trianon
Máthé Áron a PS-nek a legújabb Trianon-filmről: Félretettük a mítoszokat és ellenmítoszokat, elmeséltük, ami történt
Sokkoló a legújabb Trianon-film. A november 10-én a mozikba kerülő alkotás lerántja a leplet arról, hogy a béketárgyalások idején milyen drámai helyzetben volt a magyar békedelegáció. Felvetődött az is, hogy Apponyiék nem írják alá a hazánkat megcsonkító „békeszerződést”, ám ebben az esetben számolni kellett azzal, hogy annyi sem marad Magyarországból, mint ami a szerződésben szerepelt. Ráadásul ennek hatalmas lett volna a kockázata, a román és csehszlovák csapatok így is átlépték volna a határt nagy pusztítást okozva, hiszen magyar katonák - "köszönhetően" a Károlyi-kormánynak - nem védték a nemzet határait - mondta el a PS Tv-nek Máthé Áron, a film vezető történész szakértője, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese. Ez az első magyar nyelvű Trianonról szóló film, amelyben francia történészek is megszólalnak. Izgalmas részletek a videóban!A magyarok megtanulták: egy nemzet nemcsak egy országban egyesülhet, hanem a fizikai határok felett is – Gulyás Gergely az új Trianon-filmről
Trianon ma is fáj minden magyarnak – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm keddi, budapesti díszbemutatóján.Áltárgyalások, avagy előre lejátszott volt Trianon? – A 143 éve született gróf Teleki Pál reménytelen küzdelme Párizsban (videó)
Vannak, akik azt mondják, minek rágódni a múlton, amikor az mit sem változtat jelenen és jövőn. Egy másik elmélet szerint, aki nincs tisztában a múltjával, az a jövőben sem érheti el, amit elérhetne. Azt hiszem, az utóbbiak táborába tartozik az a térképész fiatalember, akit addig hajtottak a múlt évtizedek során megmásított vagy kimondatlan rejtélyek, amíg rá nem bukkant az 1920-as béketárgyalásokra készült több mint 60 darab, alapos részletességű térképre, amelyekkel Telekiék a magyarok igazát védték volna, ha hagyják nekik... Csakhogy ezeket a térképeket a béketárgyalásokra érkező magyar delegáció be sem mutathatta. Egyetlen etnikai térképet láttak csupán a döntnökök, amit azóta Vörös térkép néven emlegetnek és amelyet a trianoni határok meghúzásakor figyelembe sem vettek. Felmerül a kérdés: egyáltalán a béketárgyalások során, Trianonban dőlt-e el a határok sorsa?Trianon-kötetet adott Horváth Csabának a Fidesz-frakció
A trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából kiadott Trianon 100 kötetet adott át a Fidesz–KDNP fővárosi frakciója nevében Dódity Gabriella Horváth Csaba MSZP-s politikusnak, Zugló polgármesterének a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt, az erdélyi testvértelepülésnek angolul írt meghívó miatt.Ukrán szívecskékkel emlékezteti Orbán Viktort Tisza István sorsára, Magyarországot pedig Trianonra a momentumos Buzinkay
A momentumosok hol az SZDSZ utódpártjaként, hol pedig egy Lenin-fiúk hagyományőrző csoportként funkcionál, most éppen kicsit utóbbi. A sokszínűséget a párt nemcsak a genderideológia terén műveli, a velük szembenállók eltakarításáról való fantáziálásban is élesek a fiúk, emlékezzünk csak Szarvas Koppány Bendegúzra, aki a „lámpavasazás” népi hagyományát kívánta feléleszteni – természetesen az elfogadás jegyében. Ennek az útnak a folytatásaként értelmezhető Buzinkay György Facebook-oldalán közzétett eszmefuttatása, amelynek a végén Orbán Viktor számára alternatívaként kínálja fel a házában meggyilkolt Tisza István sorsát, Magyarország elé pedig a trianoni sorstragédia újrajátszódását vizionálja. Utóbbi már csak azért is meglepő, mert pártja rendszeresen próbál imponálni a hazánkat megcsonkító országoknak, semmibe véve az ott élő magyarokat.Így hamisították meg Nagy-Magyarország etnikai térképeit Trianonban - Jeney János volt a Polbeat vendége (videó)
