trianon
Lázár János a PS-nek: A politikában nem elég okosnak lenni, harcolni is tudni kell (exkluzív videóinterjú)
"Szerintem a gyerekeket az riogatja, hogy ha a szülők verekszenek, vagy egy férj veri a feleségét és rendőrt kell hívni" - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott videóinterjúban Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter, a hódmezővásárhelyi körzet fideszes országgyűlési képviselője arra a hírre, hogy Magyar Péter gyermekvédelmi okból szeretné betiltatni a Fidesz háborús veszélyre figyelmeztető plakátjait. Hozzátette: nem a béke felé, hanem a háború felé haladunk. Magyar Péterről szólva így érvelt: Most van egy új balek, egy új stróman, akit föl lehet használni. Csakhogy nem a Fideszt gyengítik, hanem Magyarországot, ami sokkal nagyobb bűn! A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott geszti ünnepségről megjegyezte: "ma két miniszterelnöknek, a Magyarországot naggyá tevő Tisza Kálmánnak és a Magyarországot mindenáron megmenteni próbáló Tisza Istvánnak az otthonát avatjuk és emlékházzá formáljuk. Ez a tett is azt jelzi, hogy a Kárpát-medencében újra mi leszünk a legerősebb nemzet a következő években, és ezt tudatosan hirdetjük és vállaljuk, ezért politizálunk, ezért dolgozunk."Mutassuk meg, hogy nem lehet nemzetünket szétszakítani! – A Nemzeti Összetartozás Napját Újbuda a Feneketlen-tónál ünnepli, a 2019-ben elültetett fánál
2019. június 4-én Újbuda testvértelepüléseinek vezetőivel a Feneketlen tónál elültettük az Összetartozás fáját – idézte fel felhívásában Csernus László Újbuda Fidesz-KDNP-s képviselője hétfői Facebook-bejegyzésében. Ugyanakkor mindenkit arra kért, hogy a hagyományt folytatva 2024. június 4-én is zarándokoljanak el ehhez a fához, és „az emlékezés és az összetartozás jelképeként” kössenek a fára egy nemzeti szalagot.Balatoni Katalin: fontos, hogy már nemcsak a trianoni tragédiára emlékezünk, hanem összetartozásunkat is ünnepeljük
Fontos, hogy ma már nem csupán Trianon tragédiájára emlékezünk, hanem összetartozásunkat is képesek vagyunk megünnepelni - jelentette ki Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára Beregszászon a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola évzáró koncertjén, amelyet a nemzeti összetartozás napjához közeledve tartottak meg szombaton.Negyedik világháború biztos nem lesz! – Szakály Sándor és az Öreg
Magyarországot eddig kétszer rángatták bele világméretű konfliktusba, persze az akkori politikai elitnek is megvan a maga felelőssége. Most, az új világméretű konfliktus kezdetén Szakály Sándor Széchenyi-díjas magyar történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója leszögezte, hogy ha valamelyik hatalom felelőtlenül megnyomja a gombot, akkor már negyedik nem lesz, mert nem lesz világ.Idén is elindul az 1848 méteres trikolór és a 400 méteres székely zászló
Maratoni Trianon. Így jellemezhető talán az a rendezvénysorozat, mellyel Szilágyi Ákos, az 56 Lángja Alapítvány alapítója, szervezetével készül az idei összetartozás napjára és a békediktátum 104-ik évfordulójára, amikor ismét elindul a két méter széles, 1848 méteres trikolór és az ezt követő, 400 méteres székely zászló.Magyarországot eddig kétszer rángatták bele világméretű konfliktusba – Horthy Miklós sem akarta a háborút (II. rész)
Szerencsétlen helyzet, de az 1945 utáni magyar történetírás a II. világháború kitörését, okait, felelőseit a szovjet történetírás, a nyugati szövetségesek szempontjából és a marxista, kommunista ideológia alapján elemezte. Ezzel a hamisítással hihetetlen károkat okoztak a magyar identitás tudatban a fiatalok nevelésében, oktatásában, külföldi megítélésben.Nagy János: a magyar holokauszt a magyarság tragédiája is volt (VIDEÓ)
Közkeletű tévedés nálunk, magyaroknál, hogy a XX. század két tragédiáját, Trianont és a holokausztot szembefordítják egymással. Persze ez egy nagy hiba. Hiszen a magyar holokauszt a magyarság tragédiája is volt – mondta el Facebook-videójában Nagy János.A szabadságharc veresége utáni történelmünkből megtanulhattuk, hogy mit jelent a nemzeti önrendelkezés elvesztése
A történelemben persze nincsen mód megítélni, hogy mi lett volna, ha győz a forradalomból kibontakozó szabadságharc. De azt, hogy mire jutottunk nemzeti szuverenitás híján, nagyon alaposan meg tudjuk vizsgálni, hiszen apáink, nagyapáink, dédapáink, ükapáink nagyon is megtapasztalták mindazokat a következményeket, amelyek a nemzet szabad döntési képességének elvesztéséből következtek.Történelmietlen ellentét – Honi felderítés (Videó)
Gazdagon el vagyunk látva történelmi konfliktusokkal a szomszédainkkal szemben. A Trianonban kicsúcsosodott feszültségek nem az első világháborúban születtek, hanem jóval régebbről erednek. Amikor elszakították az országunk kétharmadát, akkor a csehek és a románok már bő egy évszázada, a szerbek pedig évszázadok óta dolgoztak ezen a törekvésükön. Az elcsatolósdiba azonban belekeveredett egy olyan népcsoport, amellyel azelőtt soha nem volt semmilyen gondunk. A tótok a történelmi Magyarország határain belül alakultak ki a középkorban beköltözött cseh, morva, lengyel és ruszin telepesekből. Szabadon használhatták a különböző nyelvjárásaikat, nem bántották őket a nemzetiségük miatt, a Magyarországhoz tartozásuk pedig sosem kérdőjeleződött meg bennük. Csupán nacionalista értelmiségi csoportosulások ügyködtek az egységes nemzetté formálásukon és a magyarokkal való szembefordításukon a XIX. század elejétől, ami azonban Magyarország keretein belül még a komoly cseh hátszéllel sem tudta megérinteni a tót lakosság tömegeit. Hogy lehetett mindezt annyira elrontani, ahogy a XX. században láttuk? Így kell-e lennie, és van-e kiút a szlovák–magyar ellentétekből? Szász Péter történésszel jártunk az ügy végére.Ajánljuk még

















