trianon
Szilágyi Péter: mi, magyarok kiálltuk Trianon próbáját
Trianon tragédiája nemcsak veszteségeket hozott. Döntő próbatétel volt ez nemzetünk számára: a hit, az állhatatosság és a nemzeti összetartozás próbatétele – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna halálának 100. évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Fiumei úti sírkertben, pénteken.
Hogyan lett kisebbség a magyar a történelmi Magyarországon? – Jeney János és az Öreg
103 éve, 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra a trianoni békediktátumot, ezzel elvesztette történelmi területének és lakosságának kétharmadát. Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa volt az Öreg vendége.
A trianoni békediktátumot feldolgozó könyvet mutatnak be az évforduló alkalmából
Június 3-án, szombat este fél hétkor mutatja be Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet nagysikerű, a Trianoni békediktátummal kapcsolatos, négykötetes sorozatának példányait.
Nem bír véget érni az elátkozott XX. század – Honi felderítés (Videó)
Hagyjuk a múltat, inkább lépjünk már túl rajta, és a jövőbe tekintsünk! – hányszor és hányszor hallottuk ezt! De mit tehetünk, ha a múlt levakarhatatlanul jön velünk? Mi közük a mai társadalmunkat sújtó párválasztási és családi problémák, indulatkezelési gondok, függőségek, hajléktalanság, öngyilkosságok jelentős részének a múlthoz? Hogyan nyomorította meg a történelem az egyént, de még az egyén gyerekeit, unokáit, dédunokáit is? A nemzeti sorscsapások kollektív emlékezetei között ott húzódnak a totalitárius diktatúrák, az etnikai tisztogatások, népirtások hosszú árnyékai, amelyek teljes családok életét tették tönkre, nemzedékeken átörökítve, rengeteg esetben mindmáig. Nincs ennél velünk élőbb történelem, és ezt megtanulni sem elég. Ezt ki kell beszélni, amit Trianon, a magyarüldözések, a holokauszt, a deportálások, a kommunista terror okoztak az áldozatok lelkében, mert a meggyötört emberek nagyon sokszor csak meggyötört gyerekeket tudtak felnevelni, akik szintén meggyötört gyerekeket neveltek fel... Bern Andrea családfakutató történész megdöbbentő dolgokat mondott el a műsorban a transzgenerációs traumák pusztító jelenlétéről.
Miért gyűlölnek minket az ukránok?
Valamikor az 1991-es év egy reggelén azzal a hírrel kereste fel az Ukrajna közigazgatási területén élő embereket az ugyanitt ideiglenesen állomásozó politikai és gazdasági elit, hogy mostantól nem a Szovjetunió állampolgárai többé, hanem a független Ukrajnáé.
1848 zászlóvivő kerestetik – Idén is végigviszik a gigantikus nemzeti lobogót az Andrássy úton, egy 400 méteres székely zászlóval kiegészülve
Idén június 4-én is végigvonul az 1848 méteres nemzeti lobogónk Budapest belvárosán, az Andrássy úton, hogy a Hősök terén egy kokárdává álljon össze, ahol egy 400 méteres székely zászló öleli majd körbe, szimbolizálva az elszakított nemzetrészeket. A szervezők azonban nemcsak zászlóvivők jelentkezését várják: minden magyart szeretnének megszólítani, éljenek, tartózkodjanak bárhol a világon. Azt szeretnék, ha minél többen letöltenék a telefonjukra az általuk elkészített haranghangot, és a trianoni békediktátum aláírásának percében, magyar idő szerint 16 óra 32 perckor, egyszerre játszanák le a kétperces harangzúgást, függetlenül attól, ki, hol tartózkodik éppen. Ebből flashmobok készülnek, hirdetve a nemzeti összetartozást – mondta a PestiSrácok.hu-nak az immár hagyományos zászlófelvonultatás ötletgazdája, Szilágyi Ákos grafikusművész, Mikszáth-díjas szerkesztő. A zászlóvivők között idén a PestiSrácok.hu több munkatársa is ott lesz, a köszöntőt pedig főszerkesztőnk, Huth Gergely mondja. A rendezvény fővédnöke ezúttal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke lesz.
