Pesti Srácok

Hogyan lett kisebbség a magyar a történelmi Magyarországon? – Jeney János és az Öreg

103 éve, 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra a trianoni békediktátumot, ezzel elvesztette történelmi területének és lakosságának kétharmadát. Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa volt az Öreg vendége.

Hogyan és miért jutott Trianon után az ezeréves Magyarország ilyen széttagolt állapotba? Jeney térképészként leleplezi, hogy a románok, a csehszlovákok és a szerbek miként hamisították a többségi magyarság településhelyeit román, szláv és szerb többségűvé. Ebben segítségükre volt a francia és a brit hatalmi politika. Teleki Pál földrajztudós, későbbi miniszterelnök hiába készítette el a királyi Magyarország néprajzi, népsűrűségi térképét, azt nem vették figyelembe. Erdély ritkán lakott, magas hegyeit benépesítették románokkal, a sűrűn lakott színmagyar területeket pedig átszínezték szintén románra. Ugyanezt tették a csehek és szlovákok is, akik a Felső-Magyarország színtiszta történelmi magyar településeit elszlávosították a térképükön.

Jeney szerint a vörös kommün, Károlyi Mihályék, Kun Béláék hazaáruló politikája, a magyar hadsereg leszerelése nagyban hozzájárult a mértéktelen területvesztéshez. Szóba került az is, hogy Nyugat-Európa, jelenleg az Európai Unió érzéketlen a kisebbségek, nemzetiségek ügyében. Bár szóban az önrendelkezés, a jogállamiság hívei, de például a kárpátaljai orosz, magyar, ruszin kisebbségek durva elnyomása – anyanyelvüket nem tanulhatják az iskolákban, kultúrájukat nem támogatják stb. – nem érdekli az EU-t.

Miután Jeney János Dél-Afrikában élt évtizedekig, szóba került a fekete apartheid. Lődd a búrt! – ez a jelszó a feketék között, százával ölnek s kínoznak meg búr, angol farmer családokat a kormány által szított gyűlöletkeltés miatt. A több száz éve ott élő fehér családok százezrével menekülnek el Dél-Afrikából. Ez az újfajta fekete apartheid hidegen hagyja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!