jeney jános
Mi vár a felvidéki magyarokra? – Jeney János térképész a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János térképész volt. November 2-án ültük az első bécsi döntés 85. évfordulóját, amellyel 1938-ban a Felvidék déli részét és Kárpátalját visszacsatolták Magyarországhoz – ennek kapcsán alakult a műsorban a beszélgetés a felvidéki magyarok múltjáról és jövőbeli lehetőségeikről. Mit jelentett a Trianon utáni első revíziós siker az akkori Magyarország számára? Hogyan jellemezhető napjainkban a felvidéki magyarság helyzete? Az idén szeptemberi parlamenti választáson járt a legközelebb a törvényhozási képviselet visszaszerzéséhez a szlovákiai magyar közösség, mégis 4,4%-os eredménnyel ismét kimaradtak a pozsonyi parlamentből. Megpecsételődött az etnikai politizálás sorsa, vagy épp ellenkezőleg, tovább kell küzdeniük az ottani nemzettársainknak? Milyen jogi és társadalmi nehézségekkel kell küzdenie manapság a felvidéki magyaroknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hoppál Hunor Jeney Jánossal a legutóbbi Grundban.
Dél-Afrikába vitte Trianon üzenetét a magyar térképész (Videó)
Három előadással is szerepelhetett Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész kutatója a Fokvárosban megrendezett 31. Nemzetközi Térképészeti Konferencián. A kutató, aki az eredeti trianoni térképek megtalálásával és Párizsban való bemutatásával vált ismertté, ezúttal Dél-Afrikába vitte el nemzetünk szétszakításának üzenetét. "A legfontosabb az, hogy tudjanak róla, a világ legtávolabbi pontján is, hogy van egy ország, amelynek karjait, lábait levágták, amelynek sebei nem gyógyulnak, s amely minden gáncs, nehézség ellenére, megrajzolt határokat átívelve igyekszik minden erejével egységes nemzetnek megmaradni" - mondta a PestiSrácok.hu-nak Jeney János. A Magyarságkutató Intézet munkatársa két videót is rögzített kifejezetten lapunk olvasóinak és küldte el technikai akadályokat leküzdve a messzi távolból.
A romániai falurombolás magyarellenes szelleme máig hat – Jeney János a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképésze volt. A romániai falurombolás egyik emblematikus színhelyén, Bözödújfaluban évről évre augusztus elején találkoznak az elárasztott település el- és leszármazottai – éppen az erdélyi seregszemle, Tusványos vége után, de még a bözödújfalui találkozót megelőzően beszélgettünk a kelet-európai kommunista diktatúrák egyik legnagyobb rémtettéről. Milyen ideológiát társítottak a falurombolás köré? Miért érvelt úgy Ceaușescu, hogy mindez inkább a románokat érintette? Hogyan bizonyítható mégis, hogy a falurombolás az erdélyi magyar közösségek ellen irányult? Bözödújfalu szimbóluma kellően erős mementó lehet a jelenkor számára, hogy soha többé ne térhessen vissza a kommunizmus? És lehet-e még valaha élő település Bözödújfaluból? Ezeket a kérdéseket jártuk körül szakértő vendégünkkel a legfrissebb Grundban.
Hogyan lett kisebbség a magyar a történelmi Magyarországon? – Jeney János és az Öreg
103 éve, 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra a trianoni békediktátumot, ezzel elvesztette történelmi területének és lakosságának kétharmadát. Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa volt az Öreg vendége.
82 éve hunyt el Teleki Pál – Halála körül több a kérdőjel, mégis tényként szerepel öngyilkossága
1941. április 3-án találták holtan a Sándor-palotában Teleki Pált, Magyarország volt miniszterelnökét, államfőjét, aki haláláig hitt egy tudományosan is alátámasztott revízióban. Teleki a magyar történelem talán legvitatottabb megítélésű politikusa. Kormányzása alatt került vissza Magyarországhoz Kárpátalja, és a második bécsi döntés után Észak-Erdély is, bár őrizte az ország szuverenitását, bizonyos kérdésekben engedményekre kényszerült Hitlerrel. Nevéhez köthető a második zsidótörvény és olyan, a zsidóságot diszkrimináló jogszabályok kihirdetése, mint a numerus clausus-törvény. Sokan nem tudják, hogy Teleki Pál nemcsak politikus volt, hanem nemzetközi elismertségű földrajztudós, térképész is. Ő készítette azokat a térképeket, amelyekkel a magyar delegáció a trianoni békeszerződések tárgyalására indult, és amelyeket akkor – egy kivételével – még csak be sem mutathatott.
