Pesti Srácok

Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését

Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését
Budapest, 2022. április 12. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz második kötetének bemutatóján a budapesti Körszállóban 2022. április 12-én. MTI/Kovács Tamás

A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését – mondta Szili Katalin Barcson, szombaton.

Szili Katalin a Somogy megyei városnak a trianoni békeszerződés 102. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségén fontos iránytűnek nevezte a nemzeti összetartozás napjáról 2010-ben hozott országgyűlési határozatot és az alaptörvényt is, amely a korábbi alkotmánnyal ellentétben nem a "felelősséget érez", hanem a "mindennapi odafigyelésről, támogatásról, együttműködésről szóló felelősséget visel" kifejezést használja a határon kívüli magyarsággal összefüggésben.

– közölte. Szili Katalin Kossuth Lajost idézve azt mondta: "veszve csak azon nemzet lehet, amelyik lemond önmagáról". A miniszterelnöki megbízott hangoztatta: "mi nem mondunk le önmagunkról".

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Hozzátette: ez az erőforrás segíthet abban, hogy a magyarság a jövőben is békében és biztonságban tudjon élni. A miniszterelnöki megbízott szavai szerint fontos, hogy a magyarság XXI. századi válaszokat tudjon adni az olyan új kihívásokra, mint a migráció, a pandémia vagy az Ukrajnában dúló háború. Ennek során a nemzetre – bárhol is legyenek közösségei, diaszpórái a világban – úgy kell tekinteni, mint egy és azonos, összetartó közösségre. Szili Katalin kiemelte, hogy az a nemzeti érzés, amelyet június 4-én, de a hétköznapokban is érez a magyarság, a valódi európaiságot is jelenti.

– jelentette ki. Úgy vélte, csak ez lehet a jövő, ez biztosíthatja, hogy "magyarok tudjunk maradni bárhol a világban és mindig számíthassunk egymásra".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)