trianon
A megcsonkított ember balladája
„És akkor azt mondták, fasiszta. Fasiszta, ha a csonkításról beszél. Persze akkor is, ha nem, de akkor igazán, ha szólni mer. Mutogattak rá a gyerekek. „Nézd, ilyen egy náci”, mondta a szatyrát cipelő kövérkés anyuka. Hiába válaszolta, hogy nem az, hogy éppen, hogy ellenük is harcolt, már régen továbbmentek, mire elmondhatta volna. És akkor elnémult. És akkor inni kezdett újra. Inni és búsulni. Bámult kifelé a szürke lakótelep ablakán és a karjára gondolt. A lábára. Sokat sírt megint.” Publicisztika.
Niedermüller alulmúlta önmagát: szerinte Trianonnak köszönhetik a külhoni magyarok, hogy jobban élnek
Niedermüller Péter, Erzsébetváros gyurcsányista polgármestere, volt európai parlamenti képviselő, aki időnként olyan etűdökkel borzolja a kedélyeket, mint a rémisztő képződménynek titulált fehér, keresztény, heteroszexuális emberek, a nemzeti összetartozás napján érezte idejét annak, hogy kifejtse, mennyivel jobban jártak a külhoni magyarok az által, hogy nem Magyarországhoz tartoznak, így a liberális szép új világ napsugarai virradhatnak rájuk az év 365 napján.
Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését
A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését – mondta Szili Katalin Barcson, szombaton.
Előbb megcsonkították, aztán öngyűlöletre nevelték a nemzetet – Borvendég Zsuzsanna írása Trianonról és a mérgező szocializmusról
Ma június 4-én van a nemzeti összetartozás napja. Nem írhatjuk, hogy ünnepeljük, mert annál még mindig fájóbb a seb. Borvendég Zsuzsanna tudományos alaposságú publicisztikájában nemcsak arról írt, hogy mit jelentett Trianon a magyar nemzet számára, hanem arról, hogy hogyan mélyítette a sebeket a kommunizmus, majd a szocializmus. Hiszen a főideológusok szerint egyrészt „bűnös nemzetként” amúgy is „megérdemeltük” az ország-csonkítást. Másrészt ez nekik amúgy sem jelentett túl sokat. De mégis élünk! És nem felejtünk.
„Mert nem lehet feledni, nem, soha, amíg magyar lesz és emlékezet…” – Mit üzen nekünk ma Trianon?
A magyarság történelmének legnagyobb kataklizmájára, a trianoni békediktátumra emlékezünk ma, június 4-én. Bár megmaradásunk szempontjából is fontos, hogy előre tekintsünk, fontos, hogy felemeljük a fejünk, azért egyetlen pillanatra se feledjük csodálatos költőnk, Juhász Gyula szavait: „mindig, mindig gondoljunk reá!”
Novák Katalin: Az a dolgunk, hogy ismerjük, őrizzük és gyarapítsuk a magyarságot!
Novák Katalin is felszólalt a Rákóczi Szövetség nemzeti összetartozás napi rendezvényén. Ünnepi beszédében a köztársasági elnök a házasság szentsége és a magyar identitástudat között vont párhuzamot, mint fogalmazott: "az igent nap mint nap ki kell mondani, akkor is, ha nem mindig könnyű, ugyan így van ez a magyarságunkkal is".
Varga Judit: Magyarnak lenni dicsőség és felelősség!
Varga Judit közösségi oldalán emlékezett meg a nemzeti összetartozás napjáról. Az igazságügyi miniszter bejegyzésében a magyarság történelmi dicsőségéről írt, és arról a felelősségről, hogy ezt továbbadjuk az eljövendő generációknak.
KDNP: Magyarország kész kiállni igazáért és képviselni minden magyar érdekét
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a nemzeti összetartozás napja alkalmából adott közleményében jelentette ki, hogy Magyarország célja és feladata nem változik a történelem sodrásában: megmaradni szuverén, független, európai nemzetállamnak, amely kész kiállni igazáért és képviselni minden magyar érdekét.
