Pesti Srácok

Hogyan lett kisebbség a magyar a történelmi Magyarországon? – Jeney János és az Öreg

103 éve, 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra a trianoni békediktátumot, ezzel elvesztette történelmi területének és lakosságának kétharmadát. Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa volt az Öreg vendége.

Hogyan és miért jutott Trianon után az ezeréves Magyarország ilyen széttagolt állapotba? Jeney térképészként leleplezi, hogy a románok, a csehszlovákok és a szerbek miként hamisították a többségi magyarság településhelyeit román, szláv és szerb többségűvé. Ebben segítségükre volt a francia és a brit hatalmi politika. Teleki Pál földrajztudós, későbbi miniszterelnök hiába készítette el a királyi Magyarország néprajzi, népsűrűségi térképét, azt nem vették figyelembe. Erdély ritkán lakott, magas hegyeit benépesítették románokkal, a sűrűn lakott színmagyar területeket pedig átszínezték szintén románra. Ugyanezt tették a csehek és szlovákok is, akik a Felső-Magyarország színtiszta történelmi magyar településeit elszlávosították a térképükön.

Jeney szerint a vörös kommün, Károlyi Mihályék, Kun Béláék hazaáruló politikája, a magyar hadsereg leszerelése nagyban hozzájárult a mértéktelen területvesztéshez. Szóba került az is, hogy Nyugat-Európa, jelenleg az Európai Unió érzéketlen a kisebbségek, nemzetiségek ügyében. Bár szóban az önrendelkezés, a jogállamiság hívei, de például a kárpátaljai orosz, magyar, ruszin kisebbségek durva elnyomása – anyanyelvüket nem tanulhatják az iskolákban, kultúrájukat nem támogatják stb. – nem érdekli az EU-t.

Miután Jeney János Dél-Afrikában élt évtizedekig, szóba került a fekete apartheid. Lődd a búrt! – ez a jelszó a feketék között, százával ölnek s kínoznak meg búr, angol farmer családokat a kormány által szított gyűlöletkeltés miatt. A több száz éve ott élő fehér családok százezrével menekülnek el Dél-Afrikából. Ez az újfajta fekete apartheid hidegen hagyja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)