Pesti Srácok

Pax et bonum – Ismét zarándokokkal telt meg pünkösdkor a csíksomlyói nyereg (PS-videó!)

Pax et bonum – Béke és jóság – ezzel a jelmondattal hirdették meg az idei csíksomlyói búcsút, amelyen két év, a koronavírus-járvány okozta kényszerű karantén után a korábbiakhoz hasonlóan több százezer ember zarándokolt el a Csíkszereda feletti hegynyeregbe. A pünkösdi ünnepet most az is különlegessé tette, hogy az június 4-re, a trianoni gyalázat évfordulójára, a Nemzeti összetartozás napjára esett – egyebek mellett erről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Áder János volt köztársasági elnök. A csíksomlyói búcsúra az idén többek között Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Új-Zélandról és Venezuelából is érkeztek zarándokok. A pünkösdi búcsú, amely a magyarság összetartozásának legnagyobb ünnepe is, egyre népszerűbb; azon immár a római katolikus mellett nemcsak a protestáns egyházak képviseltetik magukat, az idén először egy román tévécsatorna élőben közvetítette az eseményt, amelyet feliratozva tekinthettek meg a nézői. Portálunk munkatársai a két évnyi szünet után ismét ott voltak a nyeregben, nézzék meg erről szóló kisfilmünket!

Csibra Tibor – Susánszky Mátyás

A Szentlélek kiáradásának ünnepe gyűjt össze minket itt az ősi csíksomlyói Mária-kegyhelyen – mondta szentbeszédében az esemény szónoka, Udvardy György. A veszprémi érsek a ferences szerzetesek jelmondatára, a Pax et bonumra – Béke és jóság – építette prédikációját, amikor elmondta:

PestiSracok facebook image

Két szempontból is szimbolikus ez a nap – válaszolta a PestiSrácok.hu kérdésére Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szerint ezek egyike, hogy a világjárvány lanyhuló szorítása lehetővé tette, hogy ismét együtt lehetünk, és az egész magyarságot képviselhetjük a csíksomlyói kegyhelyen, amelyen olyan zarándokok is részt vettek, akik például Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Új-Zélandról és Venezuelából érkeztek. Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a trianoni évforduló ugyan nekünk, magyaroknak gyásznap, ugyanakkor szombaton mégis megmutatta, hogy nemzetünket nem sikerült felszámolni, nem tűntünk el, sőt, megerősödve ápoljuk a hagyományainkat.

A béke óhajtása, a béke kívánása, a békéért való tenni akarás – idézte fel Udvardy György szentbeszédében elhangzottakat, mint az idei pünkösdi búcsú legfőbb üzenetét portálunknak Áder János. A volt köztársasági elnök idézett az érseki felajánlásból is:

A videót készítette: Csibra Tibor, Susánszky Mátyás, Bossányi Balázs és Munkácsi István

Vezető kép: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.