Pesti Srácok

Az erdélyi falurombolás háttere Romániában – Jeney János és az Öreg

Jeney János térképészt az tette ismertté, hogy Teleki Pál földrajztudós (egykori miniszterelnök) nyomdokain haladt, aki a történelmi Magyarország, különösen Erdély népsűrűségét vizsgálva bebizonyította, hogy a magyarság, a székelység döntően többségben élt Erdélyben. Jeney János újabb kutatásai is bizonyítják – több hiteles, a nemzetiségi arányokat bemutató térképet készített –, hogy a királyi Magyarország kisantant általi feldarabolását térképhamisítások, francia és angol nagyhatalmi érdekek segítették.

Köztudott, hogy a trianoni békediktátum hamis döntéseken alapult. A románok hazugságait, miszerint a színmagyar Székelyföldön románok élnének többségben, ezt az állítást egy angol ügynök, bizonyos Wallis saját térképpel igazolta; ezt segítette még Masaryk, a későbbi csehszlovák államfő gyerekrajzra emlékeztető térképvázlata is. Az ezeréves Magyarország nemcsak emiatt veszítette el lakosságának és területének kétharmadát, hanem a belső árulások miatt is. Ha Károlyi Mihály nem ereszti szélnek a magyar hadsereget, nem adja át a hatalmat a kommunistáknak, Kun Bélának, Szamuely Tibornak és társainak, akkor nem lett volna ekkora vérveszteség.

Jeney szerint, ha érezték volna a két háború győztesei, hogy a mindenkori magyar kormány kiáll kisebbségei mellett, akkor nem történt volna meg például a romániai falurombolás.

Itt is a kommunisták engedték el, hagyták magukra a kisebbségben élő magyarokat, amikor Kádár János az elhíresült marosvásárhelyi beszédében (1958) kijelentette, hogy nincs dolgunk, nincs semmi követelésünk az Erdélyben élő magyarok ügyében. Ez a fajta hazaárulás hozta el, hogy a védtelen magyarokat üldözni kezdték, megszüntették Erdélyben a Maros-menti autonóm magyar tartományt, magyar iskolákat zártak be és Ceaușescu elindította a falurombolás-programot. Jeney szerint a románok rövid és hosszú távú célja egyaránt a magyarság eltüntetése Erdélyben. Ennek csak egyetlen akadálya lehet: ha a mindenkori magyar kormány felelősséget és védelmet vállal a kisebbségben élő magyar testvéreiért. Persze ehhez szükség van a magyar nemzetiségek önszerveződésére, akaratára, politikai összefogására egyaránt, hogy népük fennmaradjon.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.