trianon
Áltárgyalások, avagy előre lejátszott volt Trianon? – A 143 éve született gróf Teleki Pál reménytelen küzdelme Párizsban (videó)
Vannak, akik azt mondják, minek rágódni a múlton, amikor az mit sem változtat jelenen és jövőn. Egy másik elmélet szerint, aki nincs tisztában a múltjával, az a jövőben sem érheti el, amit elérhetne. Azt hiszem, az utóbbiak táborába tartozik az a térképész fiatalember, akit addig hajtottak a múlt évtizedek során megmásított vagy kimondatlan rejtélyek, amíg rá nem bukkant az 1920-as béketárgyalásokra készült több mint 60 darab, alapos részletességű térképre, amelyekkel Telekiék a magyarok igazát védték volna, ha hagyják nekik... Csakhogy ezeket a térképeket a béketárgyalásokra érkező magyar delegáció be sem mutathatta. Egyetlen etnikai térképet láttak csupán a döntnökök, amit azóta Vörös térkép néven emlegetnek és amelyet a trianoni határok meghúzásakor figyelembe sem vettek. Felmerül a kérdés: egyáltalán a béketárgyalások során, Trianonban dőlt-e el a határok sorsa? Ukrán szívecskékkel emlékezteti Orbán Viktort Tisza István sorsára, Magyarországot pedig Trianonra a momentumos Buzinkay
A momentumosok hol az SZDSZ utódpártjaként, hol pedig egy Lenin-fiúk hagyományőrző csoportként funkcionál, most éppen kicsit utóbbi. A sokszínűséget a párt nemcsak a genderideológia terén műveli, a velük szembenállók eltakarításáról való fantáziálásban is élesek a fiúk, emlékezzünk csak Szarvas Koppány Bendegúzra, aki a „lámpavasazás” népi hagyományát kívánta feléleszteni – természetesen az elfogadás jegyében. Ennek az útnak a folytatásaként értelmezhető Buzinkay György Facebook-oldalán közzétett eszmefuttatása, amelynek a végén Orbán Viktor számára alternatívaként kínálja fel a házában meggyilkolt Tisza István sorsát, Magyarország elé pedig a trianoni sorstragédia újrajátszódását vizionálja. Utóbbi már csak azért is meglepő, mert pártja rendszeresen próbál imponálni a hazánkat megcsonkító országoknak, semmibe véve az ott élő magyarokat. Így hamisították meg Nagy-Magyarország etnikai térképeit Trianonban - Jeney János volt a Polbeat vendége (videó)
Több mint száz évet kellett várni arra, hogy Párizsban láthassa a tudományos világ a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokra készített etnikai térképeket, annak idején ugyanis megtiltották a házi őrizetbe zárt magyar tárgyalódelegációnak, hogy a békekonferencia elé tárhassa azokat. Egy fiatal kutató, Jeney János, a Magyarságkutató Intézet munkatársa jelentős szakmai bravúrt ért el, amikor idén nyáron, a Nemzetközi Földrajzi Unió 100. párizsi világkonferenciáján nagysikerű előadást tarthatott a titkolt térképekről: a jelenlévők közül sokan ott szembesültek vele, hogy létezik Székelyföld, és a kisantant által gründolt korabeli ábrázolásokkal ellentétben például nem románok lakják a Hargitát. Stefka István és Huth Gergely a legutóbbi Polbeatben a munkácsi vár Turul-szobrának ledöntéséről is megkérdezte Jeney Jánost, aki úgy véli: jó lenne nemzetközi hírverést csapni a gyalázatos tett körül, Nyugaton ugyanis azt sem tudják, hogy őshonos magyar közösség él Kárpátalján. Nézze meg az érdekes beszélgetést! A teljes baloldal román szeretne lenni? Ezúttal Ujhelyi vette elő a Bezzegrománia-kártyát
Fekete-Győr András a román választásokon a helyi, magyar párt helyett egy román párt mellett kampányolt, párttársa, Nyirati Klára, bajai polgármester románul írt levelet Marosvásárhely magyar polgármesterének, Niedermüller Péter pedig a román szabadságot és demokráciát éltette a Nemzeti összetartozás napján, kifejtve: szerencsések a magyarok, akik „Trianonnak köszönhetően” a határon túl ragadtak, és most szabadok lehetnek. Ebbe az elitcsapatba érkezett most meg a szocialista megújulást a román kormányprogramtól remélő Ujhelyi István is, aki Victor Negrescuval, a Román Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselőjével közös sajtótájékoztatóján közölte: Bezzegrománia ismét lekörözte hazánkat. Bár a szocialistáknak a legkisebb segítség is láthatóan létszükséglet, a román haladást éltetni Niedermüller Péter trianonosmegjegyzése után néhány nappal különösen ízléstelen dolognak számít. Pax et bonum – Ismét zarándokokkal telt meg pünkösdkor a csíksomlyói nyereg (PS-videó!)
Pax et bonum – Béke és jóság – ezzel a jelmondattal hirdették meg az idei csíksomlyói búcsút, amelyen két év, a koronavírus-járvány okozta kényszerű karantén után a korábbiakhoz hasonlóan több százezer ember zarándokolt el a Csíkszereda feletti hegynyeregbe. A pünkösdi ünnepet most az is különlegessé tette, hogy az június 4-re, a trianoni gyalázat évfordulójára, a Nemzeti összetartozás napjára esett – egyebek mellett erről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Áder János volt köztársasági elnök. A csíksomlyói búcsúra az idén többek között Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Új-Zélandról és Venezuelából is érkeztek zarándokok. A pünkösdi búcsú, amely a magyarság összetartozásának legnagyobb ünnepe is, egyre népszerűbb; azon immár a római katolikus mellett nemcsak a protestáns egyházak képviseltetik magukat, az idén először egy román tévécsatorna élőben közvetítette az eseményt, amelyet feliratozva tekinthettek meg a nézői. Portálunk munkatársai a két évnyi szünet után ismét ott voltak a nyeregben, nézzék meg erről szóló kisfilmünket! A megcsonkított ember balladája
„És akkor azt mondták, fasiszta. Fasiszta, ha a csonkításról beszél. Persze akkor is, ha nem, de akkor igazán, ha szólni mer. Mutogattak rá a gyerekek. „Nézd, ilyen egy náci”, mondta a szatyrát cipelő kövérkés anyuka. Hiába válaszolta, hogy nem az, hogy éppen, hogy ellenük is harcolt, már régen továbbmentek, mire elmondhatta volna. És akkor elnémult. És akkor inni kezdett újra. Inni és búsulni. Bámult kifelé a szürke lakótelep ablakán és a karjára gondolt. A lábára. Sokat sírt megint.” Publicisztika. Niedermüller alulmúlta önmagát: szerinte Trianonnak köszönhetik a külhoni magyarok, hogy jobban élnek
Niedermüller Péter, Erzsébetváros gyurcsányista polgármestere, volt európai parlamenti képviselő, aki időnként olyan etűdökkel borzolja a kedélyeket, mint a rémisztő képződménynek titulált fehér, keresztény, heteroszexuális emberek, a nemzeti összetartozás napján érezte idejét annak, hogy kifejtse, mennyivel jobban jártak a külhoni magyarok az által, hogy nem Magyarországhoz tartoznak, így a liberális szép új világ napsugarai virradhatnak rájuk az év 365 napján.