trianon
Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését
A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését – mondta Szili Katalin Barcson, szombaton.Előbb megcsonkították, aztán öngyűlöletre nevelték a nemzetet – Borvendég Zsuzsanna írása Trianonról és a mérgező szocializmusról
Ma június 4-én van a nemzeti összetartozás napja. Nem írhatjuk, hogy ünnepeljük, mert annál még mindig fájóbb a seb. Borvendég Zsuzsanna tudományos alaposságú publicisztikájában nemcsak arról írt, hogy mit jelentett Trianon a magyar nemzet számára, hanem arról, hogy hogyan mélyítette a sebeket a kommunizmus, majd a szocializmus. Hiszen a főideológusok szerint egyrészt „bűnös nemzetként” amúgy is „megérdemeltük” az ország-csonkítást. Másrészt ez nekik amúgy sem jelentett túl sokat. De mégis élünk! És nem felejtünk.„Mert nem lehet feledni, nem, soha, amíg magyar lesz és emlékezet…” – Mit üzen nekünk ma Trianon?
A magyarság történelmének legnagyobb kataklizmájára, a trianoni békediktátumra emlékezünk ma, június 4-én. Bár megmaradásunk szempontjából is fontos, hogy előre tekintsünk, fontos, hogy felemeljük a fejünk, azért egyetlen pillanatra se feledjük csodálatos költőnk, Juhász Gyula szavait: „mindig, mindig gondoljunk reá!”Novák Katalin: Az a dolgunk, hogy ismerjük, őrizzük és gyarapítsuk a magyarságot!
Novák Katalin is felszólalt a Rákóczi Szövetség nemzeti összetartozás napi rendezvényén. Ünnepi beszédében a köztársasági elnök a házasság szentsége és a magyar identitástudat között vont párhuzamot, mint fogalmazott: "az igent nap mint nap ki kell mondani, akkor is, ha nem mindig könnyű, ugyan így van ez a magyarságunkkal is".Varga Judit: Magyarnak lenni dicsőség és felelősség!
Varga Judit közösségi oldalán emlékezett meg a nemzeti összetartozás napjáról. Az igazságügyi miniszter bejegyzésében a magyarság történelmi dicsőségéről írt, és arról a felelősségről, hogy ezt továbbadjuk az eljövendő generációknak.KDNP: Magyarország kész kiállni igazáért és képviselni minden magyar érdekét
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a nemzeti összetartozás napja alkalmából adott közleményében jelentette ki, hogy Magyarország célja és feladata nem változik a történelem sodrásában: megmaradni szuverén, független, európai nemzetállamnak, amely kész kiállni igazáért és képviselni minden magyar érdekét.Trianon sorsokról szól, rólunk szól (videó!)
Kevés olyan nemzet van, vagy talán egyetlenegy sem, amellyel előfordult a történelme során olyan abszurdum, mint ami velünk történt meg a trianoni békediktátumkor. Ugyanis 102 évvel ezelőtt bekövetkezhetett - ez nem mese, hanem a valóság - hogy egy család reggel elindult Kolozsvárról Debrecenbe, meglátogatták a rokonokat, ebédeltek egy jót, majd mikor délután haza akartak térni, a román dragonyosok már útiokmányokat kértek tőlük és jelezték, hogy csak ezek felmutatásával tudnak hazatérni új hazájukba, a Román Királyságba. Dalban mesélte el ugyanezt a sztorit a Kárpátia zenekar ismert slágere, a Levelet hozott a posta. Miközben a magasesésű felvidéki folyókon legeltetjük a szemünket nem csak amiatt könnyezünk, hogy ezekről a csodálatos tájakról kénytelen volt lemondani Magyarország, hanem végigkövetjük annak a drámáját, hogy bár a férjét a frontról hazaváró Kovács Mária semmi rosszat nem tett, mégis elveszti magyar személyazonosságát, elveszik tőle a nevét. Kovács Máriából egyik pillanatról a másikra Maria Kovácová lesz. Ahogyan a kolozsvári magyar családból a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül román állampolgárokat csináltak. Elindultak reggel a magyar kincses városból, Hunyadi Mátyás szülőhelyéről, majd este már Cluj Napocában hajtották