Tényleg diverzánsok, terroristák célpontjává válhatunk?
Tűz ütött ki a MOL százhalombattai olajfinomítójában, és volt egy robbanás, szintén tegnap, egy orosz tulajdonú romániai olajfinomítóban is. Egyesek ettől frászt kaptak, hogy az események egybeesése és időzítése nem véletlen, valakik (tudjukkik, oroszok, ukránok, gyíkemberek) nekiálltak rongálni a magyar, illetve a közép-európai energiastruktúra egyes elemeit. Nagyon nem mindegy persze, hogy terroristák voltak vagy diverzánsok, vagy mint valószínű, egyszerű balesetről van szó.
Ez persze nem lehetetlen, de várjuk meg a vizsgálatok eredményét és persze helyezzük kontextusba a lehetőségeket, mielőtt pánikba esnénk. Mert lehet, hogy nem terroristák voltak, hanem csak szimpla balesetekről van szó, amelyek azért a veszélyes üzemekben elő szoktak fordulni.
A terroristák pont nem szeretnék, hogy balesetnek, üzemzavarnak látsszon a tevékenységük a diverzánsok viszont igen
Egy működő modern ország vagyunk, tele érzékeny infrastruktúrákkal, amelyek a gazdaság hatékony működését és a lakosság kényelmét szolgálják. Egy átlagos háztartásba havi kétszázötven kilowatt elektromos energiát szállítanak házhoz, négy-öt tonnányi vizet és a téli időszakban pedig több száz köbméter földgázt is. Minden magyar szűkebb környezetében, néhány kilométeren belül elérhetőek az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek, a szilárd burkolatú úthálózat, legalább minimális buszközlekedés, és olcsón lehet vonatozni az egész országban.
Sűrű benzinkúthálózat van, amely a szükséges üzemanyagokat az elmúlt évtizedekben folyamatosan biztosította azoknak, akik részesei a motorizációnak. Nagyon el vagyunk kényeztetve, ha valakinek ez nem lenne világos. Magyarországon szinte mindenütt van mobil internet és a vezetékes információs infrastruktúra is egészen kiváló. Oldalakon keresztül lehet sorolni azokat a nyilvánvaló és rejtettebben létező, az állam által vagy a törvény erejénél, de a szabadpiac forrásaiból fenntartott rendszereket, amelyek hiányára csak üzemzavarok idején csodálkozunk rá.
Egy ilyen komplex rendszert nem lehet minden pontján megvédeni, a jelenlegi életformánk, gazdaságunk feltételezi, nincsenek olyan ellenségeink, akik annyira akarnak nekünk ártani, hogy a rendszereink csomópontjait fizikailag vagy informatikailag megtámadják. Az Északi Áramlat felrobbantása óta tudjuk, hogy az ilyesmihez szükséges gátlástalanság egyes szereplőkben megvan. Ha németekkel meg lehetett csinálni háború nélkül, akkor mindenkivel meg lehet ezt tenni.
Persze rengeteg variáció van, a hamis zászlós műveleteken kívül, az oroszok ukrán zászló alatt, az ukránok orosz zászló alatt, bárki, bárki másnak a zászlaja alatt, ismeretlenek úgy, hogy ne legyen nyoma annak, hogy ki volt (ez még kellemetlenebb bizonytalanságot kelt). Lehet a cselekményt balesetnek is álcázni, hogy csak az energetikai következmények számítsanak (kevesebb üzemanyag). És persze lehet baleset is tényleg.
A lényeg úgyis az, hogy a különböző szereplők propagandája minek akarja láttatni az eseményt. Mert csak ez számít. Aki meg akar félemlíteni bennünket, annak az az érdeke, hogy a baleset is támadásnak tűnjön később.
Reméljük, hogy szimpla üzemzavarról van szó a MOL-nál. Reméljük, hogy az ukránok nem akarnak belekavarni a békecsúcsba, reméljük az amerikaiak befenyítették őket annyira, hogy ne gondolják már azt, hogy az a jó nekik, ha eszkalálják a háborút.
Ha nem lenne világos, ennek a cikknek az az üzenete, hogy nekünk a béke, a tűzszünet, a befagyott konfliktus az érdekünk, bármilyen olyan változás, amely önmérsékletre kényszeríti a feleket. A béke és a nyugalom fontos feltétele az, hogy minden olyan állam vagy szervezet, amely hajlamos az erőszakra (Oroszország, Ukrajna, EU, terrorszervezetek, titkosszolgálatok, amerikai birodalom, multinacionális nagyvállalatok, ideológiai őrültek stb.) önmérsékletet tanúsítson és tartsa féken a saját szélsőségeseit.
Amúgy az eddigiek alapján az üzemzavar a valószínű, de persze a fene tudja. A világ tele van bérelhető elmebetegekkel.