Trianon sorsokról szól, rólunk szól (videó!)
Kevés olyan nemzet van, vagy talán egyetlenegy sem, amellyel előfordult a történelme során olyan abszurdum, mint ami velünk történt meg a trianoni békediktátumkor. Ugyanis 102 évvel ezelőtt bekövetkezhetett - ez nem mese, hanem a valóság - hogy egy család reggel elindult Kolozsvárról Debrecenbe, meglátogatták a rokonokat, ebédeltek egy jót, majd mikor délután haza akartak térni, a román dragonyosok már útiokmányokat kértek tőlük és jelezték, hogy csak ezek felmutatásával tudnak hazatérni új hazájukba, a Román Királyságba. Dalban mesélte el ugyanezt a sztorit a Kárpátia zenekar ismert slágere, a Levelet hozott a posta. Miközben a magasesésű felvidéki folyókon legeltetjük a szemünket nem csak amiatt könnyezünk, hogy ezekről a csodálatos tájakról kénytelen volt lemondani Magyarország, hanem végigkövetjük annak a drámáját, hogy bár a férjét a frontról hazaváró Kovács Mária semmi rosszat nem tett, mégis elveszti magyar személyazonosságát, elveszik tőle a nevét. Kovács Máriából egyik pillanatról a másikra Maria Kovácová lesz. Ahogyan a kolozsvári magyar családból a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül román állampolgárokat csináltak. Elindultak reggel a magyar kincses városból, Hunyadi Mátyás szülőhelyéről, majd este már Cluj Napocában hajtották álomra a fejüket. Mi volt a bűnük, mit követtek el, hogy ezt kellett megéljék? Semmi, csak az, hogy magyarnak születtek! Ez is a kollektív bűnösség, a megbélyegzés egy fajtája. A trianoni emléknapon sok szó esik az elszakított területekről, az ország csonkításról, a nemzethalálról. Kevesebbet szólunk azonban arról, hogy magyar embereket vesztettünk el, honfitársaink kerültek méltatlanul megalázó és alávetett helyzetbe. Ők maradtak, akik voltak, hűek a nemzetükhöz, őseikhez, szülőföldjükhöz, mégis nekik kellett magyarázkodniuk és bizonygatniuk, hogy ők bizony mindig is éltek, itt születtek. Kitelepítették őket, átdobták a határon egy bőrönddel. Vagy azt mondták nekik, hogy túl sok itt a magyar és ez baj, mert ez már egy másik ország ha tetszik, ha nem. Ezért telerakták a többségi nemzet zászlóival az utcákat és a tereket, hogy a magyarok ne érezzék többé otthon magukat. Még így sem érezték azonban komfortosan magukat a hódító nemzet vezetői, ezért messzi vidékekről telepítettek be olyan embereket, akik sem a szokásokat, sem a gazdag kultúráját nem ismerték az ősi magyar vidékeknek. Még így is féltek azonban a magyaroktól, ezért előfordult olyan is, hogy szerencsétlen, szegény embereket becsaptak, lefizettek, leitattak és nekiterelték a magyaroknak azért, hogy ők inkább a szülőföldről való elvándorlást válasszák. Elüldözték őket, akik pedig maradni akartak, azok közül sokaknak ajánlották fel, hogy a boldogulás, a jobb előmenetel érdekében dobják el magyarságuk és válasszanak új identitást. Szlovákiában ennek a módszernek a legújabbkori megjelenése volt, hogy aki merte felvenni a magyar állampolgárságot az egyúttal elveszítette a szlovákot. Voltak azonban sokan a magyarok között olyanok, akik nem csak vállalták a kisebbségi sorsot, hanem áldozatot nem kímélve, fáradhatatlanul dolgoztak is kisebbségben maradt testvéreikért. A Pesti Tv Mintha tegnap történt volna... című műsorában Trianon mellett egy ilyen hősre, az erdélyi Mikó Imrére emlékeztünk. Ferkó Dániel beszélgetőtársa Szarka Nóra és Köő Artur volt.Ajánljuk még
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?
Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.
