Pesti Srácok

A kereszt

A kereszt

A kereszt, a kereszténység egyidős a magyar államisággal, azzal az ezer évvel, ami államalkotó királyunk, Szent István nevéhez fűződik. Próbálkozások történtek az évszázadok során, hogy elvegyék tőlünk a hitet, kicsavarják kezünkből a keresztet, a kardot, szétverjék keresztény kultúránkat, hagyományainkat akár a tatár-, a török időkben. Majd az új, romboló ideológia, a kommunizmus és liberalizmus hatalomra kerülésekor 1918-19-ben, majd 1945-től, csaknem negyvenöt éven keresztül akarták megfosztani a keresztény vallásától a magyar népet.

Nem véletlen az a mondás, amit Vaszary Kolos, Magyarország hercegprímása fogalmazott meg ünnepi, megnyitó beszédében honfoglalásunk ezeréves évfordulóján, 1896-ban:

Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is.

PestiSracok facebook image

Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki.

Esztergom, 2020. július 5. Melocco Miklós Szent István megkoronázását ábrázoló szobra az Esztergomi bazilikánál 2020. július 4-én napnyugtakor. MTI/Mohai Balázs

István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért. A Hartvik legenda szerint Asztrik felmagasztalta Istvánt, akiről elmondta, hogy mennyire alkalmas e méltóságra, ki isten segítségével több népet hódított meg, és sok hitetlent térített az úrhoz. A római pápa mindent megadott, a szent koronán kívül apostoli jelvényeket és egy keresztet. II. Szilveszter ekkor így szólt:

Ezért volt lehetséges, hogy a lengyel királyságon kívül, apostoli királyként István saját maga nevezhette ki püspökeit, érsekeit a pápa utólagos jóváhagyásával.

Történeti források szerint ezek után 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején István megkoronáztatta magát Esztergomban. A koronázás tehát azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Az tény, hogy a Szent Korona a magyar nép legfontosabb szakrális ereklyéje lett az elmúlt ezer évben. A Szent Korona a magyar alkotmányosság alapja volt a történelmünk folyamán egészen az 1949-es sztálinista alkotmányig, amíg 2012. január 1. napján hatályba nem lépett Magyarország Alaptörvénye, amely ismét helyreállította a jogfolytonosságát.

Ennek ismeretében, most egyesek megkérdőjelezik a kereszt és az ezzel járó keresztény Magyarország felépítését. A hazai balliberális oldal, Gyurcsány Ferenccel az élen támadja a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talpazatára emelendő kőkeresztet. A DK-s Varjú László egyenesen megalázó abúzusnak nevezte a keresztállítást. S ezek nevezik magukat európainak, civilizáltnak, hazafinak, akik a keresztben, Gyurcsány szavaival élve a politikai kereszténységet látják. A hidegrázás fogja el őket, majd ha elolvassák a Hauszmann program által megfogalmazott feliratot:

A neomarxistáknak, a neoliberálisoknak még mindig kedvesebb egy megszálló szovjet katona fegyverrel a kezében szobra, mint a kereszt szimbóluma. Ezt persze nyíltan nem vallják be. Azt se feledjük, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc felkelőinek első dolga volt a Sztálin szobor ledöntése után, a szovjet katona szobrának ledöntése. A dollárbaloldal vezető médiuma, a Telex gyorsan megkereste a Szabadság szobor alkotójának, Kisfaludi Stróbl Zsigmond jogutódait, akik ,,állítólag" nem járultak hozzá a talapzat módosításához. De miért is járultak volna hozzá? Hozzájárultak a megszálló szovjetek emlékművéhez? Egyébként is a szobrászművészt a magyar állam kifizette, a szoborcsoport mindennel együtt a magyar állam tulajdona.

Budapest, 2011. március 7. Emlékmû az 1951-ben lerombolt Regnum Marianum templom egykori helyén a XIV. kerületi 56-osok terén. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

De térjünk vissza a szimbólumokra. A kereszt-ellenesség régi eredetű, Európában a jakobinusoknál kezdődött, mára viszont keresztény-ellenességgé változott, olyan woke-káosszá, ami az európai keresztény civilizációt is romba döntené. Eljutottunk odáig, hogy Nyugaton szégyen kereszténynek lenni, a templomokból kocsmák, kereskedelmi centrumok, közvécék lettek, néhol a helyükre minaretek vagy muszlim templomok épültek. Erre idézhetnénk a Megváltót:

Manapság nem ismeretlen fogalom a keresztények üldözése nemcsak a világban, de Európában is.