álomra a fejüket. Mi volt a bűnük, mit követtek el, hogy ezt kellett megéljék? Semmi, csak az, hogy magyarnak születtek! Ez is a kollektív bűnösség, a megbélyegzés egy fajtája. A trianoni emléknapon sok szó esik az elszakított területekről, az ország csonkításról, a nemzethalálról. Kevesebbet szólunk azonban arról, hogy magyar embereket vesztettünk el, honfitársaink kerültek méltatlanul megalázó és alávetett helyzetbe. Ők maradtak, akik voltak, hűek a nemzetükhöz, őseikhez, szülőföldjükhöz, mégis nekik kellett magyarázkodniuk és bizonygatniuk, hogy ők bizony mindig is éltek, itt születtek. Kitelepítették őket, átdobták a határon egy bőrönddel. Vagy azt mondták nekik, hogy túl sok itt a magyar és ez baj, mert ez már egy másik ország ha tetszik, ha nem. Ezért telerakták a többségi nemzet zászlóival az utcákat és a tereket, hogy a magyarok ne érezzék többé otthon magukat. Még így sem érezték azonban komfortosan magukat a hódító nemzet vezetői, ezért messzi vidékekről telepítettek be olyan embereket, akik sem a szokásokat, sem a gazdag kultúráját nem ismerték az ősi magyar vidékeknek. Még így is féltek azonban a magyaroktól, ezért előfordult olyan is, hogy szerencsétlen, szegény embereket becsaptak, lefizettek, leitattak és nekiterelték a magyaroknak azért, hogy ők inkább a szülőföldről való elvándorlást válasszák. Elüldözték őket, akik pedig maradni akartak, azok közül sokaknak ajánlották fel, hogy a boldogulás, a jobb előmenetel érdekében dobják el magyarságuk és válasszanak új identitást. Szlovákiában ennek a módszernek a legújabbkori megjelenése volt, hogy aki merte felvenni a magyar állampolgárságot az egyúttal elveszítette a szlovákot. Voltak azonban sokan a magyarok között olyanok, akik nem csak vállalták a kisebbségi sorsot, hanem áldozatot nem kímélve, fáradhatatlanul dolgoztak is kisebbségben maradt testvéreikért. A Pesti Tv Mintha tegnap történt volna... című műsorában Trianon mellett egy ilyen hősre, az erdélyi Mikó Imrére emlékeztünk. Ferkó Dániel beszélgetőtársa Szarka Nóra és Köő Artur volt.Trianon – nem felejtünk, mert nem felejthetünk!
Ha eltemetjük a múltat, ha nem tudunk emlékezni s emlékeztetni, akkor nem fogjuk tudni a jövőt sem alakítani. Isten a történelem ura, sorsunkat kapjuk, de kapunk mellé ajándékba szabad akaratot, amely a döntés jogának hatalmába emel minket. Dönteni a jó és a rossz között azonban felelősség is egyben. A teremtett lény lehetőséget és jogot kapott arra, hogy alakítsa saját és közösségének jelenét és jövőjét. Mi magyarok vagyunk, mi magyarnak születtünk – ez a sorsunk. Ám a jövőnkről, ha elég okosak, kitartóak és bátrak vagyunk, akkor mi magunk dönthetünk. Ez a saját felelősségünk. Június 4-e van, a trianoni békediktátum évfordulója, a Nemzeti Összetartozás Napja. A magyarság golgotája, ugyanakkor a feltámadás lehetősége. Emlékezzünk és emlékeztessünk hát a mai napon arra, hogy mi, mindannyian egy vérből valók vagyunk; és arra is, hogy mi történhet akkor, ha restek vagy igénytelenek maradunk, ha félünk teli torokkal kiáltani: nem, nem, soha!Szili Katalin: nemzeti önbecsülés, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradás
A magyarok történelme már sokszor bebizonyította, hogy nemzeti önbecsülés, őszinte összetartozás-tudat, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradásunk – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott csütörtökön, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán. A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott országzászló-avatáson közölte: ma a trianoni tragédiát csak úgy tudjuk felülírni, ha számítunk egymásra és segítjük egymást a mindennapokban.Ajánljuk még
















