Pesti Srácok

Kásler Miklós veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését

Március 13-tól prof. Dr. Kásler Miklóst kineveztem a Magyarságkutató Intézet (MKI) élére – jelentette be közösségi oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, a magyar kormány célja, hogy gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet éljen a Kárpát- medencében.

Csák János a közösségi oldalán arról beszélt, hogy a kulturálisan magabiztos nemzet alapja, hogy tudjuk kik vagyunk, mit akarunk, merre tartunk. A tárcavezető szerencsésnek nevezte, hogy egyetemeinken, kutatóintézeteinkben olyan műhelyek vannak, amelyek ezen kérdések megválaszolásával foglalkoznak.

A Magyarságkutató Intézet eredményeit méltatva a miniszter kiemelte, az MKI megmutatta, milyen új horizontok merülnek fel akár archeogenetikai, akár régészeti, vagy nyelvészeti területen.

PestiSracok facebook image

– árulta el Csák.

A Magyarságkutató Intézet 2019-es alapítása óta számos nagy horderejű tudományos felfedezést tett, élen járó kutatásaival pedig többek között a Habsburg és szovjet időkben kifejezetten elnyomott és félremagyarázott eredetkutatás terén ért el áttörést, de a Hunyadiak és az Árpád-ház történetének feltárásában is fontos munkát végzett az Intézet. A miniszter bejelentése szerint a munka folytatódhat az MKI-ben Kásler Miklós irányítása alatt, így a jövőben remény van arra, hogy a magyarságkutatók munkája a magyar társadalom kulturális és történelmi örökségét gazdagítsa.

Prof. Dr. Kásler Miklós - korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjeként - maga kezdeményezte a kormányhatározattal 2019-ben megalapított MKI létrehozását, megszervezését és kijelölte tudományos tevékenységének alapvető irányait.

Prof. Dr. Kásler Miklóst novemberben nevezte ki Csák János miniszter az MKI tiszteletbeli elnökének. Ezt a tisztségét megtartva váltja most a főigazgatói poszton dr. Horváth-Lugossy Gábort, aki az MKI szervezetépítő, strukturális feladataiban meghatározó szerepet játszott.

Az új főigazgató szándéka az, hogy az MKI beteljesítse az alapító okiratában foglalt küldetését és tudományos értékű eredményeinek sokrétű bemutatásán keresztül erősítse nemzeti identitásunkat határainkon belül és túl.

Fotó:MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.