Ahogy említettem Szent István királyunktól kezdve a magyar államiság története a magyar kereszténység, a magyar szabadság harcának története is egyúttal. A középkorban a katolikus papság vezetői nemcsak a hitélet felelősei voltak, hanem védelmezői is, akár fegyverrel is. Katonai feladatokat láttak el sokszor, gondoljunk csak Tomori Pál kalocsai érsekre, aki a mohácsi csatát vezetve halt meg a török ellen, vagy Csák Ugrinra, a szintén kalocsai érsekre, aki a muhi ütközetben vesztette életét. A harcoló papság mindig élen járt a haza, a kereszténység védelmében, mint például Kapisztrán Szent János, aki az 1456-os nándorfehérvári ütközetben kereszttel és karddal a kezében futamította meg a törököket. Apor Vilmos püspök kereszttel a kezében a templom ajtóban állta útját a fosztogató, erőszakoskodó szovjet katonáknak, hogy megmentse a menekülő asszonyok becsületét. Mártírhalált halt, géppisztoly sorozat végzett vele. Nem beszélve Mindszenty József hercegprímásról, aki szembeszállt a kommunizmussal, védve a keresztény iskolákat, az egyházat és természetesen Magyarországot. Nem véletlen, hogy letartóztatásáig tiltakozásul több milliós Mária zarándoklatot tudott megszervezni a keresztény vallás védelmében.

Első vértanúnk Szent Gellért volt, Szent István fiának Szent Imrének a nevelője. Orseolo Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy Endre herceget üdvözölje. Azonban augusztus 29-én a pesti révnél megtámadták a Vata-féle pogány lázadás résztvevői, majd elfogták, kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték, lándzsával átdöfték és megkövezték. Később így lett a Kelen-hegyből Szent Gellért hegy. Beszédes az is, hogy a kommunista történetírás, iskolapolitika kiirtatta nagyjaink, dicsőséges elődeink neve előtt a szent nevet. Így lett Szent Istvánból István, Szent Imre hercegből, Szent László királyból per Imre, per László. Micsoda pofátlanság volt ez? A római pápa által adományozott, megérdemelt, megszenvedett szent jelzőt ellopták magyar államférfiaktól, vértanúinktól.

Budapest, 1948. március A Regnum Marianum templom a Városligetben. MTI Fotó: -

A kereszt útja Magyarországon tehát vérrel, küzdelmekkel teli út volt. Azt azért leszögezhetjük, hogy a kereszténység, a hívő magyar nép ellen a legnagyobb kárt, rombolást éppen a kommunisták okozták. Ők már nemcsak az embert, hanem a lelkeket, a hitet akarták elpusztítani. Az úgynevezett Tanácsköztársaság, a véres kommün négy hónapja alatt 1919-ben a bolsevisták bemutatkoztak. A Lenin-fiúk üldözték, gyilkolták, kínozták a katolikus, a keresztény papokat. Az iskolákban található összes keresztet le kellett szedni az osztálytermekből. Féltek a kereszttől, amely istenre utalt. Elkezdték az egyházi vagyon felszámolását. Az ateizmus erőszakos terjesztése előre vetítette árnyékát.

1945-től a sztálinisták ott folytatták, ahol a leninisták abbahagyták. Apák és fiai nem vicceltek. De most nem végeztek félmunkát, volt rá idejük, majdnem fél évszázad. Szent István királyunk államalkotó munkáját gyorsan szétverték. Koncepciós perekkel megfélemlítették a keresztény papokat, hívőket, papokat gyilkoltak, kínoztak, felszámolták a keresztény iskolákat, sok ezer szerzetest, a dolgozó rendek 98 százalékát szélnek eresztettek, elvették az egyházi vagyont és mindezt egy romboló ideológia, a marxizmus, a leninizmus, a sztálinizmus nevében. Rákosi és ávéhásai tomboltak. Felrobbantották Prohászka Ottokár püspök szobrát, majd 1951-ben a Regnum Marianum (Mária országa) templomot, helyére a megmaradt építőanyagokból Sztálin szobor készült. Semmissé tették nagy királyunk Szent István végakaratát, aki halálakor Szűz Mária oltalmába helyezte Magyarországot. Ezer év alatt a Történelmi Magyarország területén legkevesebb kétezer templomunk viseli Nagyboldogasszonyunk nevét. Ami jelezte, hogy a magyar népbe évszázadok alatt mennyire beivódott a kereszténység. A kommunisták módszere a feledtetés, a történelemhamisítás volt.

