trianon
A Székely Hadosztály lehetetlen küldetése (Videó)
Közhelyesen szakmaiatlan feltevés a történettudományban a „mi lett volna ha…”, mégis ez szokott lenni az egyik legizgalmasabb kérdése is. Esetünkben pedig a „mi lett volna ha…” rendszerint Trianonra vonatkozik, és nem is alaptalanul. Annyiszor és annyi helyen lett valószerűtlenül, ráadásul a megszállóink számára legszerencsésebben elrontva az 1918 októbere és 1919 júniusa közti honvédelmünk, hogy az már szürreális. Amikor az ilyen hibák sorozata miatt már eleve térdre kényszerített országban, önálló kezdeményezésként, megalakult a Székely Hadosztály, annak rögtön nemcsak az óriási román túlerővel kellett felvennie a harcot, de folyamatosan a háta mögé is kellett néznie, a budapesti kommunista kormány áskálódásai és szabotázsai miatt. A győztes végkifejletre így esélyük sem volt az önkéntes honvédőknek, ám az egység megszervezése, felállítása és harci érdemei is megérdemlik, hogy a történelmünk dicsőséges lapjain szerepeljenek. Tari Tamás kutatóval jártunk utána ennek a bátor honmentő kísérletnek.
Nyolvan éve léptek a szovjet csapatok a trianoni Magyarország területére
A második világháborúban nyolcvan éve, 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg. Az akkor érvényes magyar határt azonban már egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én átlépte a szovjet haderő, amikor elfoglalta a székelyföldi Sósmezőt.
Trianonon lépjünk túl, az nem fáj a libsiknek, de az ukrán földekért az utolsó töltényig harcoljunk – Karanténvlog
Lassan itt az uborkaszezon, de a Karantén azért most is talált bőven muníciót a zavaros posványban. Kezdésnek a liberális elfogadás és szeretet jegyében a Magyar Pétert körberajongó őrültek már elhamvasztani, karóba húzni, agyonverni kívánnak újságírókat, elsősorban azokat, akik merészelnek írni a belvárosi tatárjárásról, amikor Magyar Péter tökrészegen balhézott, majd összerondított gatyában ténfergett és őgyelgett a budapesti éjszakában, miután kirakták a bulihelyről a biztonságiak. A hergelés és beteges viselkedés segítségével szinte szabadcsapatok alakultak, akik pusztítanának is a messiásért. Azt persze nem tudják, hogy mit miért kell tenni, de az nem is fontos manapság, elég az akarat. A Karantén ezen kívül rátalált a vergődő DK-ra is, akik már alig jelentkeznek, de Gyurcsány Ferenc még állja a sarat, hiszen időnként erőből harsogja, hogy az összes hibáért mindenki más felelős, ők viszont kitartanak, hiszen a bolsevikok 6-7 százalékos támogatottság mellett is többségben érzik magukat. Nem hagyhattuk ki Orbán Viktor kijevi látogatásának utózöngéit sem, hiszen rendkívül érdekes, hogy akik Trianonra csak legyintenek, az ország és a nemzet megcsonkítása érdektelen számukra, azok most annyira támogatják az ukránokat, hogy egyetlen négyzetcentiméternyi föld elvesztésébe se nyugodnak bele. Ezek az emberek itt élnek Magyarországon, ám a szívük nem a saját hazájukért dobog, és folyamatosan le is leplezik magukat. Nézzétek most is a Karantént!
Érdekes, az EP-választások előtt pár nappal Trianonról senki nem beszél Brüsszelben – EUnuch
Néhány nap van csak hátra az EP-választásig, így nem tehetünk mást, mint mérlegeljük az elmúlt időszakot és megpróbáljuk ebből levonni a logikus következtetéseket. Ahogy abból is, hogy az európai barátaink egy szóval sem említették meg a kontinens egyik legnagyobb tragédiáját: Trianont.
Semjén Zsolt: Trianont elfelejteni nem szabad, nem tudjuk és nem akarjuk
Trianont elfelejteni nem szabad, Trianont elfelejteni nem tudjuk és Trianont elfelejteni nem akarjuk - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Sátoraljaújhelyen, a Nemzeti Összetartozás Hídjának ünnepélyes átadóján.
