trianon
Nemzetünk sírásóinak temetésén vagyunk
A trianoni békediktátum egy elsőre talán furcsának tűnő párhuzammal az arab tavasz után kialakuló államalakulatokhoz hasonló zavarodott, csonkolt entitást hagyott maga mögött. Az Európa destabilizálását célzó újkori módszereket nem 10 éve találta fel egy aktakukac Langley-ben, hanem az egyes korok éppen hullámtarajon lovagló nemzeteinek bevett eljárása volt. A románoknak nem kellett bevonulni a Tisza vonaláig: ha összeomlik a csonka Magyarország (és miért is ne omlott volna?), majd lehet újra osztozkodni. A nagyhatalmak megfenték a szomszédos népek késeit, amivel az I. világháborút követően a megmaradt magyarságra vadásztak bosszúszomjasan. A Kisantant modern kifejezéssel élve "jogállami felhatalmazást" élvezett Nyugatról a magyarság felszámolására. Most pedig nyissuk ki a szemünket, nézzünk körül. A franciák és az angolok városait egykori alattvalóik leszármazottai gyújtják fel, Amerika meg saját magát. A hóhérainknak küldött Kisantant utódai pedig szépen lassan a magyar politikában találták meg a közép-európai érvényesülés lehetőségét.
Prónay Pál és a Rongyos Gárda mentette meg Sopront?
Trianon után sokan gondolták úgy, hogy a háborúvesztés, a Károlyi-féle „őszirózsás” pacifista önfeladás, a kommün 133 vérgőzös napja, a teljes kifosztással és megaláztatással egyenértékű román, szerb és csehszlovák megszállás, illetve a nemzet torkát átvágó békediktátum után rosszabb már nem következhet. Aztán eljött az 1921-es esztendő, amely újabb próbatételek elé állította a nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezette, külpolitikailag teljesen elszigetelt, gazdaságilag, társadalmilag, katonailag megnyomorított, csonka Magyar Királyságot.
Mi vár a felvidéki magyarokra? – Jeney János térképész a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János térképész volt. November 2-án ültük az első bécsi döntés 85. évfordulóját, amellyel 1938-ban a Felvidék déli részét és Kárpátalját visszacsatolták Magyarországhoz – ennek kapcsán alakult a műsorban a beszélgetés a felvidéki magyarok múltjáról és jövőbeli lehetőségeikről. Mit jelentett a Trianon utáni első revíziós siker az akkori Magyarország számára? Hogyan jellemezhető napjainkban a felvidéki magyarság helyzete? Az idén szeptemberi parlamenti választáson járt a legközelebb a törvényhozási képviselet visszaszerzéséhez a szlovákiai magyar közösség, mégis 4,4%-os eredménnyel ismét kimaradtak a pozsonyi parlamentből. Megpecsételődött az etnikai politizálás sorsa, vagy épp ellenkezőleg, tovább kell küzdeniük az ottani nemzettársainknak? Milyen jogi és társadalmi nehézségekkel kell küzdenie manapság a felvidéki magyaroknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hoppál Hunor Jeney Jánossal a legutóbbi Grundban.
Trianon: a megoldás lehetőségei – Raffay Ernő írása a PestiSrácok.hu-nak
"Rövid írásomban két témával foglalkozom: először egy rövid válasz egy rágalmazónak, aki oly’ nagyra tartja magát; a másik a jelenlegi legfontosabb magyar ügyek egyike: mit tehetünk Trianonnal kapcsolatban?" – Raffay Ernő történész, író, az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkárának vitacikke a PestiSrácok.hu-n!
Megtörni a Kisantantot
Az első világháborút lezáró Párizs-környéki békék egyetlen célt szolgáltak: megtörni azokat a közép-európai hatalmakat, amelyek a kontinentális erőegyensúlyt évszázadokig balanszban tartották. A győztes országok szövetségének mintájára a Magyar Királyság romjain mesterségesen kreált országokat is szövetségbe szervezték, amelynek semmilyen más célja nem volt, mint a csonka Magyarország sakkban tartása. A Kisantant aztán beteljesítette kötelességét, hiszen a politikailag, gazdaságilag és földrajzilag elszigetelt Magyarország kényszerpályán mozogva belesodródott az ország másik sorstragédiájába, a II. világháborúba, azonban sokáig úgy tűnt, hogy a magyar politikai vezetésben nincs akarat, vagy tudás – esetleg józan pragmatizmus –, hogy kilépjen ebből a kényszeredett pozícióból. Most azonban éppen a Kisantant szorításának a megtörését jelentik az olyan, első ránézésre furcsa szövetségesek, mint Aleksandar Vučić vagy Robert Fico.
