trianon
Bármibe fogott, azt hittel és szorgalommal végezte – Száz éve született a katona, a történész, a filmcézár, Nemeskürty István
Napra pontosan száz éve látta meg a napvilágot Nemeskürty István, akinek nevével számtalan műfajban találkozhattunk a könyvtárak vagy éppen a könyvesboltok polcain, mégsem ismert széles közönség előtt az életútja. Pedig a magyar kultikus filmek jelentős részét többek közt neki köszönhetjük, ráadásul nemcsak egy területen alkotott maradandót. Magyarságát és keresztény értékrendjét sohasem tagadta meg, történelmünk főbb pontjai között ok-okozati összefüggéseket keresett, amelyet igyekezett minél szélesebb körnek bemutatni. Ugyanakkor életét meghatározta a Trianon-trauma, amely egy idő után a Horthy Miklós iránti ellenszenvben mutatkozott meg.
Trianon nemcsak a múlt, hanem a jelen is – 13 pontban Ungváry Krisztián történelemtagadásáról
Amikor láttam, hogy létrejött a vita, és még nem ismertem a tartalmát, illetve a körülmények színvonalát sem, azt írtam, hogy helyes, hogy Máthé Áron beleállt a vitába. Most, hogy alaposan végighallgattam, még inkább ezt gondolom. Ha nincs ott, Trianon kapcsán több valótlanság marad a levegőben, és ez igenis felelősség, hogy ne így legyen. Ráadásul vállalni kell a vitát. Vendégszerzőnk, Névai Gábor kommunikációs szakember, szerkesztő elemzése Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és Ungváry Krisztián emlékezetes vitájának egyik meghatározó szegmenséről. A vitát a KözTér YouTube-csatorna szervezte.
Krasznahorkai László kiment Stockholmba, hogy egy svéd lapban szemétládának nevezze honfitársait
Már-már megszokottá vált, hogy egy magyar balliberális művész kimegy külföldre egy díjátadóra, ahol elvileg a saját hazáját kéne képviselnie, ehelyett szélsőjobbozza Magyarországot, a magyarok többségét pedig szemétládának nevezze. Ismerős fogatókönyv.
A Székely Hadosztály lehetetlen küldetése (Videó)
Közhelyesen szakmaiatlan feltevés a történettudományban a „mi lett volna ha…”, mégis ez szokott lenni az egyik legizgalmasabb kérdése is. Esetünkben pedig a „mi lett volna ha…” rendszerint Trianonra vonatkozik, és nem is alaptalanul. Annyiszor és annyi helyen lett valószerűtlenül, ráadásul a megszállóink számára legszerencsésebben elrontva az 1918 októbere és 1919 júniusa közti honvédelmünk, hogy az már szürreális. Amikor az ilyen hibák sorozata miatt már eleve térdre kényszerített országban, önálló kezdeményezésként, megalakult a Székely Hadosztály, annak rögtön nemcsak az óriási román túlerővel kellett felvennie a harcot, de folyamatosan a háta mögé is kellett néznie, a budapesti kommunista kormány áskálódásai és szabotázsai miatt. A győztes végkifejletre így esélyük sem volt az önkéntes honvédőknek, ám az egység megszervezése, felállítása és harci érdemei is megérdemlik, hogy a történelmünk dicsőséges lapjain szerepeljenek. Tari Tamás kutatóval jártunk utána ennek a bátor honmentő kísérletnek.
Nyolvan éve léptek a szovjet csapatok a trianoni Magyarország területére
A második világháborúban nyolcvan éve, 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg. Az akkor érvényes magyar határt azonban már egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én átlépte a szovjet haderő, amikor elfoglalta a székelyföldi Sósmezőt.
Trianonon lépjünk túl, az nem fáj a libsiknek, de az ukrán földekért az utolsó töltényig harcoljunk – Karanténvlog
Lassan itt az uborkaszezon, de a Karantén azért most is talált bőven muníciót a zavaros posványban. Kezdésnek a liberális elfogadás és szeretet jegyében a Magyar Pétert körberajongó őrültek már elhamvasztani, karóba húzni, agyonverni kívánnak újságírókat, elsősorban azokat, akik merészelnek írni a belvárosi tatárjárásról, amikor Magyar Péter tökrészegen balhézott, majd összerondított gatyában ténfergett és őgyelgett a budapesti éjszakában, miután kirakták a bulihelyről a biztonságiak. A hergelés és beteges viselkedés segítségével szinte szabadcsapatok alakultak, akik pusztítanának is a messiásért. Azt persze nem tudják, hogy mit miért kell tenni, de az nem is fontos manapság, elég az akarat. A Karantén ezen kívül rátalált a vergődő DK-ra is, akik már alig jelentkeznek, de Gyurcsány Ferenc még állja a sarat, hiszen időnként erőből harsogja, hogy az összes hibáért mindenki más felelős, ők viszont kitartanak, hiszen a bolsevikok 6-7 százalékos támogatottság mellett is többségben érzik magukat. Nem hagyhattuk ki Orbán Viktor kijevi látogatásának utózöngéit sem, hiszen rendkívül érdekes, hogy akik Trianonra csak legyintenek, az ország és a nemzet megcsonkítása érdektelen számukra, azok most annyira támogatják az ukránokat, hogy egyetlen négyzetcentiméternyi föld elvesztésébe se nyugodnak bele. Ezek az emberek itt élnek Magyarországon, ám a szívük nem a saját hazájukért dobog, és folyamatosan le is leplezik magukat. Nézzétek most is a Karantént!
Érdekes, az EP-választások előtt pár nappal Trianonról senki nem beszél Brüsszelben – EUnuch
Néhány nap van csak hátra az EP-választásig, így nem tehetünk mást, mint mérlegeljük az elmúlt időszakot és megpróbáljuk ebből levonni a logikus következtetéseket. Ahogy abból is, hogy az európai barátaink egy szóval sem említették meg a kontinens egyik legnagyobb tragédiáját: Trianont.
Semjén Zsolt: Trianont elfelejteni nem szabad, nem tudjuk és nem akarjuk
Trianont elfelejteni nem szabad, Trianont elfelejteni nem tudjuk és Trianont elfelejteni nem akarjuk - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Sátoraljaújhelyen, a Nemzeti Összetartozás Hídjának ünnepélyes átadóján.
Nem mondunk le róla, nem mondunk le rólatok
Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges – mikor Deák Ferenc ezeket a sorokat jegyezte, még nem is tudhatta, mi mindent elvesznek tőlünk, s hogy több mint száz év távlatából is milyen sokan kerülnek közel a lemondáshoz. Nem véletlenül volt ő a haza bölcse, váteszként megjósolta, mi vár hazánkra, s egyúttal útmutatást is adott, amit ha valamikor, talán most kell a leginkább észben tartanunk és kijelentenünk: nem mondunk le semmiről, ami a miénk!Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