Az ukrán nacionalistákat már a történelmi tények sem zavarják
Már március 15-ének reggelén magyarellenes, történelemhamisító bejegyzéseivel hangolt az Ukrán Kárpátalja (Українське Закарпаття) Facebook-oldal, amelynek a szerkesztői számára korábban sem jelentett problémát, hogy közel 50 ezer követőjüket többek közt azzal hergelje, hogy Ungvár, sőt, Huszt vára is ősi ukrán vár, a magyarok pedig puszta provokációból helyeztek ki a műemlékek magyar történelméről megemlékező táblákat. De ugyanez a közösségi oldal volt, amely érdekes módon a munkácsi Turul ledöntése előtt már a magyar szimbólumokat vette célba, mert azok állítólag birodalmi célok jelképeként állíttattak és nincs keresnivalójuk az ukrán Kárpátalján. A PestiSrácok.hu is megemlékezett róla, hogy március 15-e fontos dátum Kárpátalja történetében, 1939-ben ezen a napon vonult be ugyanis a magyar hadsereg Kárpátaljára és foglalta vissza az első bécsi döntéssel még vissza nem csatolt területeket. Bár a Magyar Királyság nem mondott le az igazságtalan békediktátummal elszakított területeiről és azok magyar lakosságáról, a terv az volt, hogy a Magyar Királyságon belül autonóm ruszin tartományt hoznak létre, a ruszinok pedig fel is esküdtek a magyar koronára. 1939. március 15-ről az Ukrán Kárpátalja oldal magyargyűlölő nacionalista szerzői egészen máshogy emlékeznek meg, és arról cikkeznek már második napja, hogyan támadta meg az agresszor magyar horda a független Kárpát-Ukrajnát. Hősként emlékeznek meg Avgusztin Volosinról, akit az ő állításuk szerint március 15-én választottak elnökké, sőt, még aznap kikiáltották a függetlenséget is. De kihirdettek egy alkotmányt, jóváhagyták az állami címert, valamint a kék-sárga zászlót – mindez ugye aközben történt, hogy a jelentős túlerőben lévő agresszor magyar katonákkal harcoltak éppen. Bródy András nevét is kisavazták az ukrán történelemből, akit azért vetettek börtönbe, mert magyarbarát politikus volt és népszavazással akarta eldönteni a hovatartozás kérését.
„Olyan a Vereckei-hágó emlékműve, mintha állandóan fel lenne gyújtva” – Jeney János a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal és Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképészével beszélgetett. A műsorban a február 10-én 76 éve aláírt párizsi békeszerződés előzményeit, következményeit és mai hatásait járták körül. A II. világháborút lezáró dokumentum életbelépésével a mai Magyarország területi keretei véglegessé váltak. Kiderült az is, hogy a területrendezés egyébként kétoldalú államközi szerződések által történt meg. Trianon elviekben megfogalmazott (de a gyakorlatban nem alkalmazott) kisebbségvédelmi garanciái után a párizsi békeszerződés már nem is tartalmazott efféle passzust.
Jeney János térképész a PS-nek: Az angol titkosszolgálat keze benne volt mindabban, ami Trianonban Magyarországgal történt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár az amerikai békedelegáció tudta, hogy a Teleki Pál-féle Vörös térkép objektíven és hitelesen mutatja be az etnikai számarányokat, ami alapján Magyarországot nem lehet elítélni, mégsem vettek részt azon a tárgyaláson, amely előidézte a trianoni tragédiát – nyilatkozta a PS-nek Jeney János térképész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A kutató szerint az amerikai békedelegáció távolmaradásának oka, hogy az USA – akkor még – nem mert szembe menni a kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező franciákkal és britekkel. Kevéssé ismert tény, hogy az angol titkosszolgálat, az MI5 már évekkel a trianoni döntés előtt azon munkálkodott, hogy Magyarországot az első világháború végén feldarabolják, az Osztrák-Magyar Monarchiát kivéreztessék. A britek geopolitikai érdekeik érvényesítése érdekében a pánszlávizmust akarták erősíteni Magyarország kárára. Teleki Pál és tudóstársai a "béketárgyalások" előtt ki akarták juttatni a magyarság valós kárpát-medencei számarányát bemutató Vörös térképet (Carte rouge) Angliába. Szerették volna tájékoztatni a brit közvéleményt arról, hogy mi készül Magyarország ellen, ám a brit titkosszolgálat a határon lefoglalta a térképet – számol be Jeney János, aki a világ számos pontján, a többi között Milwaukee-ban, az Amerikai Földrajzi Társaság levéltárában végzett kutatásokat. Részletek a videóban – az elhangzottak új megvilágításba helyezik mindazt, ami Trianonban történt!
Áltárgyalások, avagy előre lejátszott volt Trianon? – A 143 éve született gróf Teleki Pál reménytelen küzdelme Párizsban (videó)
Vannak, akik azt mondják, minek rágódni a múlton, amikor az mit sem változtat jelenen és jövőn. Egy másik elmélet szerint, aki nincs tisztában a múltjával, az a jövőben sem érheti el, amit elérhetne. Azt hiszem, az utóbbiak táborába tartozik az a térképész fiatalember, akit addig hajtottak a múlt évtizedek során megmásított vagy kimondatlan rejtélyek, amíg rá nem bukkant az 1920-as béketárgyalásokra készült több mint 60 darab, alapos részletességű térképre, amelyekkel Telekiék a magyarok igazát védték volna, ha hagyják nekik... Csakhogy ezeket a térképeket a béketárgyalásokra érkező magyar delegáció be sem mutathatta. Egyetlen etnikai térképet láttak csupán a döntnökök, amit azóta Vörös térkép néven emlegetnek és amelyet a trianoni határok meghúzásakor figyelembe sem vettek. Felmerül a kérdés: egyáltalán a béketárgyalások során, Trianonban dőlt-e el a határok sorsa?Ajánljuk még
Álljunk ki közösen a migrációs paktum ellen! - Polbeat a Püski könyvesboltban
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
Nekünk a magyar érdek a fontos, minden előtt! - A Polbeatben mutatkozott be a Magyar Út DPK
"A táboron belül, ha már szélesen megyünk, akkor az egzotikus állatok és mindenféle prioritások mellett azért el kell, hogy férjenek a magyar érdeket kihangsúlyozók is."
Magyarország a béke pártján, de hova tart Brüsszel? - Király Nóra és Kiszely Ágnes a Polbeatben
