trianon
Az erdélyi falurombolás háttere Romániában – Jeney János és az Öreg
Jeney János térképészt az tette ismertté, hogy Teleki Pál földrajztudós (egykori miniszterelnök) nyomdokain haladt, aki a történelmi Magyarország, különösen Erdély népsűrűségét vizsgálva bebizonyította, hogy a magyarság, a székelység döntően többségben élt Erdélyben. Jeney János újabb kutatásai is bizonyítják – több hiteles, a nemzetiségi arányokat bemutató térképet készített –, hogy a királyi Magyarország kisantant általi feldarabolását térképhamisítások, francia és angol nagyhatalmi érdekek segítették.
Kásler Miklós: a magyarság kemény választ adott Trianonra (Videó)
A legnagyobb magyar tragédia következményei száz év után is jelen vannak a mindennapjainkban – fogalmazott Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az MKI által szervezett Trianon-konferencián. A professzor megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kemény választ adott a "trianoni kihívásra", mégpedig Nobel-díjak, zenei tehetségek, gazdasági eredmények tekintetében is. Kásler Miklós továbbá hangsúlyozta, hogy a Trianonban a meghirdetett wilsoni 14 pont közül egyet sem tartottak be, a békediktátum következményeit pedig a szomszéd népek sem tudták feldolgozni. Elmondása szerint a hétfői konferencia előkészíti azt a monográfiát, amit az Intézet kutatói később összegeznek és elküldik diplomáciai testületekhez is, hiszen kemény kutatómunka után sok új ismeretet fedeztek fel a kutatócsoport munkatársai. A PestiSrácok.hu stábja az MKI főigazgatójával, illetve Raffay Ernővel, a Trianon Kutatócsoport vezetőjével beszélgetett arról, hogy miért fontos beszélni 2024-ben is Trianon emlékéről és jelentőségéről. Részletek a videóban!
Nemzetünk sírásóinak temetésén vagyunk
A trianoni békediktátum egy elsőre talán furcsának tűnő párhuzammal az arab tavasz után kialakuló államalakulatokhoz hasonló zavarodott, csonkolt entitást hagyott maga mögött. Az Európa destabilizálását célzó újkori módszereket nem 10 éve találta fel egy aktakukac Langley-ben, hanem az egyes korok éppen hullámtarajon lovagló nemzeteinek bevett eljárása volt. A románoknak nem kellett bevonulni a Tisza vonaláig: ha összeomlik a csonka Magyarország (és miért is ne omlott volna?), majd lehet újra osztozkodni. A nagyhatalmak megfenték a szomszédos népek késeit, amivel az I. világháborút követően a megmaradt magyarságra vadásztak bosszúszomjasan. A Kisantant modern kifejezéssel élve "jogállami felhatalmazást" élvezett Nyugatról a magyarság felszámolására. Most pedig nyissuk ki a szemünket, nézzünk körül. A franciák és az angolok városait egykori alattvalóik leszármazottai gyújtják fel, Amerika meg saját magát. A hóhérainknak küldött Kisantant utódai pedig szépen lassan a magyar politikában találták meg a közép-európai érvényesülés lehetőségét.
Prónay Pál és a Rongyos Gárda mentette meg Sopront?
Trianon után sokan gondolták úgy, hogy a háborúvesztés, a Károlyi-féle „őszirózsás” pacifista önfeladás, a kommün 133 vérgőzös napja, a teljes kifosztással és megaláztatással egyenértékű román, szerb és csehszlovák megszállás, illetve a nemzet torkát átvágó békediktátum után rosszabb már nem következhet. Aztán eljött az 1921-es esztendő, amely újabb próbatételek elé állította a nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezette, külpolitikailag teljesen elszigetelt, gazdaságilag, társadalmilag, katonailag megnyomorított, csonka Magyar Királyságot.
