Pesti Srácok

„Olyan a Vereckei-hágó emlékműve, mintha állandóan fel lenne gyújtva” – Jeney János a Grundban

A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal és Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképészével beszélgetett. A műsorban a február 10-én 76 éve aláírt párizsi békeszerződés előzményeit, következményeit és mai hatásait járták körül. A II. világháborút lezáró dokumentum életbelépésével a mai Magyarország területi keretei véglegessé váltak. Kiderült az is, hogy a területrendezés egyébként kétoldalú államközi szerződések által történt meg. Trianon elviekben megfogalmazott (de a gyakorlatban nem alkalmazott) kisebbségvédelmi garanciái után a párizsi békeszerződés már nem is tartalmazott efféle passzust.

A műsorban kitértek arra, hogyan alakult a kárpátaljai magyarok sorsa 1947 után, és mennyire hasonlítható össze az akkori helyzetük a ma tapasztalható vegzálásukkal. Az, hogy Ukrajnában folyamatosan szedik le a magyar nyelvű településnévtáblákat, fontos probléma a helyi közösség önazonossága szempontjából Jeney János szerint.

– jelentette ki az ukrán állam kisebbségi politikájáról a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

PestiSracok facebook image

– mondta el a Vereckei-hágón található magyar emlékműről Jeney. Az ukránok ugyanis a magyar nyelven túl a kultúránkat is támadják: jelképeinket, szimbólumainkat barbár módon távolítják el; gondoljunk csak a munkácsi Turul-szobor ledöntésére és várárokba vetésére.

– tette fel a kérdést a Magyarságkutató térképésze. Bár Magyarország segít a menekülteknek és segélyszállítmányokat is küld Ukrajnába, mégis azért pécéznek ki minket, mert nem vagyunk hajlandóak életet kioltó fegyvereket küldeni a harctérre. A stúdióban latolgatták még, hogy az utóbbi évek magyarellenes kijevi politikája ismeretében kellene-e tapsolnunk az ukrán elnöknek, és az is kiderült, mit gondolnak a srácok Csintalan Sándor azon véleményéről, miszerint „Nagy-Magyarország nem volt soha”.

Grund minden hétvégén a PS TV műsorán. Iratkozzatok fel a PS TV YouTube-csatornájára és kövessetek minket a Facebookon is!

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.