Több mint száz évet kellett várni arra, hogy Párizsban láthassa a tudományos világ a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokra készített etnikai térképeket, annak idején ugyanis megtiltották a házi őrizetbe zárt magyar tárgyalódelegációnak, hogy a békekonferencia elé tárhassa azokat. Egy fiatal kutató, Jeney János, a Magyarságkutató Intézet munkatársa jelentős szakmai bravúrt ért el, amikor idén nyáron, a Nemzetközi Földrajzi Unió 100. párizsi világkonferenciáján nagysikerű előadást tarthatott a titkolt térképekről: a jelenlévők közül sokan ott szembesültek vele, hogy létezik Székelyföld, és a kisantant által gründolt korabeli ábrázolásokkal ellentétben például nem románok lakják a Hargitát. Stefka István és Huth Gergely a legutóbbi Polbeatben a munkácsi vár Turul-szobrának ledöntéséről is megkérdezte Jeney Jánost, aki úgy véli: jó lenne nemzetközi hírverést csapni a gyalázatos tett körül, Nyugaton ugyanis azt sem tudják, hogy őshonos magyar közösség él Kárpátalján. Nézze meg az érdekes beszélgetést!Párizsban mutatják be a trianoni békekonferencia betiltott térképeit
Több mint egy évszázaddal a békediktátum aláírása után Párizsban láthatja a tudományos világ a trianoni szerződést megelőző tárgyalásokra készített térképeket. A Magyarságkutató Intézet által szervezett kiállításon az intézet kutatója, Jeney János tartott előadást a diktátum ratifikálásának körülményeiről, amelyen arra is kitért, hogy a magyar szakemberek több mint hatvan darabot alkottak meg; ezek közül csak gróf Teleki Pál térképét nézték meg a konferencia nyilvános szakaszában.A teljes baloldal román szeretne lenni? Ezúttal Ujhelyi vette elő a Bezzegrománia-kártyát
Fekete-Győr András a román választásokon a helyi, magyar párt helyett egy román párt mellett kampányolt, párttársa, Nyirati Klára, bajai polgármester románul írt levelet Marosvásárhely magyar polgármesterének, Niedermüller Péter pedig a román szabadságot és demokráciát éltette a Nemzeti összetartozás napján, kifejtve: szerencsések a magyarok, akik „Trianonnak köszönhetően” a határon túl ragadtak, és most szabadok lehetnek. Ebbe az elitcsapatba érkezett most meg a szocialista megújulást a román kormányprogramtól remélő Ujhelyi István is, aki Victor Negrescuval, a Román Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselőjével közös sajtótájékoztatóján közölte: Bezzegrománia ismét lekörözte hazánkat. Bár a szocialistáknak a legkisebb segítség is láthatóan létszükséglet, a román haladást éltetni Niedermüller Péter trianonosmegjegyzése után néhány nappal különösen ízléstelen dolognak számít.Pax et bonum – Ismét zarándokokkal telt meg pünkösdkor a csíksomlyói nyereg (PS-videó!)
Pax et bonum – Béke és jóság – ezzel a jelmondattal hirdették meg az idei csíksomlyói búcsút, amelyen két év, a koronavírus-járvány okozta kényszerű karantén után a korábbiakhoz hasonlóan több százezer ember zarándokolt el a Csíkszereda feletti hegynyeregbe. A pünkösdi ünnepet most az is különlegessé tette, hogy az június 4-re, a trianoni gyalázat évfordulójára, a Nemzeti összetartozás napjára esett – egyebek mellett erről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Áder János volt köztársasági elnök. A csíksomlyói búcsúra az idén többek között Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Új-Zélandról és Venezuelából is érkeztek zarándokok. A pünkösdi búcsú, amely a magyarság összetartozásának legnagyobb ünnepe is, egyre népszerűbb; azon immár a római katolikus mellett nemcsak a protestáns egyházak képviseltetik magukat, az idén először egy román tévécsatorna élőben közvetítette az eseményt, amelyet feliratozva tekinthettek meg a nézői. Portálunk munkatársai a két évnyi szünet után ismét ott voltak a nyeregben, nézzék meg erről szóló kisfilmünket!Ajánljuk még

















