június 4.
Nemzeti tragédia vagy a nemzeti összetartozás napja? – Így látják a zászlóvivők Trianon évfordulóját (videó)
Június 4-e több szempontból is szomorú nap a magyarság történetében. Idén 103 éve, hogy elcsatolták tőlünk az országunk egy jelentős részét, de ami még ennél is fontosabb, családokat szakítottak szét ezzel az úgynevezett "békediktátummal". A magyar nép azonban harcos nép. Nem szereti feladni. Mi több, a küzdelem, az élni akarás és a szabadság iránti vágy jellemzi az ezeréves történelmünket. Az évszázadok során nemcsak túlélni tanultunk meg, hanem azt is, hogy miként legyünk büszkék a magyarságunkra. Ma, 103 évvel Magyarország igazságtalan megcsonkítása után pedig van is mire büszkének lennünk. Abban a korban, amikor a sokkal nagyobb, fényesebb és befolyásosabb országok sorra veszítik el a nemzeti öntudatukat, mi képesek vagyunk megőrizni és táplálni azt a trianoni döntés ellenére is. Ebben rejlik Magyarország igazi ereje. Abban, hogy nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. Idén június 4-én pedig meg is mutattuk ezt az 1848 méter hosszú magyar, illetve a 400 méter hosszú székely zászlóval, amelyet a Magyar Állami Operaház épületétől egészen a Hősök teréig vittünk, ahol egy nagy közös kokárdát formáltunk a két összekapcsolt zászlóból. A fantasztikus hangulatú rendezvényről egy remek videó is készült. Nézzétek meg, hogyan vélekednek a zászlóvivők Trianon évfordulójáról.
Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét Újkígyóson
Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét a Békés vármegyei Újkígyóson vasárnap. Az emlékmű a nemzet összetartozását jelzi, és azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az avatáson.
"Vigyük minél többen a hatalmas magyar és székely zászlót a trianoni évfordulón!"
"Fény és a szeretet támogatása, ez a mi dolgunk. A Békemenet ezt tökéletesen megtette és most is ezt tesszük majd, amikor a vasárnapi trianoni évfordulón a legszentebb színeinket, a piros-fehér-zöldet formáljuk egy 1948 méteres zászlóvá az Andrássy úton, aztán a Hősök terén egy hatalmas kokárdává, amit végül körbefon a 400 méter hosszú székely zászló. Ennél szebb jelképe nem is lehetne az összetartozásunknak! Legyünk ott minél többen" – mondta Pataky Attila, az Edda frontembere a Polbeat legutóbbi adásában, ahol az énekes művész Szilágyi Ákossal, az esemény főszervezőjével, Stefka Istvánnal és Huth Gergellyel beszélgetve rövid, de velős véleményt mondott Havas Henrikről is, aki szerint a székely himnuszt csak szekusok és belügyes spiclik éneklik. "Ez egy hitvány ember, és kész, több szót nem érdemel" – nyomatékosította. Mint ismert, idén június 4-én vonul végig az 1848 méteres nemzeti lobogónk Budapest belvárosán, az Andrássy úton, hogy a Hősök terén egy kokárdává álljon össze, ahol egy 400 méteres székely zászló öleli majd körbe, szimbolizálva az elszakított nemzetrészeket. A megemlékezőket vasárnap fél kettőre várják az Operaház elé, ahol a szervezőkön túl Huth Gergely mond köszöntőt, a Hősök terén pedig Tőkés László üzenetét hallgathatják meg a résztvevők. Szilágyi Ákos arra kéri a világ magyarságát, hogy vasárnap 16.32-kor, a trianoni diktátum aláírásának percében minél többen játsszák le telefonjukról hangosan a harangszót, amely az esemény honlapjáról is letölthető. A nemzeti trikolór-felvonulást a szervezők jóvoltából ÉLŐBEN közvetíti a PestiSrácok.hu, a PS TV Facebook-oldalunkon, illetve ITT, ebben a cikkben! Ha leállna az adás, IDE KATTINTVA egy alternatív csatornán is elérhető lesz!
