trianon
A horvátoknak sikerült - Huth Gergely cikke a Magyar Nemzetnek
A PestiSrácok.hu főszerkesztője - közeledve az államalapítás ünnepéhez - a Magyar Nemzetben arról írt, hogy "végre a nemzeti oldal ébredezni kezdett". Ennek egyik jele, hogy újra értelmes és építő közbeszéd indult Trianon meghaladásáról, a rendszerváltoztatás utáni két zavaros évtized hibáiról és árulásairól, a revizionizmus útjáról. Ennek részeként a szerző a Vihar hadművelet évfordulóján megvizsgálja, hogy Horvátországnak 28 éve miként sikerült kilépnie a számára elrendelt történelmi sorsból és kiharcolnia azt a "Nagy-Horvátországot", amely nem is létezett. Majd összeveti Franjo Tudjman akkori horvát elnök és Ante Gotovina generális kiállását Antal József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter húzásával, akik 1991. december 5-én az ukrán-magyar alapszerződéssel úgy mondtak le Kárpátaljáról és a magyarság jogairól, hogy négy nappal korábban a kárpátaljai népszavazáson elsöprő többség követelte a teljes területi és politikai autonómiát.
Nemzeti tragédia vagy a nemzeti összetartozás napja? – Így látják a zászlóvivők Trianon évfordulóját (videó)
Június 4-e több szempontból is szomorú nap a magyarság történetében. Idén 103 éve, hogy elcsatolták tőlünk az országunk egy jelentős részét, de ami még ennél is fontosabb, családokat szakítottak szét ezzel az úgynevezett "békediktátummal". A magyar nép azonban harcos nép. Nem szereti feladni. Mi több, a küzdelem, az élni akarás és a szabadság iránti vágy jellemzi az ezeréves történelmünket. Az évszázadok során nemcsak túlélni tanultunk meg, hanem azt is, hogy miként legyünk büszkék a magyarságunkra. Ma, 103 évvel Magyarország igazságtalan megcsonkítása után pedig van is mire büszkének lennünk. Abban a korban, amikor a sokkal nagyobb, fényesebb és befolyásosabb országok sorra veszítik el a nemzeti öntudatukat, mi képesek vagyunk megőrizni és táplálni azt a trianoni döntés ellenére is. Ebben rejlik Magyarország igazi ereje. Abban, hogy nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. Idén június 4-én pedig meg is mutattuk ezt az 1848 méter hosszú magyar, illetve a 400 méter hosszú székely zászlóval, amelyet a Magyar Állami Operaház épületétől egészen a Hősök teréig vittünk, ahol egy nagy közös kokárdát formáltunk a két összekapcsolt zászlóból. A fantasztikus hangulatú rendezvényről egy remek videó is készült. Nézzétek meg, hogyan vélekednek a zászlóvivők Trianon évfordulójáról.
Trianon 103 – Akik összetartoznak, azokat nem lehetett elválasztani egymástól
Sokszor gondolkoztam azon Trianon kapcsán, mint annak károsultja is, hogy vajon mi a jobb? Ha búslakodva olvasom a kortárs verseket, hallgatom a dalokat és közben elmerülök a szomorkodásban? Vagy tán az a célravezetőbb, ha megpróbálok túllendülni rajta, és bízom egy Magyarországra nézve szerencsésebb XXI. században? Nehéz kérdés.
Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét Újkígyóson
Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét a Békés vármegyei Újkígyóson vasárnap. Az emlékmű a nemzet összetartozását jelzi, és azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az avatáson.
Menczer Tamás: a külhoni magyarokért kiállni csak egy erős ország tud
A külhoni magyarokért kiállni csak egy erős ország tud, a magyar kormánynak mindig voltak olyan stratégiai céljai, amelyekért a válságok alatt is harcolt – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap, a nemzeti összetartozás napján Piliscsabán rendezett megemlékezésen.
Rétvári Bence: háborús időkben a háborúból ki kell maradni
Háborús időkben a háborúból ki kell maradni és a magyarságért minden keretek között ki kell állni – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a zebegényi Trianon-emlékműnél vasárnap, a nemzeti összetartozás napján mondott beszédében.
Erdély számos településén megemlékeznek a trianoni diktátum évfordulójáról
Erdély számos településén megünnepelik vasárnap a nemzeti összetartozás napját. Csécs Márton unitárius esperes a torockói Duna-napon úgy fogalmazott a megemlékezések kapcsán, hogy ilyenkor nem azt nézzük, ami elválaszt egymástól, ami különbség közöttünk, hanem azt, ami közös, ami összeköt.
A kisantant túlnyert békéje – Honi felderítés (Videó)
Trianonra mindig úgy nézünk, mint a mi történetünk egyik tragikus részére, amiből a tragédia valóban helytálló, viszont ez nem csak velünk történt. Ezúttal, ahelyett, hogy ismét elgyászolnánk magunkat, és szemrehányóan feltennénk a kérdést nyugat felé, hogy megérte-e földbe döngölni Magyarországot, fordítunk egyet a szemponton. Inkább szemrehányóan feltesszük a kérdést nyugat felé: megérte ennyire túlnyeretni a szomszédainkat? A soknemzetiségű Magyarország helyett létrehoztak három új, soknemzetiségű országot, egymáshoz erőltettek sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem összetartozó vidékeket, és furán hangzik, de ezzel őket is hosszú időre kényszerpályára állították. Száz év távlatából már látható, hogy a román, szerb, és cseh/szlovák nemzetpolitika elsődleges célja a rablott föld magyartalanítása volt népirtással, elüldözéssel, kisemmizéssel, tönkretétellel bármivel, és csak ennek előrehaladt állapotában, amikor már etnikailag is birtokba veszik a megszerzett területeket, akkor kezdenek hozzá a fejlesztéséhez. Addig viszont egy évszázadon át csak sorvadt, balkanizálódott, amit elvettek Magyarországtól. Raffay Ernővel megnéztük, hogyan sáfárkodtak a szomszédaink a megkapott óriási erőforrásokkal, gazdasági lökettel.
Ajánljuk még
Mit rontottak el az ukránok? – Libz of Tiktok Hungary
Megszólaltak a tiszás jelölt-jelöltek, mi pedig nagyon sok mindent leszűrtünk a propaganda riportokból - Libz of TikTok
Konkrét hírhamisításba bukott bele a BBC vezérigazgatója, de mi lesz most így a magyar "FOS"-sal? - Libz of TikTok Hungary
Tudták, hogy azért is Orbán a hibás, ha valakit nem vettek fel az egyetemre? - Libz of TikTok Hungary
A csúnya Orbánék direkt felvitték a ponthatárokat, hogy ezzel lehetetlenítsék el a fiatalokat.