A „magyarosítás” legendájával igazolják a külhoni magyarság felszámolását – Honi felderítés (Videó)
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején elkövetett erőszakos magyarosítást olyan történelmi tényként kezeljük, amelyet még mi magyarok se vitatunk. Ez az a mozzanat, amelyet a szomszédos népek az általuk Trianon óta elkövetett intézményes magyarellenesség és elnyomás ellentéteként híresztelnek, mi pedig szemlesütve hallgatjuk, mintegy elfogadva a döntetlent. Pedig a dualizmus idején a tömeges elmagyarosodás csak a németeket és a zsidókat érintette, más nemzetiségeket nem igazán. Ezzel szemben, az elmúlt bő száz évben a román, a cseh(szlovák) és a jugoszláv államok magyarok óriási tömegeit asszimilálták erőszakkal, űzték el otthonukból, illetve gyilkolták le könyörtelenül. Ha volt is korábban magyarosítás, az sem magyarázatként, sem indokként nem fogadható el erre a 103 éve tartó genocídiumra. De elfogadható-e történelmi tényként? Köő Artúr történész avatott be minket a részletekbe, hogy megtörtént-e mindaz, amiről a román, cseh és szerb propaganda rémtörténeteket zengett a Trianon előtti évtizedekben a nemzetközi sajtóban?
Kövér László: a Trianonból kivezető magyar út és az Európa Trianonját elkerülő út ugyanazzal a lépéssel kezdődik
A Trianonból kivezető magyar út és Európa saját Trianonját elkerülő útja ugyanazzal a lépéssel kezdődik; ezt a nemzeti identitáshoz való jog emberi jogként való elismerése, valamint az államok általi kölcsönös és érdemi szavatolása jelenti – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken, Várpalotán, a Trianon Múzeum újranyitási ünnepségén.
Ha idegen érdekek döntenek a sorsunkról és nem fogunk össze, akkor bármikor jöhet egy újabb mohácsi vész
Közel ötszáz éve, 1526-ban zajlott le a magyar történelem egyik legfájóbb veresége, a mohácsi csata, ahol a hazánkat már egy jó évszázada egyre agresszívabban támadó oszmán hadsereg tönkreverte II. Lajos magyar király csapatait. A magyar történelem során sokszor voltunk hajlamosak sorsfordító pillanatokra hivatkozni, keseregni, azonban a mohácsi csatát nem lehet másképp definiálni, mint tragédiaként, amelyet követően a Magyar Királyság megszűnt európai nagyhatalomként létezni. Ami még fájóbb számunkra, nemcsak az oszmán törökök pusztítása és a 150 éves uralmuk, hanem a csatát és a török hódítást követő, a magyarokat folyamatosan gyengíteni igyekvő Habsburgok térnyerése, akik nem engedték, hogy talpra álljunk és visszanyerjük erőinket. A veszély azonban sosem múlik el, a mohácsi vész és a magyar történelem összes sorsfordító tragédiája azt üzeni nekünk, hogy nem torzsalkodhatunk egymással, de leginkább azt kell megjegyeznünk, hogy a saját sorsunk csak a saját kezünkben van jó helyen, az idegen befolyás és külföldi érdek sosem akarja a magyarság virágzását, érkezzen az Nyugatról vagy akár Keletről.
Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.Ajánljuk még
Mit rontottak el az ukránok? – Libz of Tiktok Hungary
Megszólaltak a tiszás jelölt-jelöltek, mi pedig nagyon sok mindent leszűrtünk a propaganda riportokból - Libz of TikTok
Konkrét hírhamisításba bukott bele a BBC vezérigazgatója, de mi lesz most így a magyar "FOS"-sal? - Libz of TikTok Hungary
Tudták, hogy azért is Orbán a hibás, ha valakit nem vettek fel az egyetemre? - Libz of TikTok Hungary
A csúnya Orbánék direkt felvitték a ponthatárokat, hogy ezzel lehetetlenítsék el a fiatalokat.
