trianon
Bármibe fogott, azt hittel és szorgalommal végezte – Száz éve született a katona, a történész, a filmcézár, Nemeskürty István
Napra pontosan száz éve látta meg a napvilágot Nemeskürty István, akinek nevével számtalan műfajban találkozhattunk a könyvtárak vagy éppen a könyvesboltok polcain, mégsem ismert széles közönség előtt az életútja. Pedig a magyar kultikus filmek jelentős részét többek közt neki köszönhetjük, ráadásul nemcsak egy területen alkotott maradandót. Magyarságát és keresztény értékrendjét sohasem tagadta meg, történelmünk főbb pontjai között ok-okozati összefüggéseket keresett, amelyet igyekezett minél szélesebb körnek bemutatni. Ugyanakkor életét meghatározta a Trianon-trauma, amely egy idő után a Horthy Miklós iránti ellenszenvben mutatkozott meg.
Trianon nemcsak a múlt, hanem a jelen is – 13 pontban Ungváry Krisztián történelemtagadásáról
Amikor láttam, hogy létrejött a vita, és még nem ismertem a tartalmát, illetve a körülmények színvonalát sem, azt írtam, hogy helyes, hogy Máthé Áron beleállt a vitába. Most, hogy alaposan végighallgattam, még inkább ezt gondolom. Ha nincs ott, Trianon kapcsán több valótlanság marad a levegőben, és ez igenis felelősség, hogy ne így legyen. Ráadásul vállalni kell a vitát. Vendégszerzőnk, Névai Gábor kommunikációs szakember, szerkesztő elemzése Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és Ungváry Krisztián emlékezetes vitájának egyik meghatározó szegmenséről. A vitát a KözTér YouTube-csatorna szervezte.
Krasznahorkai László kiment Stockholmba, hogy egy svéd lapban szemétládának nevezze honfitársait
Már-már megszokottá vált, hogy egy magyar balliberális művész kimegy külföldre egy díjátadóra, ahol elvileg a saját hazáját kéne képviselnie, ehelyett szélsőjobbozza Magyarországot, a magyarok többségét pedig szemétládának nevezze. Ismerős fogatókönyv.
A Székely Hadosztály lehetetlen küldetése (Videó)
Közhelyesen szakmaiatlan feltevés a történettudományban a „mi lett volna ha…”, mégis ez szokott lenni az egyik legizgalmasabb kérdése is. Esetünkben pedig a „mi lett volna ha…” rendszerint Trianonra vonatkozik, és nem is alaptalanul. Annyiszor és annyi helyen lett valószerűtlenül, ráadásul a megszállóink számára legszerencsésebben elrontva az 1918 októbere és 1919 júniusa közti honvédelmünk, hogy az már szürreális. Amikor az ilyen hibák sorozata miatt már eleve térdre kényszerített országban, önálló kezdeményezésként, megalakult a Székely Hadosztály, annak rögtön nemcsak az óriási román túlerővel kellett felvennie a harcot, de folyamatosan a háta mögé is kellett néznie, a budapesti kommunista kormány áskálódásai és szabotázsai miatt. A győztes végkifejletre így esélyük sem volt az önkéntes honvédőknek, ám az egység megszervezése, felállítása és harci érdemei is megérdemlik, hogy a történelmünk dicsőséges lapjain szerepeljenek. Tari Tamás kutatóval jártunk utána ennek a bátor honmentő kísérletnek.
Nyolvan éve léptek a szovjet csapatok a trianoni Magyarország területére
A második világháborúban nyolcvan éve, 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg. Az akkor érvényes magyar határt azonban már egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én átlépte a szovjet haderő, amikor elfoglalta a székelyföldi Sósmezőt.
Trianonon lépjünk túl, az nem fáj a libsiknek, de az ukrán földekért az utolsó töltényig harcoljunk – Karanténvlog
Lassan itt az uborkaszezon, de a Karantén azért most is talált bőven muníciót a zavaros posványban. Kezdésnek a liberális elfogadás és szeretet jegyében a Magyar Pétert körberajongó őrültek már elhamvasztani, karóba húzni, agyonverni kívánnak újságírókat, elsősorban azokat, akik merészelnek írni a belvárosi tatárjárásról, amikor Magyar Péter tökrészegen balhézott, majd összerondított gatyában ténfergett és őgyelgett a budapesti éjszakában, miután kirakták a bulihelyről a biztonságiak. A hergelés és beteges viselkedés segítségével szinte szabadcsapatok alakultak, akik pusztítanának is a messiásért. Azt persze nem tudják, hogy mit miért kell tenni, de az nem is fontos manapság, elég az akarat. A Karantén ezen kívül rátalált a vergődő DK-ra is, akik már alig jelentkeznek, de Gyurcsány Ferenc még állja a sarat, hiszen időnként erőből harsogja, hogy az összes hibáért mindenki más felelős, ők viszont kitartanak, hiszen a bolsevikok 6-7 százalékos támogatottság mellett is többségben érzik magukat. Nem hagyhattuk ki Orbán Viktor kijevi látogatásának utózöngéit sem, hiszen rendkívül érdekes, hogy akik Trianonra csak legyintenek, az ország és a nemzet megcsonkítása érdektelen számukra, azok most annyira támogatják az ukránokat, hogy egyetlen négyzetcentiméternyi föld elvesztésébe se nyugodnak bele. Ezek az emberek itt élnek Magyarországon, ám a szívük nem a saját hazájukért dobog, és folyamatosan le is leplezik magukat. Nézzétek most is a Karantént!
Érdekes, az EP-választások előtt pár nappal Trianonról senki nem beszél Brüsszelben – EUnuch
Néhány nap van csak hátra az EP-választásig, így nem tehetünk mást, mint mérlegeljük az elmúlt időszakot és megpróbáljuk ebből levonni a logikus következtetéseket. Ahogy abból is, hogy az európai barátaink egy szóval sem említették meg a kontinens egyik legnagyobb tragédiáját: Trianont.
Semjén Zsolt: Trianont elfelejteni nem szabad, nem tudjuk és nem akarjuk
Trianont elfelejteni nem szabad, Trianont elfelejteni nem tudjuk és Trianont elfelejteni nem akarjuk - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Sátoraljaújhelyen, a Nemzeti Összetartozás Hídjának ünnepélyes átadóján.
Nem mondunk le róla, nem mondunk le rólatok
Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges – mikor Deák Ferenc ezeket a sorokat jegyezte, még nem is tudhatta, mi mindent elvesznek tőlünk, s hogy több mint száz év távlatából is milyen sokan kerülnek közel a lemondáshoz. Nem véletlenül volt ő a haza bölcse, váteszként megjósolta, mi vár hazánkra, s egyúttal útmutatást is adott, amit ha valamikor, talán most kell a leginkább észben tartanunk és kijelentenünk: nem mondunk le semmiről, ami a miénk!Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors.