Meg kell említeni, hogy 1969. március 21-én, Kun Béláék puccsszerű hatalomátvételének 50. évfordulóján a Regnum Marianum templom helyén a hírhedt kommunista plakát szoborváltozatát állították föl. Ezt csak 1992-ben sikerült eltávolítani, Keglevich István atya, egy Kádár-rendszerben súlyosan üldözött, köztiszteletben álló katolikus pap közbenjárására. A templom helyére egy fakeresztet állítottak. Felirata ez volt:

Az apák fiai azonban máig viszik a gyűlöletet, az ateizmust. 2000. november 1-jén hajnalban öt budapesti gimnazista a keresztet ledöntötte és ötágú vörös csillagot rajzoltak az emlékmű talapzatára. A keresztet újra felállították ugyanabban az esztendőben, november 6-án. Keglevich István atya 2000 augusztusában bekövetkezett haláláig zászlóvivője volt a templom eredeti helyén történő újjáépítésének, valamint szellemisége és lelkisége megőrzésének. A mai napig, a rendszerváltást követő harmadik évtized végéig újjá nem épített Regnum Marianum helyén felállított kereszt előtt minden évben, a lerombolás emléknapján szentmisét mutatott be.

A keresztnek tehát a mai napig óriási jelentősége van a magyarság, a magyar nemzet életében, annak is aki szereti, tiszteli, annak is aki gyűlöli, fél tőle. A kereszt nemzetmegtartó erő. Ezért nevetséges, amikor balliberális megmondók azt híresztelik, hogy Magyarország nem keresztény ország. Valóban, ha nem is jár mindenki templomba, de ha ismét lerombolnák a templomokat, üldöznék a hívőket, és újra kényszerítenék a hitetleneket, a ,,gyaur kutyákat" az iszlám vallás felvételére, avagy a woke ideológia elfogadására, akkor hamar kiderülne, hogy a többségi magyarság ragaszkodik a hagyományaihoz, a kereszténységhez, s ha kell ellenáll, megvédi. Tudja, csak az ősi, keresztény vallás megtartásával élheti meg Magyarország egy újabb ezer évet.

Vezető kép: Kisbágyon, 2024. február 8. A "Fogadj örökbe egy keresztet!" kezdeményezés keretében felújított út menti kereszt Kisbágyonban az átadás napján, 2024. február 8-án. MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

NoÁr VS Vasvári vita, vagy miért van lincshangulatban az ország? - Libz of TikTok Hungary

Libz'z of TikTok június 5.
Molnár Áron, még mielőtt ismét megszedné magát az RTL embereket kizsákmányoló “tehetségkutatójából” ismét hergelt egyet. Ezúttal az egykori “luxusfeleség”, ma pedig szintén luxusban élő többgyermekes édesanyára/influenszerre, Vasvári Vivienre uszította lincshangulatban lévő követőit. Vivien “bűne” annyi volt ebben az esetben, hogy arra buzdította milliós követőtáborát, vegyenek részt ők is a véleménynyilvánító szavazáson. A műsorunkban ezen eset kapcsán beszéltünk arról, hogy meddig megy még el a magyar társadalom egy része, a jobboldali, vagy jobboldalisággal vádolt gazdagok ellen elkövetett, egyelőre csak verbális erőszakban. Az adásban ennek kapcsán felmerült az is, hogy tapasztalataink szerint a “pusztuljanak a gazdagok” címszavú lincshangulatra azok a Z-generációsok is rendkívül fogékonyak, akik egyébként eltartják az online tartalomgyártó influenszereket.

Filterekké műtették az arcukat a fiatal nők, most nagyon megbánták - Libz of TikTok Hungary

Libz'z of TikTok 2024 október 16.
Egyre több olyan tartalommal találkozni, ahol fiatal lányok mesélnek róla, mennyire megbánták azt, hogy követve az elmúlt évek trendjeit, egyen arcot csináltattak maguknak. A feltöltött szájú, arcú, állú, a filterekhez kísértetiesen hasonlító lányok ugyanis arról panaszkodnak, hogy amíg az online világban ezek az arcok jól néznek ki, addig a valóságban, amikor a tükörbe néznek, torz képet látnak maguk előtt. De vajon mi szüksége van ezeknek a fiatal lányoknak ennyi plasztikai beavatkozásra és mit tudnak tenni most, hogy újra a természetesség lett a divat? Az eredeti arcukat ugyanis soha nem fogják már visszakapni.