Felfedték a királyi csontok titkait

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika, amelyet Szent István király alapított, évszázadokon keresztül szolgált a magyar királyok temetkezési helyeként.Az Árpád-házi uralkodók mellett Anjouk, Habsburg Albert, Hunyadi Mátyás és Szapolyai János királyok is itt nyugodtak.A történelem viharai, különösen a török hódoltság idején, súlyosan megrongálták a bazilikát, és a királyi sírokat többször kifosztották.A XVIII. századra a templom teljesen eltűnt, köveit elhordták, és a királyi sírok sorsa is feledésbe merült. Az 1848-as régészeti feltárások során azonban öt sírt találtak a bazilika déli hajójában, köztük III. Béla és felesége, Chatillon Anna bolygatatlan sírját.Ez a felfedezés különösen jelentős, mivel az Árpád-korban a sírokat a padlóba mélyesztették, így ezek a sírok megmenekültek a későbbi fosztogatásoktól.Azonban a többi csontot, amelyeket nem tartottak különösen értékesnek, egyszerűen visszahányták a sírgödrökbe, ami a csontok keveredéséhez vezetett.​

A Magyarságkutató Intézet az elmúlt években multidiszciplináris megközelítéssel, történeti, antropológiai és genetikai módszerekkel próbálta rendbe tenni a székesfehérvári Osszáriumban őrzött több száz csontváz azonosítását.Az egyik legfontosabb referencia III. Béla király háborítatlan sírja volt, amely lehetővé tette az Árpád-házi uralkodók genetikai profiljának meghatározását.Ez a genetikai kulcs segített azonosítani más Árpád-házi királyok maradványait is. A kutatások során különös figyelmet kaptak azok a csontmaradványok, amelyekről feltételezhető volt, hogy uralkodókhoz tartoznak.Az egyik ilyen eset egy koponya, amelyet korábban Mátyás királyéval azonosítottak.A koponyán fémes elszíneződés látható a homlokcsonton, ami arra utalhat, hogy halotti korona vagy diadém volt a fején.Azonban a koponya állapota – például a fogak visszaragasztása és a lakkal való szennyezés – megnehezíti a pontos genetikai vizsgálatokat.​

A Magyarságkutató Intézet célja nem csupán a csontok azonosítása, hanem egy új nemzeti pantheon megalapozása is.Az Osszáriumban őrzött csontok között nemcsak királyok, hanem más előkelők és egyházi személyek maradványai is megtalálhatók.Az intézet törekvése, hogy ezen maradványok pontos azonosításával méltó módon emlékezhessünk meg a magyar történelem kiemelkedő alakjairól.​ Az Osszárium, amelyet az első Fidesz-kormány idején hoztak létre, minden év augusztus 20-án látogatható, lehetőséget adva a közönségnek, hogy tiszteletét tegye az „azonosítatlan” magyar királyok előtt.A mostani kutatások eredményei azonban reményt adnak arra, hogy hamarosan név szerint ismerhetjük ezeket az uralkodókat, és méltó módon emlékezhetünk meg róluk.​

A Magyarságkutató Intézet munkája példaértékű abban, hogyan lehet a modern tudomány eszközeivel feltárni és megőrizni nemzeti örökségünket.A genetikai kutatások nemcsak a múlt megértését segítik elő, hanem hozzájárulnak identitásunk megerősítéséhez is.Az Árpád-házi királyok és más történelmi személyiségek azonosítása révén újra kapcsolatba léphetünk történelmünkkel, és méltó módon tiszteleghetünk elődeink előtt. A kutatásról készült beszámoló teljes terjedelmében elérhető a Demokrata weboldalán, ITT érhető el.

Forrás: Demokrata; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok;