magyarságkutató intézet
A magyarságkutatás ellenlábasai – Kovács Bence archeogenetikus és az Öreg
Kásler Miklós professzor, a Magyarságkutató Intézet alapítója, főigazgatója alapos genetikai, régészeti, antropológiai, történészi vizsgálataival kezdtük el kutatni, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Az már most kiderült az Árpád-házi királyaink csontjaiból, hogy az őseredet nem finnugor, hanem eurázsiai. Kovács Bence archeogenetikussal beszélgetett az Öreg.
Kásler Miklós: a magyarság kemény választ adott Trianonra (Videó)
A legnagyobb magyar tragédia következményei száz év után is jelen vannak a mindennapjainkban – fogalmazott Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az MKI által szervezett Trianon-konferencián. A professzor megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kemény választ adott a "trianoni kihívásra", mégpedig Nobel-díjak, zenei tehetségek, gazdasági eredmények tekintetében is. Kásler Miklós továbbá hangsúlyozta, hogy a Trianonban a meghirdetett wilsoni 14 pont közül egyet sem tartottak be, a békediktátum következményeit pedig a szomszéd népek sem tudták feldolgozni. Elmondása szerint a hétfői konferencia előkészíti azt a monográfiát, amit az Intézet kutatói később összegeznek és elküldik diplomáciai testületekhez is, hiszen kemény kutatómunka után sok új ismeretet fedeztek fel a kutatócsoport munkatársai. A PestiSrácok.hu stábja az MKI főigazgatójával, illetve Raffay Ernővel, a Trianon Kutatócsoport vezetőjével beszélgetett arról, hogy miért fontos beszélni 2024-ben is Trianon emlékéről és jelentőségéről. Részletek a videóban!
Kásler Miklós: a doni hősök nem áldozatok voltak
Méltó módon kell emlékeznünk a doni hősökre, akik nem áldozatok voltak, hanem a hazájukat védték és a hazájukért haltak meg - hangsúlyozta Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a doni hősök emlékére szervezett sajtótájékoztatón pénteken Budapesten. A főigazgató felidézte, hogy 1943. január 12-én 9 óra 45 perckor indult meg a Vörös Hadsereg bevezető támadása Uriv-Sztorozsevoje térségében, amely végül súlyos vereséget mért a magyar 2. hadseregre. A brutálisan véres összecsapásban 50 ezer magyar katona esett el, 50 ezren sebesültek meg és mintegy 28-29 ezer honvéd esett fogságba - ismertette.
A romániai falurombolás magyarellenes szelleme máig hat – Jeney János a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképésze volt. A romániai falurombolás egyik emblematikus színhelyén, Bözödújfaluban évről évre augusztus elején találkoznak az elárasztott település el- és leszármazottai – éppen az erdélyi seregszemle, Tusványos vége után, de még a bözödújfalui találkozót megelőzően beszélgettünk a kelet-európai kommunista diktatúrák egyik legnagyobb rémtettéről. Milyen ideológiát társítottak a falurombolás köré? Miért érvelt úgy Ceaușescu, hogy mindez inkább a románokat érintette? Hogyan bizonyítható mégis, hogy a falurombolás az erdélyi magyar közösségek ellen irányult? Bözödújfalu szimbóluma kellően erős mementó lehet a jelenkor számára, hogy soha többé ne térhessen vissza a kommunizmus? És lehet-e még valaha élő település Bözödújfaluból? Ezeket a kérdéseket jártuk körül szakértő vendégünkkel a legfrissebb Grundban.
Kásler Miklós a Polbeatben: Hogyan lehetnénk kicsik, amikor az egész történelmünkben csak nagy dolgokat csináltunk?!
Két évtizede azt mondta valaki, hogy tanuljunk meg kicsik lenni! De hogyan is lehetnénk kicsik, amikor az egész történelmünkben csak nagy dolgokat csináltunk?! – mondta Kásler Miklós onkológus professzor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Polbeatben Stefka Istvánnal és Huth Gergellyel beszélgetve arra a felvetésre, hogy a környező népek többsége a mostani háborús időkben meghúzza magát és sodródik a főáramlattal, miközben mi megint kurucosan kimondjuk az őszintét. Kásler Miklós erre reflektálva izgalmas kalandozáson vitte végig hallgatóságát a magyar történelemben, egészen a hun-szkíta időkig visszanyúlva. A korábbi minisztertől alapos leckét kapott David Pressman, az amerikai kormány nagykövete is, aki a magyarság többségét azzal vádolta meg, hogy cinkosan hallgatva nézzük végig, amint a kormány a gyűlölet birodalmát építi fel, és szerinte mi vagyunk a habarcs a gyűlölet téglafalában.
"Az igazság előbb-utóbb utat tör magának" – mondta a PS-nek Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet új főigazgatója
Nagyon sok izgalmas archeogenetikai, régészeti és nyelvészeti kutatás vár a Magyarságkutató Intézetre, amely eddig is nemzetközi tudományos fórumokon elismert, páratlan eredményeket ért el – mondja videointerjúnkban Kásler Miklós onkológus professzor, korábbi miniszter, aki mostantól főigazgatóként irányítja az általa alapított intézetet. A PestiSrácok.hu a magyarság identitását megerősítő, eredetét hitelesen igazoló kutatások eredményein túl azt is megkérdezte a nemzeti sorskérdéseinkkel régóta foglalkozó professzortól, hogy szerinte meddig tartható a magyar kormány különutas, békepárti álláspontja a háborúval kapcsolatban.
Az alapítója vezeti a Magyarságkutató Intézetet
Március 13-tól Kásler Miklós veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését – írja a Magyar Nemzet.
Kásler Miklós veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését
Március 13-tól prof. Dr. Kásler Miklóst kineveztem a Magyarságkutató Intézet (MKI) élére – jelentette be közösségi oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, a magyar kormány célja, hogy gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet éljen a Kárpát- medencében.
„Olyan a Vereckei-hágó emlékműve, mintha állandóan fel lenne gyújtva” – Jeney János a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal és Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképészével beszélgetett. A műsorban a február 10-én 76 éve aláírt párizsi békeszerződés előzményeit, következményeit és mai hatásait járták körül. A II. világháborút lezáró dokumentum életbelépésével a mai Magyarország területi keretei véglegessé váltak. Kiderült az is, hogy a területrendezés egyébként kétoldalú államközi szerződések által történt meg. Trianon elviekben megfogalmazott (de a gyakorlatban nem alkalmazott) kisebbségvédelmi garanciái után a párizsi békeszerződés már nem is tartalmazott efféle passzust.Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről.
Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.
