falurombolás

Az erdélyi falurombolás háttere Romániában – Jeney János és az Öreg

Stefka István Ps TV 2024 február 13.

Jeney János térképészt az tette ismertté, hogy Teleki Pál földrajztudós (egykori miniszterelnök) nyomdokain haladt, aki a történelmi Magyarország, különösen Erdély népsűrűségét vizsgálva bebizonyította, hogy a magyarság, a székelység döntően többségben élt Erdélyben. Jeney János újabb kutatásai is bizonyítják – több hiteles, a nemzetiségi arányokat bemutató térképet készített –, hogy a királyi Magyarország kisantant általi feldarabolását térképhamisítások, francia és angol nagyhatalmi érdekek segítették.

A romániai falurombolás magyarellenes szelleme máig hat – Jeney János a Grundban

PPestiSrácok.hu Ps TV 2023 július 30.

A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképésze volt. A romániai falurombolás egyik emblematikus színhelyén, Bözödújfaluban évről évre augusztus elején találkoznak az elárasztott település el- és leszármazottai – éppen az erdélyi seregszemle, Tusványos vége után, de még a bözödújfalui találkozót megelőzően beszélgettünk a kelet-európai kommunista diktatúrák egyik legnagyobb rémtettéről. Milyen ideológiát társítottak a falurombolás köré? Miért érvelt úgy Ceaușescu, hogy mindez inkább a románokat érintette? Hogyan bizonyítható mégis, hogy a falurombolás az erdélyi magyar közösségek ellen irányult? Bözödújfalu szimbóluma kellően erős mementó lehet a jelenkor számára, hogy soha többé ne térhessen vissza a kommunizmus? És lehet-e még valaha élő település Bözödújfaluból? Ezeket a kérdéseket jártuk körül szakértő vendégünkkel a legfrissebb Grundban.

„Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki…” – 1988-ban ezen a napon tüntettek az erdélyi falurombolás terve ellen a Hősök terén

KAKovács Attila Magyar ugar 2023 június 27.

Éppen ma harmincöt éve, hogy a Kádár-korszak első, hatalmas tüntetésére sor került Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc brutális leverését követően még utcára vonultak ugyan néhányszor az emberek, de annak a legtöbb esetben sortűz lett a vége, így a jó érzésű magyarokat egész egyszerűen leszoktatták arról, hogy megmozduljanak és utcára menjenek, ha az igazságérzetük úgy kívánja. A rohadó Kádár-diktatúra utolsó éveiben azonban – nem kis mértékben a népi ellenzék egyre erőteljesebb színre lépésének köszönhetően – éledezni kezdett a magyarság. Ennek első, hatalmas, össznépi megnyilvánulása volt az a békés, méltóságteljes, de ennek ellenére gigantikus erőt felmutató demonstráció, amelyet az erdélyi falurombolás tervének hírére, a Székelyföldön élő nemzettársak melletti kiállás hívott életre. Írásunkban ezt a nagyszerű eseményt elevenítjük fel.

Harminckét éve kergették el a Kárpátok géniuszát

Világugar 2021 december 22.

Halottról jót, vagy semmit – tartja a mondás, amit lehetetlen betartani, ha az ember Nicolae Ceaușescuról ír. A román diktátor minden bizonnyal a huszadik század egyik leghitványabb személye, pedig kemény mezőnyben kellett megküzdenie a címért. Lássuk, hogyan lett a szinte írástudatlan cipészinasból Románia legfelsőbb vezetője, a Kárpátok géniusza, akit népe mellett még a családja is gyűlölt, kivéve feleségét, a világ egyetlen analfabéta kémikusát.

Nemzeti szocializmus

Magyarisztáni rögvalóság 2021 szeptember 8.

Kelemen Hunor: Ludovic Orban Ceausescu retorikáját vette át

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021 augusztus 9.

Mi is beszámoltunk róla, hogy Ludovic Orban megváltoztatná Székelyföld nemzetiségi összetételét. A magyarellenes terv a román diktatúra falurombolásait idézi, erről nyilatkozott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is.

Ambrus Csaba: Doina Cornea emlékére

Polgárportál 2018 május 16.

Gyanítom, hogy Magyarországon nem sokan tudják, hogy ki volt Doina Cornea. Ezzel együtt, kötelességemnek érzem néhány szóban megemlékezni róla, miután május 8-án, nyolcvannyolc éves korában magához rendelte őt a Teremtő, kiváltva ezzel e derék asszonyt egy egész életnyi szenvedésből.

Még idén elkészülhet az új templom a Ceausescuék által lerombolt Bözödújfaluban

SMSusánszky Mátyás Magyar ugar 2018 február 3.

A Ceausescu-diktatúra egykori drámai intézkedése nyomán egy olyan közösségnek kellett búcsúznia szülőfalujától, amelyben békében és szeretetben megfért hat különböző felekezet is. Amikor az elárasztás mementójaként, torzóként egymagában álló egykori, bözödújfalusi római katolikus templom tornya 2014-ben összedőlt, már megfogalmazódott újjáépítésének gondolata. 2017-ben ráadásul egy meghibásodásnak köszönhetően a tározó vizét teljesen leengedték, amely jelentősen megkönnyíti az építkezést. Nem csoda, hogy új lendületet kapott az adománygyűjtési kampány, amelyet legutóbb a Maros megyei RMDSZ-es önkormányzatok támogattak meg fejenként 15 ezer lejjel (nagyjából egymillió forinttal). Mint megtudtuk, eddig az építkezés tervezett költségének hatvanöt százaléka gyűlt össze. Az elkészült templomot a tározó vize fogja körülölelni, és a tervek szerint gyalogoshídon lehet majd megközelíteni.