Bukarest csak kizsigerelte a parajdi sóbányát, a helyi székelyek megélhetése másodlagos volt
Az első letaglózó hírek után még elhamarkodott volna ítélkezni a parajdi sóbánya pusztulásának felelőseiről, de az biztos, hogy a Székelyföld talán legtöbb turistát vonzó attrakciója egyhamar nem tud látogatókat fogadni. A bánya tizenegy szintje óráról órára telik fel vízzel, miután - a heves esőzések hatására - a megszokott vízhozamának százszorosára áradt a Korond patak, aminek most minden vize a bányába ömlik. Még nem tisztázott, hogy az évek óta egyre súlyosabb beázások megakadályozására végzett munkálatok, azaz a patak - most megsemmisült - mesterséges mederbe terelése okolható-e a katasztrófáért, de egy biztos: a helyi magyar vállalkozók, amit csak lehetett, kimentettek a látogatótérből, s már gyertyákkal, koszorúkkal siratják a környékbeliek legfőbb megélhetési forrását.
Közleményben reagált a román Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbánya beázásával kapcsolatos keddi, rendkívül rossz fordulatra. Ők sem tudják felbecsülni a kár mértékét, ami „a parajdiak mindennapi életét is súlyosan befolyásolja”. A szakemberek sem tudják felvenni a harcot a Korond-patakkal, amelynek vízhozama kedden elérte a 60 köbmétert másodpercenként, százszorosát a megszokottnak, és a víz folyamatosan ömlik be a sóbányába - tudósított a Székelyhon.ro. Így folytatták:
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) kedden kiadott közleményében emlékeztet, az elmúlt napokban, hetekben sürgősségi munkálatokba kezdett, hogy elkerülje az újabb beázásokat, illetve az úgynevezett szuffóziót. Többek között betonoztak és szigeteltek a patakmeder kritikusabb pontjain, új elkerülő csatorna építésébe fogtak, valamint két gátat is emeltek a vízhozam szabályozására – emelték ki a közleményben.
A jelenlegi helyzetben „a bányaterület megközelíthetetlen, így az ott dolgozó személyek és munkagépek szünetelnek. Amíg a vízhozam nem csökken, a munkálatok sem folytatódhatnak.” Szakértők folyamatosan figyelik a helyzet alakulását, és már megrendeltek egy geofizikai szakvéleményt is, amelynek eredményeit május 28-ára, szerdára várják. A kár mértékét egyelőre még a Salromnál sem tudják felbecsülni pontosan, de mint írják, „az anyagi veszteségek mellett a parajdi közösség mindennapi életét is súlyosan befolyásolja az árvíz”.
Egy biztos, Parajd lakossága önkéntesen dolgozott a frissen felhúzott gátak megerősítésén, mindhiába, azok ugyanis átszakadtak. A Székelyhon kommentelői közül a legtöbben a bukaresti állami vállalatot okolják, amely a román rekviráció óta birtokolja a sóbányát. A Sóvidéken már a római kor óta bányásznak sót, a székelyeknek a középkor óta előjoguk volt az ásványkincs kitermelésére, amit Trianon után vettek elő tőlük. Most sokan dühösen hibáztatják a meggondolatlan erdőgazdálkodást is, a nem várt árhullám miatt. A bánya beázása évek óta ismert probléma, nem tudni, hogy a sok halogatás után, az utolsó pillanatban, kapkodva elvégzett munka és a patak elterelése mennyiben járult hozzá a katasztrófához.
Már gyászolják a megélhetésüket a székelyek
Gyászos kép fogadja a Parajdra érkezőket, az egész település hangulatára rányomta bélyegét a bányabezárás - írja a Székelyhon. A katasztrofális helyzet rányomta a hangulatát az egész településre, a helyiek a bányabejárat közelében gyertyákat helyeztek ki, gyászolva a szezont, a turizmust, sokuk megélhetési forrását.
Megdöbbentő látvány
Az erdélyi magyar Médiatér által közreadott drónfelvételen látható, amint teljes mértékben elnyeli a százszorosára áradt, elterelt Korond patak vizét a bánya beszakadt födéme:
Az Udvarhelyi Hírportál öt nappal ezelőtt figyelmeztetett az óriási bajra
A Székelyudvarhelyi újságíró kollégák öt napja írtak oknyomozó riportot a Parajdon tapasztalt baljós jelekről. A bukaresti cég nekik sem volt hajlandó nyilatkozni, de névtelen forrásoktól megtudták, hogy "már 2007–2008-ból vannak tanulmányok arról, hogy később problémák lehetnek, mert a Korond-patak közvetlenül a bánya tövében folyik el, és a sóréteg egészen a patak széléig felér, kevés az iszapos lerakódás, ami elválaszthatná őket egymástól. Éppen ezért már régóta téma, hogy a patak medrét valamilyen formában meg kellene erősíteni, hogy a bányába ne juthasson le a víz.
De senki nem tett semmit. Sőt, még korábban beszéltem egy kolozsvári geológussal, ő is azt mondta, hogy több tíz éve ez már ismert volt, hogy ezzel valamit kezdeni kell
– mondta a helyi civilek, neve elhallgatását kérő képviselője. Négy–öt évvel ezelőtt kezdődtek az intenzívebb szivárgások, és körülbelül egy évvel ezelőtt egy hónapon át volt zárva a bánya, egy-másfél szint telt fel vízzel – idézte fel. Akkor épp kampányidőszak volt, a politikum megígérte, hogy segíteni fognak. De azóta sem történt semmi – és ez a történet egyik kulcseleme - figyelmeztetett az Udvarhelyi Hírportál, amely képeket is közölt s sebtében megkezdett, kármentő munkálatokról:
Pedig, „megélhetés szempontjából ennek a régiónak a sóbánya egy hatalmas kiesés, érvágás lenne, ha az megszűnne.” Külföldi és belföldi turistáknak egyaránt célpont a bánya, akkor is, ha például Szovátán vagy Udvarhelyen szállnak meg, mert öt nap alatt bejárják a térséget. A bánya gyógyturizmusáról nem is beszélve.
Mindenki pánikban van, a megélhetésükről van szó, tehát nem arról van szó, hogy holnap egy lejjel drágább lesz a kenyér, hanem holnaptól nem lesz kenyérre való
írták
a május 23-án közzétett riportban.Forrás: Székelyhon.ro, Udvarhelyi Hírportál, PS-gyűjtés. Vezető kép: virágok és mécsesek a parajdi sóbánya bejáratának közelében, fotó: Székelyhon.