Mi vár a felvidéki magyarokra? – Jeney János térképész a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János térképész volt. November 2-án ültük az első bécsi döntés 85. évfordulóját, amellyel 1938-ban a Felvidék déli részét és Kárpátalját visszacsatolták Magyarországhoz – ennek kapcsán alakult a műsorban a beszélgetés a felvidéki magyarok múltjáról és jövőbeli lehetőségeikről. Mit jelentett a Trianon utáni első revíziós siker az akkori Magyarország számára? Hogyan jellemezhető napjainkban a felvidéki magyarság helyzete? Az idén szeptemberi parlamenti választáson járt a legközelebb a törvényhozási képviselet visszaszerzéséhez a szlovákiai magyar közösség, mégis 4,4%-os eredménnyel ismét kimaradtak a pozsonyi parlamentből. Megpecsételődött az etnikai politizálás sorsa, vagy épp ellenkezőleg, tovább kell küzdeniük az ottani nemzettársainknak? Milyen jogi és társadalmi nehézségekkel kell küzdenie manapság a felvidéki magyaroknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hoppál Hunor Jeney Jánossal a legutóbbi Grundban.
Trianon: a megoldás lehetőségei – Raffay Ernő írása a PestiSrácok.hu-nak
"Rövid írásomban két témával foglalkozom: először egy rövid válasz egy rágalmazónak, aki oly’ nagyra tartja magát; a másik a jelenlegi legfontosabb magyar ügyek egyike: mit tehetünk Trianonnal kapcsolatban?" – Raffay Ernő történész, író, az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkárának vitacikke a PestiSrácok.hu-n!
Megtörni a Kisantantot
Az első világháborút lezáró Párizs-környéki békék egyetlen célt szolgáltak: megtörni azokat a közép-európai hatalmakat, amelyek a kontinentális erőegyensúlyt évszázadokig balanszban tartották. A győztes országok szövetségének mintájára a Magyar Királyság romjain mesterségesen kreált országokat is szövetségbe szervezték, amelynek semmilyen más célja nem volt, mint a csonka Magyarország sakkban tartása. A Kisantant aztán beteljesítette kötelességét, hiszen a politikailag, gazdaságilag és földrajzilag elszigetelt Magyarország kényszerpályán mozogva belesodródott az ország másik sorstragédiájába, a II. világháborúba, azonban sokáig úgy tűnt, hogy a magyar politikai vezetésben nincs akarat, vagy tudás – esetleg józan pragmatizmus –, hogy kilépjen ebből a kényszeredett pozícióból. Most azonban éppen a Kisantant szorításának a megtörését jelentik az olyan, első ránézésre furcsa szövetségesek, mint Aleksandar Vučić vagy Robert Fico.
A „magyarosítás” legendájával igazolják a külhoni magyarság felszámolását – Honi felderítés (Videó)
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején elkövetett erőszakos magyarosítást olyan történelmi tényként kezeljük, amelyet még mi magyarok se vitatunk. Ez az a mozzanat, amelyet a szomszédos népek az általuk Trianon óta elkövetett intézményes magyarellenesség és elnyomás ellentéteként híresztelnek, mi pedig szemlesütve hallgatjuk, mintegy elfogadva a döntetlent. Pedig a dualizmus idején a tömeges elmagyarosodás csak a németeket és a zsidókat érintette, más nemzetiségeket nem igazán. Ezzel szemben, az elmúlt bő száz évben a román, a cseh(szlovák) és a jugoszláv államok magyarok óriási tömegeit asszimilálták erőszakkal, űzték el otthonukból, illetve gyilkolták le könyörtelenül. Ha volt is korábban magyarosítás, az sem magyarázatként, sem indokként nem fogadható el erre a 103 éve tartó genocídiumra. De elfogadható-e történelmi tényként? Köő Artúr történész avatott be minket a részletekbe, hogy megtörtént-e mindaz, amiről a román, cseh és szerb propaganda rémtörténeteket zengett a Trianon előtti évtizedekben a nemzetközi sajtóban?
Kövér László: a Trianonból kivezető magyar út és az Európa Trianonját elkerülő út ugyanazzal a lépéssel kezdődik
A Trianonból kivezető magyar út és Európa saját Trianonját elkerülő útja ugyanazzal a lépéssel kezdődik; ezt a nemzeti identitáshoz való jog emberi jogként való elismerése, valamint az államok általi kölcsönös és érdemi szavatolása jelenti – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken, Várpalotán, a Trianon Múzeum újranyitási ünnepségén.Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