1848 zászlóvivő kerestetik – Idén is végigviszik a gigantikus nemzeti lobogót az Andrássy úton, egy 400 méteres székely zászlóval kiegészülve
Idén június 4-én is végigvonul az 1848 méteres nemzeti lobogónk Budapest belvárosán, az Andrássy úton, hogy a Hősök terén egy kokárdává álljon össze, ahol egy 400 méteres székely zászló öleli majd körbe, szimbolizálva az elszakított nemzetrészeket. A szervezők azonban nemcsak zászlóvivők jelentkezését várják: minden magyart szeretnének megszólítani, éljenek, tartózkodjanak bárhol a világon. Azt szeretnék, ha minél többen letöltenék a telefonjukra az általuk elkészített haranghangot, és a trianoni békediktátum aláírásának percében, magyar idő szerint 16 óra 32 perckor, egyszerre játszanák le a kétperces harangzúgást, függetlenül attól, ki, hol tartózkodik éppen. Ebből flashmobok készülnek, hirdetve a nemzeti összetartozást – mondta a PestiSrácok.hu-nak az immár hagyományos zászlófelvonultatás ötletgazdája, Szilágyi Ákos grafikusművész, Mikszáth-díjas szerkesztő. A zászlóvivők között idén a PestiSrácok.hu több munkatársa is ott lesz, a köszöntőt pedig főszerkesztőnk, Huth Gergely mondja. A rendezvény fővédnöke ezúttal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke lesz.
Pax et bonum – Ismét zarándokokkal telt meg pünkösdkor a csíksomlyói nyereg (PS-videó!)
Pax et bonum – Béke és jóság – ezzel a jelmondattal hirdették meg az idei csíksomlyói búcsút, amelyen két év, a koronavírus-járvány okozta kényszerű karantén után a korábbiakhoz hasonlóan több százezer ember zarándokolt el a Csíkszereda feletti hegynyeregbe. A pünkösdi ünnepet most az is különlegessé tette, hogy az június 4-re, a trianoni gyalázat évfordulójára, a Nemzeti összetartozás napjára esett – egyebek mellett erről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Áder János volt köztársasági elnök. A csíksomlyói búcsúra az idén többek között Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Új-Zélandról és Venezuelából is érkeztek zarándokok. A pünkösdi búcsú, amely a magyarság összetartozásának legnagyobb ünnepe is, egyre népszerűbb; azon immár a római katolikus mellett nemcsak a protestáns egyházak képviseltetik magukat, az idén először egy román tévécsatorna élőben közvetítette az eseményt, amelyet feliratozva tekinthettek meg a nézői. Portálunk munkatársai a két évnyi szünet után ismét ott voltak a nyeregben, nézzék meg erről szóló kisfilmünket!
Bombával fenyegetőzött egy 81 éves férfi, aki Trianonról akart megemlékezni
Bombafenyegetés miatt szombat este le kellett állítani a forgalmat egy időre a határátkelőként működő Máramarossziget és Aknaszlatina közötti Tisza-hídnál. A fenyegetés mögött egy 81 éves férfi állt, aki a bombával akart megemlékezni Trianon évfordulójáról.
Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését
A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését – mondta Szili Katalin Barcson, szombaton.
Udvardy György veszprémi érsek Csíksomlyón: A kereszt egyszerre győzelmi zászló is, amit harcos gondossággal hordozunk (képgalériával frissítve)
A koronavírus-járvány enyhülésével két éve először korlátozások nélkül vehetnek részt a zarándokok a csíksomlyói búcsún. Az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményének során közel ötszáz éve vesznek részt a vándorok. A búcsú idén különösen fontos dátumra esett, hiszen egybeesik a nemzeti összetartozás napjával. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek. A búcsú mottója idén a ferences rend jelmondata: Pax et bonum! – Béke és jóság!
Szili Katalin: nemzeti önbecsülés, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradás
A magyarok történelme már sokszor bebizonyította, hogy nemzeti önbecsülés, őszinte összetartozás-tudat, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradásunk – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott csütörtökön, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán. A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott országzászló-avatáson közölte: ma a trianoni tragédiát csak úgy tudjuk felülírni, ha számítunk egymásra és segítjük egymást a mindennapokban.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