Nem mondunk le róla, nem mondunk le rólatok
Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges – mikor Deák Ferenc ezeket a sorokat jegyezte, még nem is tudhatta, mi mindent elvesznek tőlünk, s hogy több mint száz év távlatából is milyen sokan kerülnek közel a lemondáshoz. Nem véletlenül volt ő a haza bölcse, váteszként megjósolta, mi vár hazánkra, s egyúttal útmutatást is adott, amit ha valamikor, talán most kell a leginkább észben tartanunk és kijelentenünk: nem mondunk le semmiről, ami a miénk!
A hazaárulás bére
Június 4-e minden magyar ember számára gyásznap. A nemzet számára kivégzést rendeltek el, ám az elítélt túlélte a kegyetlen csonkítást, és bár megfogyva, időnként megtöretve, de most is itt vagyunk a Kárpát-medencében. A magyarok sosem adják fel, akkor sem, ha a XX. század világégései, majd a bő négy évtizednyi kommunizmus felbecsülhetetlen károkat okozott is a nemzetnek, sokak szerint többet, mint a török és mongol pusztítás, mert a lelkek nehezebben gyógyulnak. Mégis, ahogy a test gyógyul, úgy a magyarság lelke is gyógyítja önmagát, mögöttünk évezredes múlt, hagyomány és rengeteg sikerrel megvívott élet-halál harc mutatja az utat és adja a példát. Árulók, renegátok pedig minden korszakban voltak, de sosem ők voltak többségben és sosem ők tudták maguk mögött a többséget. A tatárjárás és a török hódítás renegátjai, a Rákóczi szabadságharcot és az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot elárulók nyíltan szégyenfoltok maradnak, ahogy Károlyi Mihály, a nyilasok és a kommunisták is. A XXI. századra azonban eljutottunk oda, hogy a renegátok akarják megmondani, hogy hogyan merjünk kicsit lenni, merre vezessenek bennünket külföldről, és megpróbálják a múltat végképp eltörölni. De sosem ők lesznek többen.
Lázár János a PS-nek: A politikában nem elég okosnak lenni, harcolni is tudni kell (exkluzív videóinterjú)
"Szerintem a gyerekeket az riogatja, hogy ha a szülők verekszenek, vagy egy férj veri a feleségét és rendőrt kell hívni" - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott videóinterjúban Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter, a hódmezővásárhelyi körzet fideszes országgyűlési képviselője arra a hírre, hogy Magyar Péter gyermekvédelmi okból szeretné betiltatni a Fidesz háborús veszélyre figyelmeztető plakátjait. Hozzátette: nem a béke felé, hanem a háború felé haladunk. Magyar Péterről szólva így érvelt: Most van egy új balek, egy új stróman, akit föl lehet használni. Csakhogy nem a Fideszt gyengítik, hanem Magyarországot, ami sokkal nagyobb bűn! A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott geszti ünnepségről megjegyezte: "ma két miniszterelnöknek, a Magyarországot naggyá tevő Tisza Kálmánnak és a Magyarországot mindenáron megmenteni próbáló Tisza Istvánnak az otthonát avatjuk és emlékházzá formáljuk. Ez a tett is azt jelzi, hogy a Kárpát-medencében újra mi leszünk a legerősebb nemzet a következő években, és ezt tudatosan hirdetjük és vállaljuk, ezért politizálunk, ezért dolgozunk."
Mutassuk meg, hogy nem lehet nemzetünket szétszakítani! – A Nemzeti Összetartozás Napját Újbuda a Feneketlen-tónál ünnepli, a 2019-ben elültetett fánál
2019. június 4-én Újbuda testvértelepüléseinek vezetőivel a Feneketlen tónál elültettük az Összetartozás fáját – idézte fel felhívásában Csernus László Újbuda Fidesz-KDNP-s képviselője hétfői Facebook-bejegyzésében. Ugyanakkor mindenkit arra kért, hogy a hagyományt folytatva 2024. június 4-én is zarándokoljanak el ehhez a fához, és „az emlékezés és az összetartozás jelképeként” kössenek a fára egy nemzeti szalagot.Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Már polgárháborúval fenyeget Ruszin-Szendi Romulusz?
A Tűzfalcsoport elemzésében mutat rá, Ruszin-Szendi Romulusz szavai burkolt fenyegetést jelentenek.
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