Trianon poklából vissza az életbe – Honi felderítés (Videó)
Sokat emlegetjük a Trianonnal kapcsolatos számokat, az elrabolt négyzetkilométereket, elcsatolt emberek tömegét, köztük magyarok millióit, ám beszélni kell az elvett ipari létesítményekről és bányákról, valamint az országunk tényszerű kirablásáról a megszálló románok, csehek és szerbek által elvitt gépekről, vagonokról, élőállatról és bármiről, ami mozdítható volt. Csak így lehet érzékeltetni, mennyire kilátástalan helyzetbe kerültünk 1920-ra – a kortársak közül jó néhányan úgy gondolták, a maradék Magyarország életképtelen, s így meg vannak számlálva a magyar államiság napjai. Mégis elkövettük azt a bravúrt, hogy túléltük ezt a csapást is, és az országnak folytatnia kellett az életét. A válságmenedzsment enyhe kifejezés arra a feladatra, amely Horthy Miklós és a korszak kormányai nyakába szakadt: egy gazdasági, társadalmi, külpolitikai, önbecsülési szempontból egyaránt padlóra taszított országot kellett kivezetni a reménytelen helyzetből. Ez azonban hihetetlenül látványosan sikerült, és két évtizeddel később már egészen más arcát mutatta az ország. Ennek az óriási teljesítménynek jártunk utána Ujváry Gábor, a Veritas Intézet történésze segítségével.
Osztályharc és l'art pour l'art szadizmus az 1919-es szovjetköztársaságban – Honi felderítés (Videó)
Nemcsak könyörtelenül vívták az osztályharcukat, hanem szadistaként örömüket is lelték az egyszerű vidéki magyarok testi és lelki gyötrésében az 1919-es magyarországi szovjetköztársaság terroristái. A magyarellenes bűncselekmények sora azonban nem ekkor kezdődött, hiszen a később népbiztosként vagy más pozícióban hírhedtté vált gazemberek már az őszirózsás puccs megszervezésében, a háborúban meggyengült ország folyamatos bomlasztásában is vezető szerepet játszottak. A vörösterrorral párhuzamosan, majd utána pedig zajlottak a Magyarország területi épségét nem tiszteletben tartó cseh, román és szerb seregek iszonyú kegyetlenkedései, tömeggyilkosságai is a magyar nemzetiségű lakossággal szemben. Hazánk 1918–19-es, vérrel borított összeomlásáról beszélt Máthé Áron történész, aki Vésey Kovács László vendége volt a Honi felderítésben.
A jobboldal fél vállalni az identitáspolitikáját, míg a baloldal bátran beleáll a sajátjába
Ma látható utoljára Üllőn a Minden magyar számít! című ingyenes köztéri kiállítás, amely a magyarság oszthatatlanságára hívja fel a figyelmet. A Pest vármegyei kisváros főterén kihelyezett képek magyarok fényképeit ábrázolják szerte a Kárpát-medencéből, ezzel megmutatva, hogy a honfitársaink ugyanolyan magyarok, éljenek bármelyik mostani országban. Az viszont visszás, hogy ennek az üzenetnek a fogadtatása idehaza, a csonkahonban korántsem ugyanolyan, és ez nem is csak azon múlik, hogy jobb- vagy baloldali vezetésű városról van szó...Ajánljuk még
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Pátosz és őszintén érző tömeg áradt Bütyöknél
Dadaista szósalátákat tapsoltak a Bütyökmenet résztvevői, amíg vártak Magyar Péterre.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
Magyar Péter élete legszánalmasabb gyűlölködésével készül a nemzeti ünnepre
Magyar Péter azt hallucinálta, hogy a „hatalom” gyerekeket buszoztat a Békemenetre. Tízezerszám kapta a lájkokat az uszításra…
