Pesti Srácok

Szili Katalin: nemzeti önbecsülés, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradás

Szili Katalin: nemzeti önbecsülés, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradás

A magyarok történelme már sokszor bebizonyította, hogy nemzeti önbecsülés, őszinte összetartozás-tudat, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradásunk – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott csütörtökön, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán. A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott országzászló-avatáson közölte: ma a trianoni tragédiát csak úgy tudjuk felülírni, ha számítunk egymásra és segítjük egymást a mindennapokban.

Szili Katalin úgy fogalmazott: az elmúlt évek küzdelme jól mutatja, hogy a magyar nemzetnek van tartása, amely ebből a nemzeti büszkeségből táplálkozik. Kossuth Lajos szavait idézve hangsúlyozta: a magyar nemzet nem mondott le önmagáról, mi még a tragédiából is erőt tudtunk meríteni, és ezt tanította meg a magyarokat arra, hogy csak és kizárólag a nemzet összetartozása jelentheti a jövőt. A szatmári város legmagasabb pontján, a kegyeleti parkban emelt zászló avatásán a miniszterelnöki megbízott kifejtette: június 4. már nem a gyász napját, hanem a nemzeti megmaradás ünnepét jelenti a nemzet számára. Az a nemzet – folytatta –, amely amellett, hogy kitartó, erős is, "mindennél ellenállóbb a gyűlölettel és a megosztással szemben". A miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy Kelet-Közép-Európában a békés nemzeti együttélés lehet az, amely "újrarajzolhatja" Európa súlypontját, és ezt a napot is a valódi "európaiság" napjává emelheti.

– tette hozzá. Szili Katalin kiemelte: a békediktátumot nem lehet meg nem történtté tenni, de a hatását tompítani kell.

PestiSracok facebook image

– mondta a miniszterelnöki megbízott.

Az eseményen beszédet mondott Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Hanusi Péter, Mátészalka Fidesz–KDNP-s polgármestere, majd az ünnepség végén felvonták a nemzeti zászlót.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.