trianon
Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.
Dél-Afrikába vitte Trianon üzenetét a magyar térképész (Videó)
Három előadással is szerepelhetett Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész kutatója a Fokvárosban megrendezett 31. Nemzetközi Térképészeti Konferencián. A kutató, aki az eredeti trianoni térképek megtalálásával és Párizsban való bemutatásával vált ismertté, ezúttal Dél-Afrikába vitte el nemzetünk szétszakításának üzenetét. "A legfontosabb az, hogy tudjanak róla, a világ legtávolabbi pontján is, hogy van egy ország, amelynek karjait, lábait levágták, amelynek sebei nem gyógyulnak, s amely minden gáncs, nehézség ellenére, megrajzolt határokat átívelve igyekszik minden erejével egységes nemzetnek megmaradni" - mondta a PestiSrácok.hu-nak Jeney János. A Magyarságkutató Intézet munkatársa két videót is rögzített kifejezetten lapunk olvasóinak és küldte el technikai akadályokat leküzdve a messzi távolból.
A horvátoknak sikerült - Huth Gergely cikke a Magyar Nemzetnek
A PestiSrácok.hu főszerkesztője - közeledve az államalapítás ünnepéhez - a Magyar Nemzetben arról írt, hogy "végre a nemzeti oldal ébredezni kezdett". Ennek egyik jele, hogy újra értelmes és építő közbeszéd indult Trianon meghaladásáról, a rendszerváltoztatás utáni két zavaros évtized hibáiról és árulásairól, a revizionizmus útjáról. Ennek részeként a szerző a Vihar hadművelet évfordulóján megvizsgálja, hogy Horvátországnak 28 éve miként sikerült kilépnie a számára elrendelt történelmi sorsból és kiharcolnia azt a "Nagy-Horvátországot", amely nem is létezett. Majd összeveti Franjo Tudjman akkori horvát elnök és Ante Gotovina generális kiállását Antal József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter húzásával, akik 1991. december 5-én az ukrán-magyar alapszerződéssel úgy mondtak le Kárpátaljáról és a magyarság jogairól, hogy négy nappal korábban a kárpátaljai népszavazáson elsöprő többség követelte a teljes területi és politikai autonómiát.
Nemzeti tragédia vagy a nemzeti összetartozás napja? – Így látják a zászlóvivők Trianon évfordulóját (videó)
Június 4-e több szempontból is szomorú nap a magyarság történetében. Idén 103 éve, hogy elcsatolták tőlünk az országunk egy jelentős részét, de ami még ennél is fontosabb, családokat szakítottak szét ezzel az úgynevezett "békediktátummal". A magyar nép azonban harcos nép. Nem szereti feladni. Mi több, a küzdelem, az élni akarás és a szabadság iránti vágy jellemzi az ezeréves történelmünket. Az évszázadok során nemcsak túlélni tanultunk meg, hanem azt is, hogy miként legyünk büszkék a magyarságunkra. Ma, 103 évvel Magyarország igazságtalan megcsonkítása után pedig van is mire büszkének lennünk. Abban a korban, amikor a sokkal nagyobb, fényesebb és befolyásosabb országok sorra veszítik el a nemzeti öntudatukat, mi képesek vagyunk megőrizni és táplálni azt a trianoni döntés ellenére is. Ebben rejlik Magyarország igazi ereje. Abban, hogy nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. Idén június 4-én pedig meg is mutattuk ezt az 1848 méter hosszú magyar, illetve a 400 méter hosszú székely zászlóval, amelyet a Magyar Állami Operaház épületétől egészen a Hősök teréig vittünk, ahol egy nagy közös kokárdát formáltunk a két összekapcsolt zászlóból. A fantasztikus hangulatú rendezvényről egy remek videó is készült. Nézzétek meg, hogyan vélekednek a zászlóvivők Trianon évfordulójáról.
Trianon 103 – Akik összetartoznak, azokat nem lehetett elválasztani egymástól
Sokszor gondolkoztam azon Trianon kapcsán, mint annak károsultja is, hogy vajon mi a jobb? Ha búslakodva olvasom a kortárs verseket, hallgatom a dalokat és közben elmerülök a szomorkodásban? Vagy tán az a célravezetőbb, ha megpróbálok túllendülni rajta, és bízom egy Magyarországra nézve szerencsésebb XXI. században? Nehéz kérdés.
Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét Újkígyóson
Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét a Békés vármegyei Újkígyóson vasárnap. Az emlékmű a nemzet összetartozását jelzi, és azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az avatáson.
Menczer Tamás: a külhoni magyarokért kiállni csak egy erős ország tud
A külhoni magyarokért kiállni csak egy erős ország tud, a magyar kormánynak mindig voltak olyan stratégiai céljai, amelyekért a válságok alatt is harcolt – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap, a nemzeti összetartozás napján Piliscsabán rendezett megemlékezésen.
Rétvári Bence: háborús időkben a háborúból ki kell maradni
Háborús időkben a háborúból ki kell maradni és a magyarságért minden keretek között ki kell állni – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a zebegényi Trianon-emlékműnél vasárnap, a nemzeti összetartozás napján mondott beszédében.
Erdély számos településén megemlékeznek a trianoni diktátum évfordulójáról
Erdély számos településén megünnepelik vasárnap a nemzeti összetartozás napját. Csécs Márton unitárius esperes a torockói Duna-napon úgy fogalmazott a megemlékezések kapcsán, hogy ilyenkor nem azt nézzük, ami elválaszt egymástól, ami különbség közöttünk, hanem azt, ami közös, ami összeköt.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors.
