a képzelt jövőbe, mintha a múlt ott se lenne! Hát ott van. Trianon nap mint nap történik, folyamatosan, akkor is, ha sokan próbálnak úgy tenni, mintha nem ez lenne a valóság.
Karácsony gúnyt űzött Trianonból: a főpolgármester szerint Budapest túl színes és túl gazdag a "csonka" országnak
Budapest frontembere is a maga sajátos módján "megemlékezett" a trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulójáról. Karácsony reggeli posztjának nem is kellene túl nagy jelentőséget tulajdonítani, annak ellenére, hogy már önmagában meglepő, hogy Karácsonynak eszébe jut a határon túli magyarság ezen a tragikus napon. De pár mondat után kibújik a szög a zsákból, és a városvezető rátérve a lényegre szépen összemossa a magyar nemzet tragédiáját az ő szivárványos Budapestjének "nehéz" sorsával.
Végállomás Trianon? Nem, nem soha!
Százöt év telt el. Egy kegyetlen évszázad és még öt év. Ezalatt az idő alatt a magyarság először úgy érezhette magát, 1920. június 4. után, mint a bokszoló, akit egy fárasztó meccs végén, a leintés után ütnek ki, de a bíró jót röhögve továbbot int, aztán hiába eszmél az áldozat, már csak kóválygó fejjel, éppen csak felfogni tudja a méltánytalan és becstelen végkifejletet. De együtt kell élnie vele. Mert ilyen igazságtalanságot nemzet ritkán szenvedett el a világtörténelem során, mint mi, magyarok. Azok a népek pedig, akik a korábbi évszázadokban, vagy évezredekben hasonlóval szembesültek, nos, közülük kevesen álltak fel a padlóról egy ilyen sunyi letaglózás után. Nekünk mégsem keseregnünk kell, hanem előre néznünk, mert itt vagyunk, még mindig itt! De sosem felejthetjük el, hogy mit és hogyan élt át ez a nemzet, kiknek köszönheti keserű XX. századi sorsát. De van jövő, van magyar jövő. Csak rajtunk múlik. A nemzetünk megcsonkítói pedig megkapják majd, ami nekik jár, mert az inga kileng erre, és kileng arra is, de végül a Jóisten segedelmével a megfelelő irányba áll be.
Emlékezzünk együtt Trianonra a Polgári Mulatóban!
Emlékezzünk együtt Trianonra! Nemzeti gyásznapunk a húsvéti feltámadás és pünkösd közötti időpontja jelképesen üzenet értékű. Mert akit Krisztusként feszítenek meg, az fel fog támadni. Az emberi akaraton túl, isteni gondviseléssel. Az esemény első felében Lentulai Krisztián, Kohán Mátyás és Budaházy György beszélgetnek Trianon sebéről és annak gyógyításáról. A második részben az élő Trianon és annak fájó realitása szól hozzánk Erdélyország történelem tudósának és újságírójának lelkével Kőö Artúr személyében, akivel Huth Gergely nyitja meg az eddig ki nem mondott hangokat.Ajánljuk még
Miért vannak még mindig kommunisták, és kik ők? – Illik Péter történész a Polbeatben (Élő felvétel ma 18.00-tól az R56 Sörözőben!)
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
