Pesti Srácok

Párizsban mutatják be a trianoni békekonferencia betiltott térképeit

Párizsban mutatják be a trianoni békekonferencia betiltott térképeit

Több mint egy évszázaddal a békediktátum aláírása után Párizsban láthatja a tudományos világ a trianoni szerződést megelőző tárgyalásokra készített térképeket. A Magyarságkutató Intézet által szervezett kiállításon az intézet kutatója, Jeney János tartott előadást a diktátum ratifikálásának körülményeiről, amelyen arra is kitért, hogy a magyar szakemberek több mint hatvan darabot alkottak meg; ezek közül csak gróf Teleki Pál térképét nézték meg a konferencia nyilvános szakaszában.

Rangos nemzetközi konferencián mutatta be a trianoni békediktátumhoz kapcsolódóan készült eredeti térképeket a Magyarságkutató Intézet kutatója. A Nemzetközi Földrajzi Unió által szervezett párizsi Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson Jeney János, az intézet Népességföldrajzi és Geoinformatikai Kutatóközpontjának szakértője a Magyar Nemzetnek kiemelte: az első ilyen kongresszust száz éve tartották Párizsban 1922-ben, ahol a magyarok nem tudtak részt venni.

A kutató, aki a magyar békeküldöttségi térképek első világháború utáni újbóli kiadásáról tartott előadást, a lap kérdésére válaszolva kiemelte: a konferencián olyan térképeket mutatott be, amely Magyarország etnikai struktúrájáról, majd a határokon kívül rekedt magyarság lélekszámáról szólt. Részletezte, hogy milyen módosításokat végeztek ezeken a térképeken a konferencia utáni években. A térképsorozatot a magyar delegációnak készítették többek között a Magyar Földrajzi Intézetben. Az egyik ilyen 54 térképszelvényből áll, míg a legtöbb egyetlen térképlapra volt nyomtatva. A kutató kiemelte, hogy ezeket nem engedték bemutatni a 102 évvel ezelőtti békekonferencián.

Jeney János hangsúlyozta, hogy Apponyi Albert híres beszédében egyedül Teleki Pál vörös térképét tudta bemutatni 1920 januárjában. Mint ismert, 1918 őszén a külügyminisztérium az akkor már nemzetközileg elismert földrajztudóst, a Földrajzi Társaság főtitkárát, a későbbi miniszterelnököt, gróf Teleki Pált bízta meg annak a térképnek az elkészítésével, amely a Kárpát-medence földrajzi, etnikai, gazdasági és politikai viszonyait vázolta. Ez egy olyan térkép alapján készült egy lapon, amelyet Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly készített, és amely az országot 54 különálló lapon, 1:200 000 méretarányban ábrázolta. Az utóbbi 1918-ban készült el, míg a vörös térkép 1919 februárjában.

PestiSracok facebook image

A békekonferenciá­ra való felkészülés közben a magyar szakemberek több mint hatvan darab térképet készítettek; ezek közül csak a gróf Teleki Pál által készített térképet nézték meg a konferencia nyilvános szakaszában. Ebből, illetve ezek újra kiadásából Jeney János hét darabot mutatott be Párizsban. A kutató elmondta azt is, hogy a békeszerződés hatályba lépése után több publikáció jelent meg a diktátum igazságtalanságáról. Ezek között olyan térképek is voltak, amelyek azt mutatják, hogy az új határok hány magyart szakítottak el. Hozzátette: ma a béketárgyalásokhoz készült térképek szélesebb körben ismertebbek, mint a háború után megjelentek.

Jeney János kiemelte, hogy előadásának visszhangja meglepően pozitív volt. A konferencia levezető elnöke kiemelte, hogy nagyon fontos értéket képviselt az előadás, mivel így megismerhették az európai történelemnek azt a részét, amelyet eddig alig ismertek. Volt olyan külföldi kutató is, aki úgy fogalmazott, hogy nem is tudta, hogy a világháború utáni tárgyalások ilyen nagy számú kisebbséget hoztak létre a Kárpát-medencében, és megköszönte, hogy a kutató erről tájékoztatta.

A Magyarságkutató Intézetben a fent említett térképek közül már hármat újra kiadtak, illetve elkészült egy interaktív kiadás is, amely az intézet honlapján megtalálható (ITT elérhető).

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Magyarságkutató Intézet

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)